Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-19 / 3. szám

5. oldal. 3. szám. RÁKOS VIDÉKÉ Az ily szeretetet a halál sem töri meg, mert az igaz szeretet győzedelmeskedik az idő s tér fölött. Ép ez a gondolat teszi oly édessé. Eme szeretetben élőknél a földön csak egy lehet boldogabb, az, ki erről egy szentebb, nagyobb szeretetért lemond és e szent lemondásban minden kisértésnek erősen ellentállva, kitart azért a szeretetért, amely majd bőven kárpótolja a lemondó szivet. És most a legerősebb földi szeretetet, a szülői szeretetet óhajtanám kedves olvasóim elé állítani. Meg kisértem ugyan, de előre jelzem, ezt az eszményképet megfesteni csak művész van hivatva Ha azt mondom: a szülő földi angyal, kit az Isten boldogitásunkra rendelt, adott mellénk; őrző angyalunk, aki védő szárnyát kiterjesztve tartja éltünk iölött, alig mondottam valamit. Kiegészítésül azt mondom: örökös áldozat, ki szenvedés árán szerzi meg gyermeke örömét. Ez egy olyan mérhetetlen szent szeretet, amelyet ki nem ölhetsz, bármit vétesz ellene. Folytonosan íéltő, aggódó szeretet, mely a gyer­meke javát keresi mindenben. Az a gondos gyöngédség, számlálhatatlan átvirrasztott éjszaka, aggodalom s gond órái, mely nappal és éjjel az egész világon ezer meg ezer szülőnek alvó gyermekére lehelt csókjából árad, az a magasztos szent érzemény, mely a szülőt s gyerme­két összekötve tartja, amely a túlvilágon sem tud szét­szakadni : az a szülői szeretet. (Vége köv.) HÍREK Katholikus bál. A február elsei katholikus bál ügyét súlyos veszteség érte. Krenedits Sándorné, kit a rendező-bizottság a bál elnökévé választott, családi gyásza miatt kénytelen az aktiv szerepléstől ez alka­lommal visszavonulni. A ki tudja, hogy mit jelent az ő tevékenysége, buzgósága és lelkesedése a felkarolt ügy érdekében, az tudja, hogy minő lesújtó ez a szomorú fordulat a bál ügyére nézve. A jó czél érdekében igy kettőzött erőfeszítéssel dolgozik a rendezőség, hogy a hiányt, a mennyire lehet, pótolhassa. Egy nagyszerű hirt ennek a fáradozásnak a sikeréről már is mond­hatunk. A magyar színművészet egyik büszkeségét, Rákosszentmihály közbecsülésben álló visszatért, régi polgárát, Szabó Antit nyerték meg, hogy a kath. bál nagyszerű műsorában fellépjen. Szabó Anti egyik leg­híresebb alakítását éleszti fel színpadunkon, eljátszván A miniszter előszobájában czimü dramolet főszerepét, Knabe Farkas Jeremiást. Szabó Anti fellépése révén a bál páratlan műélvezetet juttat a közönségnek, és való­ban ritka vonzóerejü meglepetést szerez. A budapesti Népszínház rajongó közönsége viszontláthatja a szín­padon a nagyok közt is első művészét és legparádésabb szerepében ünnepelheti újra. A rendezőség ezenfelül gondoskodik arról is, hogy Szabó Anti szereplése méltó keretben történjék és műsorának színvonala megfeleljen a várakozásnak. Pest vármegye közgyűlése. Vármegyénk közgyűlése két napig tartott. Az első napot a politika foglalta le. Heves küzdelem után az ellenzék győzött öt szavazattal. Második napon Pest vármegye közgyűlése tudomásul vette a bizottságok jelentéseit, melyeket Agorasztó Tivadar főjegyző terjesztett elő. Nagyobb vitát provo­kált a Kiskunmajsa községben szervezendő uj állások ügye. E kérdésnél Prónay Dezső báró szólalt fel, és azt mondta, ne akarjanak a középpontban odahatni, hogy minél több állást szervezzenek. A bürokratikus társada­lom úgyis úgy fejlődik önmagától, mint a gyomorrák. Ne bántsák a községek autonómiáját. Székely György főügyész, Wodiáner János és Fazekas Ágoston hozzá­szólása után az előterjesztést elfogadták. Az állandó bizottság által előterjesztett ügyek tárgyalása során el­határozták, hogy Nagykőrös városának visszaküldik a tisztikar szervezésére vonatkozó pótszabályrendeletet az elbocsátás megokolása vagy a szabályrendelet módosí­tása végett. Kiskunfélegyháza 400.CCO koronás kölcsö- nének ügye is nagyobb vitát keltett. Prónay Dezső báró ezt a tervet spekuláló vállalkozásnak minősítette. A tör­vényekre való hivatkozással hangoztatta, hogy a törvény- hatóságok vagyonát legfeljebb csak egy évre lehet el­helyezni, nem pedig évtizedekre. Az előterjesztést hosz- szabb vita után elfogadták, de a szerződést annak mó­dosítása végett visszaküldték Kiskunfélegyháza városá­nak. Kiskunfélegyháza kölcsönügyének letárgyaiása után a közgyűlés gyors egymásutánban letárgyalta az előadók jelentéseit és a vita nélkül helybenhagyott indítványok után Fazekas Ágoston alispán, a ki az elnöklést a déli órákban átvette Ráday Gedeon gróf főispántól, be­rekesztette a közgyűlést. Kinevezés. Vármegyénk főispánja a f. havi folyta­tólagos közgyűlésen Tetétleni Ármin dr. ügyvédet tisz­teletbeli tiszti főügyésszé, Evva Ferencz dr. gyakorló ügyvédet tiszteletbeli tiszti ügyésszé, báró Podmaniczky György alispáni titkárt tiszteletbeli szolgabiróvá, Halász Sándor dr. és Saáry József közig, gyakornokokat tisz­teletbeli aljegyzőkké, Szász Elek irattárnokot tiszteletbeli irodaigazgatóvá nevezte ki. Képviselőtestületi közgyűlés Rákosszentmihály kép viselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott a héten, H&user Gyula biró elnöklete alatt, ki a jegyzőkönyv hitelesítésére Balázsovich Zoltánt és Ént Zsigmondot jelölte ki. A közgyűlés napirendjét Krenedits Sándor főjegyző terjesztette elő. Tudomásul vették Fazekas Ágost alispán meleg leiratát, melylyel jubileumának megüneplését és a tett alapítványt köszönte meg. Tudo­másul vették, hogy a vármegye jóváhagyta az 191c. évi költségvetést, mely szerint községi pótadónk 79 százalék lesz. Községünknek 27000 kor. községi adó­hátralék követelése van, melyet a mai munkaerőkkel lehetetlen beszedetni. Községi adóhivatalunk a leg­forgalmasabb az egész járásban, még egyszer akkora, mint a székhelyé, Gödöllőé. A szokásos vizsgálatok alkalmával észrevétel tárgyává tették a sok hátralékot s most utasítja a főszolgabíró a községet, hogy gondos­kodjék még egy végrehajtói állás szervezéséről. Krene­dits főjegyző előterjesztette a szervezésre vonatkozó javaslatot, melyet egyhangúlag elfogadtak. E határozatot azonban vita előzte meg, melyben Samu István, Wayand Károly, Pálfi János és Balázsovich Zoltán vett részt. Az uj állás szervezése költségfedezetet nem kíván, mert költsége a végrehajtási dijakból kerül ki. Kimondotta a képviselőteslület, hogy az előző évről hátralékos községi pótadó után negyedévenként felszámított ötszázalékos késedelmi kamatot szed ezentúl. Sikeres volt a képviselő- testület felebbezése a Zirmann-íé\e piacztéri telekvásárlás szerződésére vonatkozó elvi kérdésben, a mennyiben a belügyminiszter a községnek adott igazat a vármegyével szemben és igy a szerződés most már jóváhagyást fog nyerni. Tudomásul vették a körállatorvos telefonügyére vonatkozó vármegyei határozatot, mely a telefon költ­ségét felosztja az érdekelt községek között. A helybeli piacz bérletét az 1913. évre ismét az eddigi bérlőnek, Mucsy Gábornak adták, ki azért 1650 korona bért fizet és a piacz tisztántartásának kötelezettségét is elvállalta. Végül a bizottságokat állították össze. A községháza építése ügyében kiküldött bizottság tagjai lettek: Hauser Gyula bírón és Krenedits Sándor főjegyzőn kívül, kik minden bizottságnak hivatalból tagjai, Schvarczl József, Lippe Ödön, Hundeshagen Károly, Goócs Kálmán és Balá- zsovidi Zoltán. Az építésügyi bizottság tagjai: Hundes- hagen Károly, Freisz Károly és Kiss Endre. A szám vizsgáló bizottságba került: Pálfi János, Klimkó István, Bauer Ottó, Wayand Károly és Elblinger János. A

Next

/
Thumbnails
Contents