Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-11 / 6. szám

6. szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. is társaságunknak egyik legkedveltebb tagja, kinek fáj- j dalmában igaz szeretettel osztozik barátainak nagyszámú serege. Skergula Balázsné, az előnyösen ismert rákosszent- mihályi vendéglős felesége e héten elhunyt, mély szo­morúságba döntve szerető hitvesét, ki iránt községünk­ben általános, őszinte részvét nyilvánult. „Újságot vegyenek.* Mikor a budapesti ember Bécs felé utaztában a világ egyik legkellemesebb gyorsvona- ; tán Marcheggre érkezik, meglepetve tapasztalja, hogy , egyenruhás vasutasember sétál végig a vonaton és min- j den szakaszba bekiáltja, hogy ,Zeitungu, megvételre j kínálván bécsi újságjait. Ebben az előzékeny élelmes­ségben a magyar utas nem ok nélkül érzi meg az úgy­nevezett nyugati kultúra szellőjét és lát Ízelítőt az Üzlet­szerű czélt is eredményesen szolgáló czivilizált figyel­mességből, amelylyel a Lajtha túlsó partjától kezdve véges végig mindenütt találkozik. Elképzelni se tudja valaki, aki nem látta, hogy micsoda például Bécs kör­nyékén egy nyaralótelep, vagy község, amelyek arról nevezetesek, hogy előbb villamosvilágitással, aszfalttal, vízvezetékkel és a czivilizált ember minden kényelmi követelményével felszerelkedik s azután várja, hogy a közönség megszállja, — mig nálunk előbb a közönség kínlódik két évtizeden át, amig az igényeinek meg­felelő berendezkedése megtörténhetik. A közönség iránt az előzékenységet mifelénk többnyire még akkor is hiába várjuk, ha a figyelmet tanúsító fél üzleti hasznot húzhat a fáradozásából. Ilyenféle gondolatok szállják meg az embert néhány nap óta reggelente a rákosszentmihályi villamosvasuton, amióta kellemes meglepetéssel tapasz­taljuk, hogy egy gyerek vonul végig a vonatokon és hangos „Újság* kiáltással kínálja hírlapjait az utazó- közönségnek, mely ilyesmihez fővárosunk környékén nem szokott hozzá. Milyen apróság ez és mégis milyen ko­moly dolog. Valami jóleső figyelem a közönség kényelme érdekében, egy kis kultura-foszlány és bizonyára nem is rossz üzlet. Nem furcsa, hogy az ilyesmit olyan nehe­zen tanulják meg nálunk? Az aszódi Petöfi-fögimnázium. A százötven eszten­dős múltú négyosztályu aszódi algimnázium ez év szep­tember hónapjában már főgimnázium lesz : Petőfi-főgim- názium, amely hirdetni fogja a költő dicsőségét, aki egykoron jeles tanulója volt az algimnáziumnak. Micsi- nay Ernő takarékpénztári igazgatónak volt az indítványa, hogy a hires gimnáziumot, amelynek kiváló tanárai és tanítványai voltak, élükön a hallhatatlan költővel, nyolcz osztályú főgimnáziummá kell átalakítani és a régi, sze­rény hajlék helyett modern berendezésű kultúrpalotát emelni, amelyben Petőfi-szobrát is felállítják. Páratlan buzgalommal fáradozott Micsinay a terv megvalósításán és nem nyugodott addig, mig nagyszabású tervét meg nem valósította. Munkatársa volt Gerő Lajos hírlapíró, aki agitálással és fáradhatatlan munkálkodással szerzett nagy érdemeket. A mozgalam keretébe bevonták az aszódi gimnázium összes volt tanítványait, megnyerték védőül báró Podmaniczky Gézát, báró Prónay Dezsőt, gróf Ráday Gedeon főispánt és a Petőfi-Társaságot. A kormány a tervet nagy rokonszenvvel fogadta s már az idei költségvetésbe 300.000 korona kamatnélküli kölcsönt folyósított az ág. ev. főgimnázium építésére. Az uj épü­let javára az aszódiak a Petőfi-Társasággal együtt nagy­szabású irodalmi Petőfi-estélyt rendeznek. Az előkészítő- bizottság az est programmját kedden állapította meg Aszódon tartott értekezletén, amelyen Aszódon Micsinay Ernő takarékpénztári igazgató, Gerő Lajos, Szabó Lajos főgimnáziumi igazgató vettek részt, a Petőfi-Társaságot pe­dig dr. Papp Zoltán orsz. képviselő és Kéri Gyula képvisel­ték. Elhatározták, hogy az ünnepséget február 22-én rende­zik a Podmaniczky-kastély dísztermében. Az est műso­rán elsőrendű irók és művésznők szerepelnek. A polgári leányiskola előadása. E héten szerdán, február 14-én lesz a rákosszentmihályi polgári leány­iskola előadása a Biróné vendéglő nagytermében. A kiváló élvezettel kecsegtető előadásra újból felhívjuk t. olvasóink figyelmét annál is inkább, mert jövedelmét az iskola könyvtár-alapja javára fordítják. Kezdete délután 4 órakor. Rákoscsaba iskolaépítése. Rákoscsaba község elöl­járósága 1911. február l7-én d. e. 11 órakor verseny­tárgyalást tart a községi iskola építő munkálatainak végrehajtására. Az ajánlatok fenti nap d. e. 10 órájáig nyújtandók be. Bánatpénz 5 százblék. A. szerződéster­vezet, feltételek és tervrajzok a község jegyzői hivata­lában megtekinthetők. Területhasználati szerződés A m kir államvasutak igazgatósága és a budapesti h é. vasúttársaság szerző­dést kötöttek arra nézve, hogy a h. é. vasút rákosszent­mihályi—rákospalotai vonalán, az istvántelki lakótelepen a m. kir. államvasutak tulajdonát képező területen át­vezethesse. A területhasználati szerződést a kereskedelmi miniszter helybenhagyta. Pest vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt gróf Ráday Gedeon elnöklésével rendes havi ülést tartott. Az elnök megnyitója után Agorasztó Tivadar terjesztette elő a megye közállapotáról szóló múlt félévi jelentését. A múlt évben szervezeti változás a megye közigazgatásában mindössze csak annyiban történt, hogy az újonnan szervezett kispesti járás főszolgabirája deczem- ber 1-én megkezdte működését. Mikor a megye törvény- hatósága az uj járás tisztviselői karát megszervezte, azt remélte, hogy a budapesti államrendőrség hatáskörét Kispestre is ki fogják terjeszteni és hogy a járás népes­sége a kispesti munkástelep lakósaival együtt legfölebb 90 000-re fog rúgni. Az államrendőrség hatáskörének kiterjesztése azonban mindeddig nem történt meg, a lakosság száma pedig már eddig is 95.000 körül jár. A személyzet tehát igy — tekintetbe véve, hogy a belügy­miniszter még a törvényhatóság által megállapított lét­számot is leszállította — elégtelen. A törvényhatóság szükségesnek tartja tehát, hogy az államrendőrség hatás­körét kiterjesztő törvényjavaslat mielőbb az országgyűlés elé kerüljön. Egyben hangsúlyozza a jelentés annak szükségességét is, hogy az államrendőrség hatásköre Csepelre is kiterjesztessék. A törvényhatóság még uj járások szervezését is tervbe vette és ezzel kapcsolatban a tisztikart is ki akarta egészíteni. A közbiztonsági állapotokra vonatkozólag a jelen­tés megállapítja, hogy azok a vármegye egynémely ré­szében nem kielégítők. Ezért újra hangsúlyozza, miután a múlt jelentés idevágó része válasz nélkül maradt, hogy uj csendőrőrsök kellenek. A megye közgazdasági állapotai általában véve kielégítők, de a forgalmi esz­közöknél igen sok hiány tapasztalható. A különböző vasutaknál igen sok reformra és javításra van még szük­ség. A forgalom javításához mindenesetre hozzá fog járulni az uj tahitót falui hid megépítése. Részletesen fog­lalkozik a jelentés a megyében tapasztalható közokta­tási állapotokkal, amelyek ellen sok kifogás emelhető. A közoktatási állapotok türhetetlenségének több oka van. Oka egyrészt az, hogy a Budapest környékbeli gyermekek száma rohamosan nő és az iskolák nem fej­leszthetők kellő arányban. A másik ok az, hogy a gyermekmenhelyek kötelékébe tartozó gyermekeket töme­gesen helyezik ki a környékre. Sürgős feladat tehát a menhelyi gyermekek oktatásának kérdése. Harmadik oka ennek az állapotnak az, hogy a megye déli részében a lakosság nem községekben, hanem tanyákon lakik és igy az iskoláztatás nagy nehézségekbe ütközik. A tanyai iskolák felállítása már folyik, de még a szükségleteknek nem felel meg teljesen. A közegészségügyről szóló jelen­téssel kapcsolatban megemlékezett a főjegyző arról a

Next

/
Thumbnails
Contents