Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-16 / 11. szám

2 oldal. RÁKOS VIDÉKE 11. szám. makacsul nem akarnak. És a tudásnak harczát tovább kell vivnia, egyre tovább, legtöbbször szizifusi munkával. íme most is: futótűzként ter­jedt a fajdaímas eset hire, a jószivü közönség részvéte még nálunk is szokatlan arányokban nyil­vánult meg, de már a hatóságnak karhatalmat, rendőrt kellett állitani a ravatalos ház elé, hogy megakadályozza a gyászoló közönség behatolását. Micsoda küzdelem ez! A hatósági orvos fertőtle­nítette a gyászházat, a lelkész nem engedett gyermekeket a temetésre, a közönség a kerítésen kivíil vett részt a szertartáson, a ravatalnál nem volt szabad diszt alkalmazni, de mindezt csaknem nyers erőszakkal, mert a közönség legjobb tudása ellenére makacsul ellenszegül az óvatosság paran­csainak, talán csak azért, mert parancs, mert szokatlan és mert korlátozás. Nem szabadna ilyesminek ilyen helyen, mint a mi szép Szentmihályunk, előfordulni. Nem szabadna a publikumnak ennyire közömbösnek lenni a saját legfőbb érdekei iránt. Ha már némely emberekben nem mutatja meg a helyes utat a tudás és tapasztalat, legalább ismerni kellene a tekintélyt és hinni kellene az okos embereknek. Óvatosnak és megtartóztatónak kellene lenni a saját maguk és embertársaik érdekében. Akár áldozatok árán is meg kellene védeni a felebará­tok érdekeit, nem pedig vakmerőén koezkára vetni. Még nyilvános helyen se kellene mutat­kozni olyan szülőnek, ki beteg gyermekével érintkezik. Még fontos haszonért sem, nemhogy egy pohár sör öröméért. Mert ma egynek, holnap másnak. Ki tudja, kit hol, mikor ér utói a vég­zet, ha mindenki kiszolgáltatja embertársait vé­szes szeszélyének. Budapest székesfőváros közigazgatási bizott­sága most, márczius 10-én tartott ülésében hozta fel Heltai Ferencz főpolgármester, hogy óriási mértékben dühöngenek a fertőző gyermekbeteg­ségek. A főváros tiszti főorvosa, Magyarevits Mladen dr. részben az időjárásnak tulajdonitotta ezt, de másrészt rámutatott, hogy leggyakrabban a fő városkörnyéki helységekből hurczolják a fő­városba a bajokat. A maga részéről különben mindent elkövet, hogy a bajt elnyomják. A bizott­ság, a főpolgármester indítványára, utasította a főorvost, hogy tanulmányozza a dolgot és kutassa, vájjon a szomszédos községek megtartják-e a közegészségügyi szabályokat s miként lehetne a fővárosnak a behurczolás veszedelme ellen vé­dekezni ? Rákosszentmihály méltán dicsekszik azzal, hogy a legkülönb a főváros környéki helységek között. Lakosságának intelligencziája, egészséges, szép fekvése, jó levegője, szerencsés fejlődése, helyes vezetése, publikumának öntudatos és lelkes jószándéka dolgában egyaránt. Szabad-e háta saját magunk veszedelmére, jó hírnevünk rovására, erkölcsi és anyagi érdekeink koczkázatára meg­engednünk, hogy itt minden évben járványok és ilyen megdöbbentő példák, mint ez a mostani, riasz- szák el tőlünk a beözönlő közönséget és ingassanak meg mindent, amit évtizedek óta építettünk ? ! A hatóság kíméletlen szigorának és az öntudatos, müveit társadalom erélyes közremunkálásának kell egyesült erővel lehetetlenné tenni és eleve elhárítani minden ilyen szerencsétlenséget. aan■■■uh■■■■■■■■■■■■■■■HiBiiaa■■■■■!■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Községi ügyek. Rákosszentmihály képviselőtestülete nevezetes köz­gyűlést tartott szerdán, márczius 12-én, délután. A köz­gyűlésen körülbelül harmincz képviselőtestületi tag jelent meg s fáradhatatlan érdeklődéssel kisérte a hosszú tárgy- sorozatot. Régen nem volt ilyen hosszú közgyűlése községünknek. Délután 3 órától 6 utánig tartott a tár­gyalás, melyet Hauser Gyula bíró nyitott meg, a jegyző­könyv hitelesítésére Lippe Ödönt és Wayand Károlyt jelölve ki. A piacztéri telek. A piacztéri telket még tavaly megvette a község Zirmann Jánostól. Formai okokból most újra a képviselő- testület elé került a szerződés, melyet névszerinti szava­zással újból egyhangúlag elfogadtak. A polgári iskola. Krenedits Sándor főjegyző bemutatta a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, melyben megtagadja az államsegélyt polgári leányiskolánktól azért, mert a tanerőket, eddigi hét-nyolcz évi működésűk méltánylá­sául, mindjárt rendes tanárokként óhajtotta alkalmazni. Indítványára a képviselőtestület egyhangúlag kimondotta, hogy a miniszter rendelkezéséhez alkalmazkodik, de az azóta községivé tett iskola fentartásához újból kéri az államsegélyt, mert az eddigi áldozaton — 6°/0-os köz­ségi pótadón — kivül több terhet az iskoláért magára venni a község képtelen. A miniszter rendelkezése értelmében a tanerők fizetése évi 1400 kor., lakásbére pedig 320 kor., ami az itteni viszonyokhoz képest való­ban gyatra javadalmazás. Samu István szólalt fel e pontnál, kijelentvén, hogy a határozathoz hozzájárul, de szomorúan veszi tudomásul, hogy a minisztérium a község jó szándékát és a kulturális téren hozott, erejét meghaladó áldozatait nem méltányolta. Zárószámadások. Szenessy Aladár pénzügyi számtanácsos, mint vár­megyei kiküldött, elnöklete alatt letárgyalta és vita nél­kül elfogadta a közgyűlés a község 1912. évi zárószám­adásait, melyeknek érdekesebb adatai ezek : A múlt év összes bevétele 79381 kor. 08. fillér volt, kiadás pedig 79372 kor. 18 fill. A pénztári marad­vány tehát 9 kor. 62 fillér. A közmunka alap bevétele 6198. kor. 18 fill, kész­pénz és 5898 kor. 83 fill, érték. Maradvány pedig az év végén 271 kor. 80 fill, készpénz és 4498 kor. 83 fill, érték. A szegényalap bevétele 1292 kor. 56 fill, készpénz és 2895 kor. 21 fill, érték, melyből 63 kor. 82 fill, készpénz és 2395 kor. 21 fill, érték maradt az év végén. A község szegények segélyezésére is hoz áldozatot, sőt egy asszonyt állandó segélyben is részesít. A községi segély alap bevétele 287 korona 25 fill, készpénz és 770 kor. 73 fill, érték. A készpénzből 87 kor. 25 fillér maradt. A letétnaplóban 154 kor 93 fill, készpénzt és 21970 kor. 03 fillér értéket kezelnek. A sírhely alap vagyona 29 kor. 91 fill, készpénz és 2008 kor. 44 fill, érték. Ezt a temető megfelelő be- bekeritése czéljára növelik.

Next

/
Thumbnails
Contents