Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-16 / 11. szám
2 oldal. RÁKOS VIDÉKE 11. szám. makacsul nem akarnak. És a tudásnak harczát tovább kell vivnia, egyre tovább, legtöbbször szizifusi munkával. íme most is: futótűzként terjedt a fajdaímas eset hire, a jószivü közönség részvéte még nálunk is szokatlan arányokban nyilvánult meg, de már a hatóságnak karhatalmat, rendőrt kellett állitani a ravatalos ház elé, hogy megakadályozza a gyászoló közönség behatolását. Micsoda küzdelem ez! A hatósági orvos fertőtlenítette a gyászházat, a lelkész nem engedett gyermekeket a temetésre, a közönség a kerítésen kivíil vett részt a szertartáson, a ravatalnál nem volt szabad diszt alkalmazni, de mindezt csaknem nyers erőszakkal, mert a közönség legjobb tudása ellenére makacsul ellenszegül az óvatosság parancsainak, talán csak azért, mert parancs, mert szokatlan és mert korlátozás. Nem szabadna ilyesminek ilyen helyen, mint a mi szép Szentmihályunk, előfordulni. Nem szabadna a publikumnak ennyire közömbösnek lenni a saját legfőbb érdekei iránt. Ha már némely emberekben nem mutatja meg a helyes utat a tudás és tapasztalat, legalább ismerni kellene a tekintélyt és hinni kellene az okos embereknek. Óvatosnak és megtartóztatónak kellene lenni a saját maguk és embertársaik érdekében. Akár áldozatok árán is meg kellene védeni a felebarátok érdekeit, nem pedig vakmerőén koezkára vetni. Még nyilvános helyen se kellene mutatkozni olyan szülőnek, ki beteg gyermekével érintkezik. Még fontos haszonért sem, nemhogy egy pohár sör öröméért. Mert ma egynek, holnap másnak. Ki tudja, kit hol, mikor ér utói a végzet, ha mindenki kiszolgáltatja embertársait vészes szeszélyének. Budapest székesfőváros közigazgatási bizottsága most, márczius 10-én tartott ülésében hozta fel Heltai Ferencz főpolgármester, hogy óriási mértékben dühöngenek a fertőző gyermekbetegségek. A főváros tiszti főorvosa, Magyarevits Mladen dr. részben az időjárásnak tulajdonitotta ezt, de másrészt rámutatott, hogy leggyakrabban a fő városkörnyéki helységekből hurczolják a fővárosba a bajokat. A maga részéről különben mindent elkövet, hogy a bajt elnyomják. A bizottság, a főpolgármester indítványára, utasította a főorvost, hogy tanulmányozza a dolgot és kutassa, vájjon a szomszédos községek megtartják-e a közegészségügyi szabályokat s miként lehetne a fővárosnak a behurczolás veszedelme ellen védekezni ? Rákosszentmihály méltán dicsekszik azzal, hogy a legkülönb a főváros környéki helységek között. Lakosságának intelligencziája, egészséges, szép fekvése, jó levegője, szerencsés fejlődése, helyes vezetése, publikumának öntudatos és lelkes jószándéka dolgában egyaránt. Szabad-e háta saját magunk veszedelmére, jó hírnevünk rovására, erkölcsi és anyagi érdekeink koczkázatára megengednünk, hogy itt minden évben járványok és ilyen megdöbbentő példák, mint ez a mostani, riasz- szák el tőlünk a beözönlő közönséget és ingassanak meg mindent, amit évtizedek óta építettünk ? ! A hatóság kíméletlen szigorának és az öntudatos, müveit társadalom erélyes közremunkálásának kell egyesült erővel lehetetlenné tenni és eleve elhárítani minden ilyen szerencsétlenséget. aan■■■uh■■■■■■■■■■■■■■■HiBiiaa■■■■■!■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Községi ügyek. Rákosszentmihály képviselőtestülete nevezetes közgyűlést tartott szerdán, márczius 12-én, délután. A közgyűlésen körülbelül harmincz képviselőtestületi tag jelent meg s fáradhatatlan érdeklődéssel kisérte a hosszú tárgy- sorozatot. Régen nem volt ilyen hosszú közgyűlése községünknek. Délután 3 órától 6 utánig tartott a tárgyalás, melyet Hauser Gyula bíró nyitott meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére Lippe Ödönt és Wayand Károlyt jelölve ki. A piacztéri telek. A piacztéri telket még tavaly megvette a község Zirmann Jánostól. Formai okokból most újra a képviselő- testület elé került a szerződés, melyet névszerinti szavazással újból egyhangúlag elfogadtak. A polgári iskola. Krenedits Sándor főjegyző bemutatta a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, melyben megtagadja az államsegélyt polgári leányiskolánktól azért, mert a tanerőket, eddigi hét-nyolcz évi működésűk méltánylásául, mindjárt rendes tanárokként óhajtotta alkalmazni. Indítványára a képviselőtestület egyhangúlag kimondotta, hogy a miniszter rendelkezéséhez alkalmazkodik, de az azóta községivé tett iskola fentartásához újból kéri az államsegélyt, mert az eddigi áldozaton — 6°/0-os községi pótadón — kivül több terhet az iskoláért magára venni a község képtelen. A miniszter rendelkezése értelmében a tanerők fizetése évi 1400 kor., lakásbére pedig 320 kor., ami az itteni viszonyokhoz képest valóban gyatra javadalmazás. Samu István szólalt fel e pontnál, kijelentvén, hogy a határozathoz hozzájárul, de szomorúan veszi tudomásul, hogy a minisztérium a község jó szándékát és a kulturális téren hozott, erejét meghaladó áldozatait nem méltányolta. Zárószámadások. Szenessy Aladár pénzügyi számtanácsos, mint vármegyei kiküldött, elnöklete alatt letárgyalta és vita nélkül elfogadta a közgyűlés a község 1912. évi zárószámadásait, melyeknek érdekesebb adatai ezek : A múlt év összes bevétele 79381 kor. 08. fillér volt, kiadás pedig 79372 kor. 18 fill. A pénztári maradvány tehát 9 kor. 62 fillér. A közmunka alap bevétele 6198. kor. 18 fill, készpénz és 5898 kor. 83 fill, érték. Maradvány pedig az év végén 271 kor. 80 fill, készpénz és 4498 kor. 83 fill, érték. A szegényalap bevétele 1292 kor. 56 fill, készpénz és 2895 kor. 21 fill, érték, melyből 63 kor. 82 fill, készpénz és 2395 kor. 21 fill, érték maradt az év végén. A község szegények segélyezésére is hoz áldozatot, sőt egy asszonyt állandó segélyben is részesít. A községi segély alap bevétele 287 korona 25 fill, készpénz és 770 kor. 73 fill, érték. A készpénzből 87 kor. 25 fillér maradt. A letétnaplóban 154 kor 93 fill, készpénzt és 21970 kor. 03 fillér értéket kezelnek. A sírhely alap vagyona 29 kor. 91 fill, készpénz és 2008 kor. 44 fill, érték. Ezt a temető megfelelő be- bekeritése czéljára növelik.
