Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

7. szám. RÁKOS VIDÉKE 8. oldal. gavallérosan hálálták meg a múlt heti mulatságuk pár­tolását és nagy tömegben vonultak fel a katholikus bálra. Eljött volt lelkészünk s máig is hü barátunk Gregor Lajos is, ki a csongrádmegyei Szegvárról utazott fel a mulatságra, bizonyságául annak az elszakíthatat­lan lelki köteléknek, mely őt örökre hozzánk kapcsolta. Sokan voltak a környékből, különösen Czinkotáról, és Gödöl őröl, honnan Huckstüdi Jenő, a Gödöllői Hírlap szerkesztője volt kedves vendégünk, sőt a fővárosból is jöttek ki illusztris vendégeink. A messze Erdélyből két ügyes fiatal ember, dr. Nossa László és Nossa Sándor volt lelkes részese a mulatságnak, különösen mint fáradhatatlan és jeles tánczosok szerezvén a hölgykö- í zönség előtt kedves érdemeket. Nem mulaszthatjuk el, hogy a legnagyobb elis­meréssel ne emlékezzünk meg lelkészünkről, Csizmadia Gyuláról; ő volt az egész mulatság értelmi szerzője, főmozgatója, rendezője. Nagy és kényes feladatát vég­telen buzgalommal és ambiczióval teljesítette. Igaz, hogy meg kellett tanulnia, hogy mennyi bajjal, nehézséggel jár az e féle sok kényes pontot érintő vállalkozás, de a kiváló siker és a jámbor czél elérése fényesen jutal­mazta fáradozásait. Csizmadia Gyula egyre nő népsze­rűségben és egyre jobban itthon érzi magát. Ambicziója, erős akarata nagy tettekre predesztinálják és már is megindult azou az utón, hol a nagy cselekedetek lánczolata vonul végig. Az estély változatos müsoru és ritka magas szín­vonalú előadással kezdődött. A nemes czél érdekében minden kiadástól óvakodtak s igy külső eszközök nem segítették elő a műkedvelők munkáját, de ezt a közön­ség egyáltalán nem vette észre. Ennél jobban nem is lehetne jellemezni, hogy milyen volt az előadás értéke, melynek a közönség viharos tapsa, hálás elismerése volt az érzékeny fokmérője. Megnyitóul Polner Ernő szalonzenekara a Strauss gyönyörű operettjéből, a Varázskeringőbői játszott gaz­dag kivonatot. Lehet-e még uj szavakat találni dicsé­retükre ? Hatalmas arányú lett már ez a zenekar, össze- tanultsága napról-napra tökéletesebb, produkcziója egyre élvezetesebb. A közönség feszült figyelemmel hallgatta, gyönyörködött benne és zusó tapssal jutalmazta, mely egyaránt szólt úgy a zenekarnak, mint kitűnő kar­nagyának Balázsovich Zoltán, lapunk szerkesztője adta elő ezután verses prológusát, melyet ez alkalomra irt. A prológust tárczarovatunkban közöljük. Meyerné Makray Erzsi, a kitűnő operaénekesnő, adott elő ezután három gyönyörű dalt. A pazar műél­vezetet hálásan fogadta a közönség, mely egyaránt lel­kesedéssel élvezte a művésznő pompás hangját valamint művészi, remek előadását, mely a szerencsésen kiválasz­tott dalokban még fokozottabban érvényesült és a laikus hallgatóra is megragadó hatást tett. A szalonzenekar Lehár Ferencz csudaszép Éva keringőjével gyönyörködtette a hallgatóságot. Az Éva czimü operett az idei bécsi Lehár újdonság, melynek sikere talán még felülmúlja az eddigi Lehár operetteket. A szalonzenekar kellemes meglepetést szerzett a leg­divatosabb újdonság szabatos bemutatásával. Tóbiás Annuska újabban nem marad el műkedvelői előadásunkról és a közönség s m hajlandó őt nélkülözni. Minden fellépése alkalmával növekedik sikere Igen rövid idő alatt roppant utat tett meg ez a kis leány. Hangja megerősödött, napról napra jobban bontakozik ki; elő­adása a leggondosabb tanítás dicséretes eredményét mutatja. Alig győztek most is betelni hallgatásával; vig dalait, kupiéit frenetikus taps jutalmazta. Petráss Böske szereplése uj, nagyszerű hódítása műkedvelő színpadunknak. Ha egyéb eredménye nem lett volna, ennek a kincsnek a napfényre hozatala is elegendő lenne, hogy nagy sikert állapíthassunk meg. Gracziózusan kedvesen édes. behízelgő hangon énekelt két dalt, Mary Ann operett cseléddalát és a Leány­vásárból a Keltecskén czimü népszerű dalt A közönség tombolt a harmonikus, pajzánul megkapó és foltnélkül szép előadás hatása alatt. Petráss Böske Farkas Imre „Bimbós majoránna* czimü bájos költeményének el- szavalásával hálálta meg a közönség elismerését. Köz­vetlensége, melegsége és bájos kedvessége ebben is megkapóan érvényesült. A szalonzenekar közzenéje után következett az „O nem féltékeny“ czimü egyfelvonásus franczia bohózat előadása, mely ismét a színpadra szólította hosszabb ideje hallgató műkedvelő művészeinket. A pompás darab rendkívüli hatást tett. A közön­ség ki nem fogyott a kaczagásból. Az állandó, vidám derültséget sűrűn szakította mega kitörő nevetés, melyet az előadás végén szűnni nem akaró tapsvihar váltott fel. Az előadás remek volt Az összjáték tökéletes, a tempó gyors, eleven és módfelett vidám; a szereplők pedig egyenként is briliáns alakításokat produkáltak. Krenedits Sándorné finom és jellegzetes játéka, diskrét komikuma, sajátos bája, melyet eleven, lüktető temperamentum élénkít és hóditó szépsége, olyan kvalitások, a melyek­kel a legnehezebb csatát is megnyeri. Elemében volt és méltán ünnepelték. Pelráss Böske uj, nagyértékü tagja a műkedvelő gárdának. Bár kisebb szerepe volt ezúttal, de igen hálás és alkalmas arra, hogy nagyszerű szín­játszó képességéről már most tanúbizonyságot tegyen. Fentebb már jellemeztük, e helyen csak nagy ügyessé gét és színpadi otthonosságát kell még hozzátennünk a róla mondottakhoz és kifejeznünk azt a reményünket, hogy ezekután a diadalmas alakítások hosszú sorozatá­val fogja még gyönyörködtetni egy csapásra meghódí­tott közönségünket. A két férfi szereplő ? Elég a nevük, hogy Krenedits Sándor és Klimkó Pista felejthetetlen műkedvelői múltja megelevenedjék az emlékezetben. Ezúttal szerepkört cseréltek, virtuóz módon bizonyítván be sokoldalúságukat. Krenedits Sándor jellemző ereje csudát müveit ez este. Egy öreges nagybácsit játszott olyan uj és jellegzetes maszkban és változtatott hangon, hogy a nézőtéren a jóbarátai sem ismerték fel. Humora kime­ríthetetlen bánya, minden mozdulata jellemző és követ­kezetes kedélye csillogó, ötletei kifogyhatatlanok. Vitte magával a közönséget; csakúgy harsogott a kaczagás és megjelenése után elemi erővel tört ki az elismerés vihara, bök kitűnő dolgot láttunk már tőle, de ez az alakítás egy újabb állomás művészi pályafutásában. Klimkó Pista szuverén ura az alaknak, melyet ábrázol. Ezúttal a férj szerepében n\ujtott felejthetetlen alakítást, mely telve volt ellenállhatatlan komikummal. Tökéletes rutinja és sokszor dicsért, remek jellemző ereje a legkenyesebb feladatokon diadalmasan segítik át és sikerét mindenkor biztosítják. Nagyon jó napja volt neki is és a közönség zugó tapsát bravúros művészi logikával keresztülvitt, kedves, szimpatikus alakításával bőségesen megérdemelte. Reméljük, hogy műkedvelőink most már ismét megújult ambiczióval folytatják működésűket és sűrűb­ben szereznek még fellépésükkel közönségünknek igaz élvezetet. Egyenesen bűn ilyen erőket parlagon hever- tetni, holott minden fellépésük igazi ünnepe elkényez­tetett közönségünknek A szalon zenekar a Sziám induló lelkes és lendü letes előadásával fejezte be a fenyes müsoit, melynek végén Polner Ernő karnagyot zajosan megéljeneztek. Az egyes számokat Balázsovich Zoltán jelentette be a már szokott módon Klimkó László és Wihart József tréfás kettőse, min­denkinek őszinte sajnálatára, Klimkó László teljes rekedt­sége miatt elmaradt, — de a műsor igy is olyan gaz­dag volt, hogy a közönséget teljesen kielégítette. Előadás után vidám vacsora következett, már

Next

/
Thumbnails
Contents