Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-30 / 13. szám
18. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldat. belső magvához. Ezenkívül ugyancsak a ma kialakult város számára a meglevő forgalmi vonalakhoz kapesoló- dólag két állomás szükséges és pedig egy északi és egy déli állomás, ugyancsak a pesti oldalon, de közel a Dunához, kapcsolatban a budai oldalra irányuló forgalmi utakkal. Ezenkívül szükséges a főváros területét érintő országos vasúti vonalak összevonására szolgáló kétrendbeli rendező-szerelő pályaudvar, egyik az északi, másik a déli irányban, amely utóbbi két pályaudvar a jövőben kialakítandó városrészek személypályaudvarául is szolgál. Ezen öt állomás valamennyién áthaladnának a MÁV. országos vasúti forgalom szempontjából fontosabb személyvonatai. Ezeken kívül természetesen megmaradnának a kelenföldi, rákosi, kőbányai állomások, mint amelyek a megfelelő irányból jövő országos vasúti vonalak összevonására szolgálnak. Megmaradna továbbá a déli vasút pályaudvara is, mint amely különálló vasúttársaság tulajdona, de ezen utóbbi pályaudvarról is fontosabb vasutak számára a MÁV. átmenő pályaudvar rendszerébe való bekötéséről gondoskodni kellene. A fent kifejtettek alapján a közúti forgalomnak czéltudatos deczentralizációja érdekében — mint már említettük — szükséges, hogy a fent megállapított öt átmeneti állomás közül a középső, mely a Rákóczi-ut forgalmi irányába esik, a főváros magvához, vagyis a Belvároshoz lehetőleg közel essék. Az utazó közönségnek legnagyobb és a város kereskedelme szempontjából legértékesebb részét azok képezik, akiknek a város nagy üzletházaival, kereskedelmi irodáival, továbbá a különböző hatóságokkal van dolguk, ezeknél az idő rendkívül fontos szorepet játszik, ezt a közönséget nem lehet a kialakult város szélén leszállítani. Ép igy idegenforgalom szempontjából szükséges, hogy a fővároson átutazó idegen már a pályaudvaron egy barátságos, vonzó és teljes kényelmet biztositó város közepén találja magát, különben a városba való bejutás körülményes volta visszatartja utjának félbeszakításától. Legalább egy pályaudvarnak a város belsejében való elhelyezésével szemben megnyilatkozó az a felfogás, hogy az uj pályaudvarok létesítése kapcsán kiépítendő gyorsvasutakkal a pályaudvarok távolfekvésén könnyen lehet segíteni, nem állhat meg azért, mert bármily gyorsvasúti berendezés mellett is az utazónak, főleg ha az csomaggal utazik, legtöbbször még a gyors- vasút állomástól külön közlekedési eszközre van szüksége s maga a gyorsvasut, mely legfeljebb egy fél per- czig állhat egy állomáson, nem alkalmas a csomagok fel- és lerakására. De különben is a kívül fekvő pályaudvaroknak pusztán a gyorsvasutakkal való megközelithetése, erre a czélra lefoglalná a gyorsvasut teljesítő képességének egy jő részét, amitől az az, átmenő állomás rendszernek helyes elhelyezése mellett, jórészben megkímélhető volna. Más szóval, ha az átmenő állomás rendszer a város beépítéséhez viszonyítva megfelelő helyes elrendezést nyert, illetőleg kellő közelségbe hozatott a város magvával, úgy maga ez az átmenő pályaudvarrendszer az utazó közönségnek a pályaudvarhoz való szállítása tekintetében a kialakítandó gyorsvasutat pótolja, illetve azt lényegesen tehermentesíti. Miután pedig az a kivánalom, hogy az átmenő pályaudvarrendszer a város belső magvát lehetőleg érintse, csak úgy érhető el, ha a pályaudvarokon áthaladó vágányok már a sűrűn beépített városon futnak át, ahol a beépítés mérve, az utczák mérete, az utak forgalma csak a földalatti vezetést engedi meg, azért a pályaudvaroknak a főváros érdekében való megoldása máskép el nem képzelhető, minthogy az átmeneti pályaudvarrendszer két szélső állomása egyszersmind szerelő állomás is, amelyen a gőzerővel érkező vonatok villamos vontató erőre szereltetnek át és földalatti pályán úgy vezettetnek keresztül a többi földalatti pályaudvarhoz. Ezek a fent általánosságban ismertetett elvek helytállósága beigazolást nyert a nyugati nagyvárosok vasut- forgalmi törekvéseiben és kimerítő részletes feldolgozást talált a külföldi és hazai szakirodalomban. Ez elvek alapján a pályaudvarok elhelyezésére, az azokkal összefüggő vágányhálózat vezetésére, továbbá ezekkel kapcsolatban a főváros területére vonatkozó gyorsvasut (metropolitain vasút) megoldására négyrendbeli vázlatos tervet dolgoztunk ki és csatoltan mutatunk be. E vázlattervek I—IV. sorszámmal jelölve, a fent ismertetett átmenő személypályaudvar rendszerének a főváros területére vonatkozó különböző megoldási lehetőségeit Jüntetik fel, kapcsolatban a megfelelő közúti gyorsvasúti megoldásokkal. (Folyt, köv.) ........................................................... HÍ REK Husvét. A húsvéti ünnepek alatt élénk volt az élet Rákosszentmihály on. A közönség dicséretére válik, hogy ilyen látogatottságnak, mint az idén, még sohasem örvendett az ünnepi ájtatosságok hosszú sora. A nagyhét végén csaknem szüntelenül sürü tömegben lepte el a közönség a templomot. Nemesszivü áldozat- készséggel adakoztak a szentsir előtt is, ahol még sohasem folyt be olyan szép összeg, mint az idén, a rossz viszonyok közepette. A feltámadás a szokásos dísszel és fénnyel ment végbe, rengeteg közönség részvételével, melynek soraiban a községi elöljáróság, az egyháztanács, az iskolagondnokság és csaknem minden egyesület testületileg vett részt a körmeneten. A három ünnepnapon a hívők tekintélyes serege szorult ki a templomtérre a nagymise alatt, amikor a templomban lehetetlen volt meg is mozdulni. Csizmadia Gyula lelkész fáradhatatlanul végezte a sokféle istentiszteletet s minden alkalmat megragadott, hogy szentbeszédekkel is hasson híveire, kik a kitünően sikerült beszédeket odaadó figyelemmel és megértéssel hallgatták. Az ünnepi hangulat templomozás után hangos vigasságban nyert kifejezést. Sok vendég járt Szentmihályon, zajos volt a legtöbb úri porta, de arattak a vendéglősök is, kikkel az időjárás, — a husvétmásodnap délutáni szélvihart leszámítva, — elég kegyesen bánt. Husvét- másodnapján természetesen nagy öntözködés folyt és FABIOLA HAJSZESZ (törv. védve) felülmúl minden hajnövesztő és hajápoló szert. Üdíti a fejidegeket, erősiti a hajcsirákat; hajhullás ellen a legbiztosabb szer. Használata folytán a haj sürü, dús marad a legvégső korig. Ártalmas anyagot nem tartalmaz. Kapható 2 koronás üvegekben. FABIOLA KENŐCS (törv. védve) előmozdítja a haj, bajusz, szakáll és szemöldök növését. Páratlan hatású és nem ártalmas Kapható 2 koronás tégelyekben. FABIOLA ARCKRÉMÉ (törv. védve). Legbiztosabb szer szeplő, májfoltok, pattanások, bőratka (mitesser) és mindennemű bőrtisztátlanság ellen. 1 nagy tégely Fabiola- kreme 2 korona. 1 doboz Fabiola-hölgypor 3 korona. (3_ színben). 1 darab Fabiola-szappan l korona. — Kapható a készítőnél: özv. Spannraft Á, Agostonnénál, ESÄaffi azonkívül minden jobb drogueriában és gyógytárban Fő- Tűrni/ In-voof gyógyszerésznél Buda- raktár: lUIUK ÜUtLOul pest, Király-utcza 12. és Andrássy-uti fiókgyógyszertárában kapható.
