Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-15 / 50. szám
All. évfolyam. Rákosszentmihály, 1912. vasárnap, deczember 15. 50. szám. ^aftSTtDilLAt*?* KŐZOflZöflSffGI HETILAP RflKOSSZenmihflLír NAGYKÖZSÉG HIVATALOS lapja* * MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDÖNÖSÖlt- EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET) RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK* ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IRARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET* A POLGÁRI DALKOR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY» KERÉKPÁROS KftR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: R á ko s s z entmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre..................8 ko* Fél évre . . . . 4 „ Negyed évre..................2 . EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Tanítóink érdeke. Az idén alkotott családi póklékról szóló törvényben több különös rendelkezés foglaltatik. Ismeretes ezek között az a méltánytalanság, mely a kiváltságos állomásokon lévő állami tanítókat érte. Az 1907. évi XXXVI. t.-cz. 10. §-a ugyanis a Budapesten és környékén, továbbá Kolozsvárt és Fiúméban működő családos állami elemi népiskolai tanerőknek 400 korona évi működési pótlékot juttatott. A törvényhozást e törvény megalkotásánál annak a belátása vezette, hogy az évek óta uralgó nagymértékű drágaság jobban érinti a perifériákon lakókat, mint teszem fel, akik több tiz kilométernyire laknak a fővárostól. A budapestkörnyékieknek működési pótlékkal való ellátása a lehető legindokoltabb volt, mert mennyivel többe kerül azoknak megélhetése, akik a fővárosban, illetőleg annak környékén laknak. Nem is szükséges szembetűnően össze- | hasonlítani a fővárosi elemi iskolai tanerők java- ! dalmazását az államiakéval, különösen a főváros- környékbeliekével. A főváros környékbeli községekben csupán a lakás ára tekintetében van különbség a fővárossal szemben a környékbeliek javára, azonban ez is csak idő kérdése, mert a lakásbérletek a környéken is rohamos áremelkedést mutatnak. Az egyéb megélhetési viszonyokat illetőleg, drágábban élünk, mint a fővárosi lakosság. Természetes, hogy a főváros gyomra jóval többet fogyaszt el, mint amennyit a főváros területén élelmi czikkekben előállítani képesek. Ebből következik az, hogy magához szívja a főváros a környékből az élelmiszerárukat. A környéken előállított élelmiczikkek- nek a fővárosban biztos piacza lévén, jó magunknak, ha azt akarjuk, hogy élelmiszereinket helyben szerezzük meg, minden el nem fogadható árt meg kell adnunk. A főváros a drágaság teljes méltánylásával rendezte tanerőinek az illetményeit s állítólag a kultuszminisztériumban is készen van az államiakra vonatkozó törvényjavaslat. Mig azonban e törvényjavaslatból törvény lesz, tanítóinknak a mai drágaság közepette is élni kell és .családjukat eltartani. Hangsúlyozandó az „élni“ szó, mert a családi pótlékról szóló törvény 57. §-a szinte a megélhetést teszi lehetetlenné. Nevezetesen az előbb idézett 1912 : XXXV. tcz. 5. §-a úgy rendelkezik, hogy e sorok elején felsorolt állomásokon lévő állami iskolai tanerők, kik családosok és ilyenformán működési pótlékkal bírnak, ha családi pótlékra igény jogosultságuk lesz, (gyermek, gyámolt, eltartott szülő, testvér) akkor a nyerendő családi pótlék az élvezés alatt lévő működési pótlékba betudódik, vagyis ők semminemű javadalmi emelkedésben nem részesülnek. v : . §. Érdekes lehetetlenség áll elő ennek alapján a javadalmazásnál: a) Egy feleséges tanerő az 1907: XXVI. tcz. 10. §*a értelmében évi 400 kor. működési pótlékot kap. b) Ugyanezen tanerő, ha gyermekei születnek, a fentebbi fejtegetés értelmében a működési pótlékot, családi pótlékként élvezi, szóval ha a család megnövekedik, nem az összeg nagysága, hanem annak czime változik. Most már hol van a családi pótléktól várt üdvös gondoskodás, mely a gyermekes családok gyermeknevelési költségein szándékozik könnyíteni? Hol van az állami tisztviselők egyenjogúsága? Avagy talán nem végeznek a tanítók a többi állami tisztviselőkhöz hasonlóan eredményes munkát ? Méltánytalanság az, hogy azok, kik az államnak az első és legfontosabb szolgálatot teszik a népneveléssel, azokkal az állam üyen mostohán bánjon el. Avagy a tanitók nem érzik a gyermeknevelésnek, Lapunk mai száma 18 oldal.
