Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-26 / 4. szám
XIII évfolyam. Rákosszentmihály, 1913. vasárnap, január 26. 4. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflUM'*» KŐZGftZDFISrtGI hetilap RflKOSSZENrrnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* * MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK-EGYESÜLETE. A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁG! EGYESÜLET) Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetkezete, a Rákosszentmihály! sporttelep, a Rákosszentmihály! IPáRTÁRSULAT* AZ AN NA-TE LEP EGYESÜLET, a POLOÁRI DALKÖR és A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS Kör HIVATALOS LÁPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: IS á ko sszent mill ály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő: KALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 km Fé l évre..........................4 , Ne gyed évre.....................2 , EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Katholikus bál. Ritka és szokatlan dolog, hogy egy mulatság ügyével ezen a helyen foglalkozunk. A február elsei katholikus bál azonban egy nagy, általános és mély érdekű munka megkezdésének az időpontja. Fontossága igy kiemeli a rendes események fölé és méltóvá teszi arra, hogy jelentőségét megismertetvén, emlékezetessé tegyük mindenki előtt, akit Rákosszentmihályhoz bárminő kötelék hozzáfűz. Rákosszentmihályt nem lehet semmiféle más Budapest-környéki helységgel összehasonlitani. Valami egészen más ez a mi községünk, a mi népünk, a mi közönségünk. Olyanforma például a különbség közte és más hasonló, főváros ebből a szempontból, hogy milyen egyház kebelében dicséri valaki az urat, hanem hogy ki-ki hitének megfelelően vallásos és erkölcsös legyen és abbeli szükségletei kellő kielégítést nyerjenek. Ez a köztudat, a legszebb feleberáti szeretet tana teremtette meg nálunk azt az ideális állapotot, bogy valláskülönbség nélkül karolunk fel minden vallásos és humánus czélt. Szép példák erre a református sorsjáték, az egykor hires református mulatságok, az egyre fejlődő és erősbbödö izr. templommulatságok és néhány év óta a rendkívül népes és kiváló anyagi eredménnyel záruló ág. h. ev. estélyek. Bizonyára elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a nagytömegű katholikus lakosságnak nem csekély része volt ezekben a sikerekben, egyaránt dicsőségére között, mint a Belváros és a j úgy a rendezőségnek, mint önönmagának. melletii község külső Ferencz- vagy Terézváros között. A mi telepünk, a mi helységünk mindeddig zavartalan, csendes, kellemes, családias otthon, melyben azok az elemek és azok az irányzatok, amelyek más hasonló településeket kellemetlenekké tettek, tért nem hódíthattak, azok nálunk még idegenek. Ennek az örvendetes jelenségnek maga a publikum zsánere adja meg alapját, de ahhoz elengedhetetlenül szükséges volt még az alapvetés olyan irányú megmunkálása, a mint az nálunk történt. Mi volt az első, a mit a mi publikumunk feladatának ismert, midőn a letelepedett családok száma megszaporodott ? Az, hogy hajlékot emelt az Úrnak: a fáradtság verejtékével öntözte meg a jóakarat és áldozatkészség vetését és a maga erejéből megépítette elsősorban is a templomot. Ez a jellege mindmáig is községünknek. A müveit és művelődést kereső, vallások és valláserkölcsi nevelésben épült és élő középosztály otthona Rákosszentmihály. A lakosság vallásbeli számarányának megfelelően elsősorban a róm. kath. hívek igényei nyertek kielégítést. De a fokozatos szaporodás szerint sorra kerültek és kerülnek a többi felekezet hasonló szükségletei is. Mert nem az a lényeg A míg azonban a többi felekezet Rákos- szentmihályon most még léte alapjaihoz, a templomok építéséhez hordja össze a köveket, addig a fejlettebb és sokszorosan népesebb kath. egyház életének immár egy második fázisához jutott el, s olyan feladat elé került, melynek sikeres megoldásától további léte és fejlődése függ s mely csaknem ugyanolyan elhatározó fontosságú további sorsára nézve, mint volt annak idején maga a templomépités. Volt alkalmunk már, hogy ezen a helyen kifejthessük, hogy a rákosszentmihályi plébánia megépítése tovább nem halasztható feladata hitközségünknek. E nélkül lehetetlen a pap-kérdés kielégítő megoldása, a mai állabot pedig Ö000 hivő számára, ekkora területen, egy lelkészszel, csakis ideig-óráig tartható, igy is csak azért, mert fiatal, munkabíró és tevékenységében fáradhatatlan lelkészszel dicsekedhetünk. A helybeli kath. egyháznak tehát csaknem létkérdése, hogy a szükséges pénzalapot a plébánia építésére megteremtse. Minden igaz kath. léleknek lelkiismereti kötelessége tehát, hogy teljes erejével, minden áldozatrakészségével magáévá tegye közügyünket és annak érdekében mindent. Lapunk mai száma 16 oldal.
