Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-13 / 28. szám

4. oldal, KAKOS VIDÉKÉ 28. szám. van szó, a nőket pedig sokkal inkább leköti érzelem­világuk, (bocsánat, általánosságban szólok!), semhogy ily komoly dolgokkal foglalkozhatnának. Szerény véle­ményem szerint ez az oka annak, hogy még mindig vannak, kik megvetőleg nyilatkoznak a női torna érde­kében kifejtett minden működésről, a közömbösség oka annak, hogy még mindig hallhatók ilyenféle kifejezések: „Tanítsák meg a lányokat főzni, adjanak seprőt a ke­zükbe, ne tornaszereket. Ugyan miért, kedves férfi-kolléga ? Hát ön miért teszi le néha-néha a tollát (mert föltételezem, hogy csak néha-néha teszi le, külömben nem tudnám magyarázatát adni ily elmés gondolatnak), ismételtem, miért teszi le néha-néha tollát, hogy a football-pályán áldozzék a labdarugósport istennőjének. Miért hagyja ott hivatalát, hogy a kávéház füstös, egészségtelen levegőjű termében billiárdozással, sőt kártyázással tegye kellemesebbekké perczeit? Hiszen ezek még csak nem is egészségesek. Ha nekünk, férfiaknak, jut a hivatásunk által meg­követelt munkaidőn kivül a szórakozásra, miért ne jut­hatna szoknyában járó embertársainknak ? Talán mert ők a „gyengébb nemhez tartoznak? Talán ezért köve­telne tőlük hivatásuk több időt? Nevetséges! 8 ha mi, férfiak szükségesnek tartjuk szabad időnk egy részét testedzésre szentelni, miért tagadnék meg ugyanezt a nőktől? Talán azért, mert ők vasból vannak, nem úgy mint mi, húsból és vérből s épen ezért nincs szüksé­gük ugyanazon okokból a testedzésre, mint nekünk? Azt hiszem, ez is nevetséges. Itt most szinte hallom a gúnyos megjegj^zést: „Lári-fári, mire való ez a szószátyárkodás! Eddig nem volt divatban a női torna s mégis találkozunk 100 esztendős asszonyokkal. Másrészt sehol sem olvasható, hogy a férfiak általában hosszabb életűek, mint a nők, pedig hát a férfiak sokat tornáznak!“ — Ugyan-ugyan, kedves kollega, hagyjuk ezt a már annyira elcsépelt s a logikával annyira hadilábon álló következtetést! Ez épen olyan, mintha valaki a múlt hónapban a pesti lapok egyikében megjelent czikk- ből, mely egy 100 esztendős folytonosan részegeskedő aszszony halálát közölte, e cikkből bizonyítani akarná, hogy a pálinka a legegészségesebb ital a világon. Ez, úgy hiszem, ismét csak nevetséges ! Ami pedig a férfiak tornáját illeti, ami mégsem szerzi meg az életévszámokban azt a pluszt a férfiak számára, amit ezek után elvárhatunk a férfitornától, ez sem lesz rébusz, csak gondoljuk meg, hogy hányszor válik a tulzásbavitt torna inkább ártalmára a férfiszer­vezetnek, mint hasznára. Itt legyen elég fölemlítenem a férfiaknak azt a könnyelműségét, mely szülőanyja a heves football mérkőzések utáni sörözéseknek, a külöm- böző versenyeket követő lumpolásoknak. Nem vagyok feminista, belátom, hogy úgy a tár­sadalmi, mint a politikai feminizmusnak, ha ugyan érvényesülhetnének, igen szomorú, államfelforgató, er­kölcstelen következményei lennének. De ha antifeministák is vagyunk, ha igazságosak akarunk lenni, adjuk meg a nőknek azt, ami a nőké. —xyan.— Zeidler-féle villa Rákosszentmihály on családi ügy miatt bútorral v. anélkül sürgősen eladó. Árnyékos kert, sok nemes gyümölcsfa, szőlő és virágoskert. Gim: Czinkotai határ-ut 45. HÍREK Szentsógimádás. Gróf Csáky Károly váczi megyés püspök, midőn 12 évvel ezelőtt az egyházmegye kor­mányzását átvette, legelső főpásztori feladatának ismerte, hogy nagyszámú hivei hitéletét fellendítse, mélyítse. Elrendelte egyházmegyéjében, hogy minden plébánián az Oltári-szentség imádásával és a szegény templomok felsegélyezésére Oltár egyesületeket alakítsanak. Szer­vezte megyéje területén az örökimádást, ami abban áll, hogy az esztendő minden egyes napján más és más templomban helyezik ki egész napi nyilvános imádásra a legméltóságosabb Oltári-szentséget. A mi templomunk­ban évente julius 9-én van ez a szép, lélekemelő szer­tartás, a szentségimádás. Az elmúlt szerdán reggel x/28 órakor ünnepélyes énekes szentmise keretében tette ki az oltári szentséget Csizmadia Gyula lelkész Wayand Miklós IV. éves hittudományhallgató segédletével. A buzgó hivek, élén az intelligens nőkkel, az egész nap folyamán, óránkint négyes turnusokban felváltva térdel­tek és imádkoztak a gyertya- és villanyfényben úszó főoltár előtt. A befejező ájtatosságot és ünnepélyes szentségeltételt este 6 órakor Vedres Béla rákospalotai s. lelkész tartotta a helybeli és palotai lelkészkedő pap­ság fényes asszisztencziájával. Jóleső örömmel láttuk, hogy templomunk ünnepére a helybeli híveken kivül a palotaiak közül is sokan megjelentek. Fazekas alispán a mátyásföldiekhez. Fazekas Ágos­ton, Pestvármegye alispánja, ki Mátyásföld jubileumán nem jelenhetett meg s meleghangú táviratban mentette ki magát, utóbb a következő levelet intézte a Mátyás­földi Nyaralótulajdonosok Egyesülete elnökségéhez: Igen tisztelt Elnökség! Mély hálával vettem 25 éves fönnállásuk jubileumán hozzám intézett sürgönyi üdvözletüket, Ezt az üdvöz­letét midőn a legmelegebben köszönöm, őszinte szív­vel viszonzom. A vármegye csillaga a „Mátyásföldi-telep“. Ragyog, tündöklik minden telep példájára, mintájára, de igaz­gatása, nem kétlem, nagyon sok munkába kerül. Azok, akiknek ez a kötelességük, azok az én kolle­gáim a munkában. Még ugy-ahogy’ igazgatni is nagy feladat, de jól közigazgatni az nagy hivatás, az az egész ember minden energiáját igénybe vevő nagy munka. Én, aki az egész vármegye igazgatását vezetem, mondhatom, hogy e terhes munkámban Mátyásföld nekem nagyon kevés gondot ad, nemcsak, de mindig örömmel és büszkeséggel gondolok önökre és hirdetem mindenki előtt azokat a qualitásokat, amelyek abban a szép rendben, pontosságban, tisztaságban látnak napvilágot, amit Mátyásföld mutat. Ebben a szellemben, mint munkatársaimat lelkem mélyéből üdvözlöm a „Mátyás­földi Nyaralótulajdonosok Egyesületét“ és kalapot eme­lek igazgatása, illetve elnöksége előtt. Kívánok Mátyásföldnek derűs jelent és igazán szép jövőt. Az Isten éltesse Önöket! Igaz tisztelettel Fazekas Ágoston s. k. alispán. Ez a ritka szép levél nagy dicsősége Mátyásföld kiváló vezetőségének, de éppen olyan jellemző Magyar- ország első vármegyéjének alispánjára is és megmagya­rázza azt a ragaszkodást és becsülést, melylyel az egész vármegye alispánunk iránt viseltetik.

Next

/
Thumbnails
Contents