Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-27 / 30. szám
XIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1913. vasárnap, julius 27. 30. szám. ’frtRSnDííLAkis KÖ2GA2&flSflGI HETILAP RflKOSSZÉNTnihÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA; * MÁTYÁSFÖLDI NYAftALÓTULAJÖÖNOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMÜVEI ÓDÉSI ÉS JÓTfeROHVSÁÖl EGYESOlETj Rákosszentmihály és vidéke első takarék* és hitelszövetkezete, a rákosszentmihályi sporttelep, a Rákosszentmihály! IRARTÁR8ULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre ...............8 kot Fé l évre..................4 . Ne gyed évre...............2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Közrend és tisztaság. Egyik hires Deák Ferencz anekdotában szerepel az a ló, a mely állatorvosi könyvek czimlapján szokott díszelegni tanulságos látványosságul. A hányféle lóbetegség gyötörheti a tudományos kutatások szerint a nemes paripákat, azt mind, valamennyit rárajzolják erre az ábra czégérre, hogy okuljon belőle az állatorvos jelöltek kara. Ehhez az ábrázolathoz lehetne hasonlítani azt a derék körlevelet, melyet a Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesületének nevében Diósy Lajos elnök és Sikorszky Titusz titkár intézett a szép telep lakosságához. Sokmindenféle hasznos tájékoztatáson kívül rengeteg panaszt és kifogást sorol fel az okos irás, olyanokat, a mikkel a lakosság a nyaraló telep és kertváros jellegű lakóhelyek közrendjét, köztisztasági és közegészségügyi harmóniáját szokta megfertőztetni. Csupa hiba és rendszabály* ' megszegés; szemölcs és kóros tünet az egészséges szervezeten. Valamiként nincs olyan ló, amelyet egyszerre minden képzelhető betegség megtámadott volna, ugyan úgy nincs olyan helység, melynek lakossága valamennyi panasz tárgyává tett hibát elkövetné, de váltakozva és külön-külön előfordul mindenütt mindegyik. Ezért általános érdekű a mátyásföldi vezetőség szózata; panasza ráillik minden hasonló község és telep lakosságára és figyelmeztetéséből haszonnal okulhat e környék valamennyi lakosa. Valamit csaknem mindenki talál benne, a miben magamagát is rajta csípi egy és más gyengeségen. A maga-megismerés pedig már alapja a jobbulásnak. A mátyásföldi körlevél hasznos megjegyzéseinek ime megnyitjuk a szükebb érdekeltség körén kivül a nagy nyilvánosságot. Mint az orvos a betegségeket ábrázoló rajzolatot haszonnal tanulmányozza, ugyanúgy ne sajnáljon néhány pillanatnyi figyelmet ez okulást nyújtó megjegyzésektől minden felebarátunk, a kinek lelkiismeretétől és gondosságától függ, hogy szépen fejlődő helységeinkben a közrend és köztisztaság alapjai meg ne inogjanak s a zavartalan fejlődés fenn ne akadjon. Célunk az, — mondja többek közt a mátyásföldi körlevél — hogy Mátyásföldet a rend, tisztaság és jóizlés példányképévé tegyük . . . Épen ezért apellálunk minden egyes tagtársunk'szépérzékére és rendszeretetére, remélve, hogy jeien felhívásunk készséges megszivlelése által segédkezni fognak a telep vezetőségének az összes kifogás alá eshető s szóba jöhető rendetlenségek kiküszöbölésében. Alapszabályainknak a közrendre és köztisztaságra ■ vonatkozó §-át emlékeztetés és szigorú alkalmazkodás czéljából ide iktatjuk: 25. §. Az egyesület minden tagja köteles. a) a telke előtt elterülő járdát állandóan tisztán tartani és kavicsoztatni; • b) a járdát szegélyező sorfákat gondozni és öntözni; e fák nyesési joga azonban kizárólag az egyesületet illeti; c) az 1894. évi XII. t.-c és az ahhoz kiadott miniszteri rendeletek szerint kertjében a kártékony állatok és növények irtásáról gondoskodni. Ha valamely egyesületi rendes tag ezen kötelezettségeit pontosan nem teljesítené : az Egyesület jogosított ezeket az ő kárára és költségére elvégeztetni. Egyben utalunk a következő tilalmakra. Szigorúan tilos kutyákat szájkosár nélkül az utczán szabadjára hagyni, miért is a pestmegyei ebtartási szabályrendeletnek ide vágó §§-ait is közreadjuk: 3. §. A házőrző, mérgesebb természetű kutyák, a város és község belterületén nappalra lánczon tartandók s éjjel is csak zárt udvarokon bocsájthatók szabadon. 5. §. Kutyákat korcsmába, vendéglőbe, kávéházba vagy más ilyen nyilvános helyekre kivinni tilos. 6. §. A község területén található minden' kóbor eb, lehetőleg már a község belterületén az arra hivatott közegek által elpusztítandó s amennyiben a község belterületén fogatnának el, kivétel nélkül kiirtandó. Törvényileg tilos továbbá belterületen lövöldözni. Ugyancsak tilos az utczára vagy a szomszéd telekre baromfiakat és házi állatokat kiengedni, erdőnk, parkunk és utczáink területén levő fákról levágott galyakat az utczára hordani, a költözködések alkalmával fenmaradt hulladékokat az utczán hagyni, a hozatott trágyát huzamos ideig közterületen hevertetni, a szemétgödröket befödetlenül hagyni s végül a gyalogjárókon kerékpározni. Lapunk mai száma 16 oldal.