Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-13 / 15. szám
RÁKOS VIDÉKE 15. szám. 2 oldal. kor a külső csillogásra áldoztak, és saját énjük tolult előtérbe, nem pedig a jó czél? Társadalmi helyzetünk kérdése is igen zavaros fogalom Magyarországon. A nagyobb rész többnek akar látszani, mint a mi és ha nem avval a tisztelettel, sőt hódolattal bánnak valakivel, mint például egy harmadikkal, de aki jóval különb mint ők, rögtön kész a ve szedelem, sértve érzi magát és képes akár a társadalom egységét megbontani, ahelyett, hogy helyzetének és állásának tudatában lépne a világba és ott szerényen betöltené, ami kötelessége. Maga a természet is kizárja a teljes egyenlőséget. Vannak eszes, vannak jó, csúnya és szép emberek és nem lehet vitás, hogy egyik ember sokkal különb, mint a másik; mind egyénileg, mind külsőleg, sokkal több, mint a tömeg, és hiába minden ócsárlás, el nem ismerés, csak kiválóbb is marad. Lépjen tehát mindenki állásának és egyéniségének szerény tudatával a világba és mindig meg fogja kapni azt, mit megérdemel. Arról is mindenki meg van győződve, hogy olyan községben, mint Rákosszentmihály, szükség van egy lapra, a melyből a lakosság mindenről tájékozódhatik. A község belügyeiről, társadalmi mozgalmakról, mulatságokról, valamint egyesek működéséről, szóval, a kit érdekel az a hely, a hol lakik, mindenre megkapja benne a feleletet a helyi lapból. Node, jut-e valakinek eszébe, hogy mennyi fáradság, vesződés és utána járás kell ahhoz, hogy ő vasárnap reggel, kényelmes karosszékében, birálva és néhol fitymálva szedje magába a szórakozást és tájékozódást? De vannak, akik még el sem olvassák, s a kik lekötelezettnek tartják a szerkesztőséget, a miért dolgozhat, fáradozhat a társadalom és egyesek érdekeiért. Vájjon megadja-e a társadalom a toll munkásainak legalább a megillető erkölcsi elismerést ? Társas érintkezésünkben első kötelességünk alkalmazkodni ahhoz a társasághoz, a melyben élni akarunk. A műveltség fokmérője az alkalmazkodás, hogy bele tudjunk illeszkedni a hangnembe és szokásokba, nehogy kirívó magatartásunkkal kellemetlen hatást tegyünk a környezetünkre. Sok minden lehet, a mit nem találunk jónak, de kötelességünk elhallgatni, ha az másoknak kellemes vagy ártatlan szórakozás. Nem lehet mindenkinek Ízlését egyenlővé tenni. Mindig az egyén alkalmazkodjék a társasághoz, kivételes eset, ha ő van hivatva irányítani azt. Van egy ösmerősöm, kit semmikép sem lehet reá bírni, hogy kártyázzék, mert ő azt unja. Ott, ahol mindenki játszik szerény társas játékot, még ha negyedik kell, akkor sem vállalkozik, bárha látja, hogy a mások mulatsága ő érette füstbe megy. Láthatólag kimutatja lenézését a játék iránt. Nem lenne-e kötelessége, hogy beleilleszkedjék a mások szórakozásába és örömüket elősegítse, még pedig úgy, hogy ne lássék meg rajta az önfeláldozás. Nem igy illenék-e müveit emberhez? Nem is beszélek azokról, kik szinházba, hangversenyre, vagy más, pontos időhöz kötött helyekre elkésve, lihegve érkeznek meg, zavarnak előadást, mulatságot és társaságot, mely az újonnan jötthöz alkalmazkodni akarna. NESTLÉ"“ GYERMEKIKET régbevá I\\ _________ a leöjobb és legolcsóbb DOBOZA K 1.80 MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN ES DR06ERIÁBAN Próbadobozt ingyen küld : HENRI NESTLÉ,Wien,I.Biberstn M? Régi dolog, hogy mentői előkelőbb valaki, annál pontosabban jelenik meg mindenütt. Hát azok, kik kihívón birálgatva, hangos, lármás beszéddel zavarják az előadást ?! De ez már a müve- letlenségnek olyan magas foka, hogy nem is érdemes róla beszélni. Kell-e még bizonyítanom, hogy a legtöbb felnőtt emberre is ráférne a rendszabályozás, vagyis kötelessége volna minden müveit embernek önmagát fegyelmezni, hogy a gyermekeknek is példát mutasson és elmondhassa: Én igyekszem kötelességemet megtenni, hogy mások is megtegyék velem szemben! De már végzem hálátlan jegyzetemet és ha meg nem köveznek, úgy még máskor is találkozni fogunk ezen a helyen. Isten velünk! A viszontlátásra. Igaz beszéd ez, bár merész: A botlás még nem elesés; A jó is botlik, de okul, S okulta folytán boldogul. Tüske. A pályaudvarok és a vasúti keresztezés. 9 A szfőv. tanács közlekedési ügyosztályának előterjesztése. Bemutatott elhelyezési terveinken a fővasuti vonalak teherforgalma szintén a két nagy rendező-, teher- és szerelő pályaudvarba fut össze, kivéve azt a teherforgalmat, mely az újpesti főmühelylyel (Istvántelki) kapcsolatban létesíteni javasolt rendező teherpályaudvaron, továbbá a kelenföldi és rákosi állomásokon ren- deztetett és igy rendezve a körvasút vonalán direkt a gyárövezeti pályaudvarokhoz, illetve a kereskedelmi és ipari kikötőhöz jut. A körvasút vonala ugyanis, mely jelenleg a legnagyobb részében a város határán fut át, lehetőleg, mint magas vasút a tehervonatok számára, de a két nagy rendező-, szerelő- és teherpályaudvar személyvonatainak is külső összeköttetésére továbbra is fennmaradna. A város belsejébe irányuló teherforgalom a két nagy rendezőpályaudvaron elrendezve a terveken sárga színnel feltüntetett vonalakon jutna be a létesítendő belső kisebb pályaudvarokhoz. Ilyen teherpályaudvart vettünk fel a mai nyugoti pályaudvar egy részén, az Újlaki-rakparton a jobb oldali körvasút vonala mellett, a Lipótvárosi teherpályaudvar vonala mellett a Vizafogó-dűlőben, a Hungária-köruton kívül, a közraktárakkal és központi vásárcsarnokkal kapcsolatban a Dunaparton. Ami a kialakítandó közúti gyorsvasutat illeti, úgy a személypályaudvarok elhelyezésére adott négyféle tervvázlatnak megfelelően terveinkben különböző vonal- vezetéseket adunk, amivel is elsősorban azt akarjuk illusztrálni, mennyire szerves összefüggésben kell lennie a közúti gyorsvasut tervei megállapításának az országos nagyvasut pályaudvarainak elhelyezésével. A gyorsvonatokra főelvekként azt tartottuk szem előtt, hogy az az összes személypályaudvarokat érintse, a személypályaudvarokról a közönség részére a gyorsvasut megfelelő állomásához direkt összeköttetés szolgáljon (mint ez átmenő állomás sematikus alaprajzában is látható), de egyébként üzeme attól teljesen elkülönített legyen. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a gyorsvasut úgy rendeztessék be, hogy a nagyvasut teherkocsi forgalmát a város bélsejében létesítendő gazdasági intézményekhez (vásárcsarnok, különböző piaczok) szállíthassa. Ép igy a gyorsvasut a környékbeli községekhez irányuló, helyi érdekű vasút kocsiforgalmát nem venné
