Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-17 / 46. szám

46. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal. van, részint mivel a szülő nem képes ellenőrizni gyer­meke tanulmányait, részint mivel a kenyérkereset teljes idejét leköti, ott gondoskodnia kellene arról, hogy pótló eszközökkel, más segítséggel pótolja a gyermek ellen­őrzése körüli mulasztásait, főképen abban az esetben, ha a gyermekben az önállóság, a kötelesség érzete még nem fejlődött ki, avagy még csak fejlődőfélben van. A fővárosban is megérezték már jóval előbb az iskolán kívül való tanulmányi felügyelet szükségességét, amelylyel egyedül csakis a szülői ház ellenőrző kezé­nek hiányait igyekeznek némileg pótolni és ez ítt-ott sikerül is. Egy ilyen intézmény vidékünkön is jótékonyan hatna. ügy hiszem, ezzel egyben röviden vázoltam, miképen alakul meg az utazó diák típusa, miképen fejlődik, mely motívumok hátráltatják fejlődésében, melyek segí­tik elő és miképen lehetne ismét elmosni a típust és ezzel megszüntetni a fővárosi tanárságnak a vidéki tanulóifjúsággal szemben való balitéletét. Azonban azt, hogy milyen eszközökkel érhető ez el, mint a tárgy keretén kívül eső kérdést, más alkalom­mal leszek bátor bővebben ismertetni. Szandovics Rudolf. A hétről. A bevált recipe. Vagy: mire jó a tej kúra? Nagy­kőrösön minden utczaajtó kifelé nyílik. Ha netán kérdezi valaki, hogy miért ? Megmagyarázzák azonnal: Ha kel­lemetlen vendég van a háznál, — könnyebb igy kidobni. Nálunk, Rákosszentmihályon, a kultúra és haladás góczpontjában, már nem lehet ily barbár módon elbánni a vendéggel. íme a példa I Egy kedves, édes, szeretetre­méltó asszonyka, aki néhány hét óta tejkurát használ és azóta — mellesleg mondva — feltűnő módon, szem­látomást gömbölyödnek bájai, a Magyar Védő egyesület szokásos hétfő esti theája után vacsorára invitált egy vendéget, aki meg arról nevezetes, hogy minden este másutt szokott vacsorázni. A kellemesen eltöltött estén, illetve a jóízűen el­költött töltött káposzta, kolbász és egyéb jó falatok után — kétliteres lábast vesz maga elé az asszonyka és leves­szedő kanállal kávésbögréjébe vígan meri a tejet. Jó férje és vendége pedig barátságos eszmecserébe fognak a községi és országos politikáról, egyházi ügyekről, háborúról, az esetleges mozgósításról, melytől nem fél ugyan, mondja az előbbi, de azért szívesebben beállana ő is — tej kúrára itthon. Telik, múlik az idő és egyre fogyik a tej és tovább folyik a társalgás. Szóba kerül mindenki, aki vett, vagy nem vett uj téli kalapot és kabátot. Közben sürgönyt is várnak. Már egy hónap óta minden áldott nap várják — a trónörökös hírét. Van ugyanis Kecskeméten egy ked­ves házaspár rokonuk, akik minden esztendőben elté­vesztik a — kalendáriumot. Az óra már tizenegyet ütött. A vendég búcsúzni készül. De a gondos háziasszony tartóztatja: — Várja már meg legalább, mig megiszom a tejemet! Közben — szokás szerint — elalszik a villamoslámpa is. Gyertyafény mellett lassabban, unottabban megy már a társalgás. A férj fáradt is, álmos is. De nem csoda. Későn feküdt, korán kelt és hivatal után inspekcziós volt délután. A vendég azonban még mindig nem moz­dul. Feri végül határozott hangon rászól az asszonykára: — Kérlek, idd meg már a tejedet! Vendégük is elérti a czélzást. Fogja a kalapját, kabátját és — gyors léptekkel távozik. * Megint névnapot ünnepeltek a községi kaszinóban. Még egy Károly restáncziát intéztek el. Wayand Károly direktor nevenapját ünnepelték, azét a Wayand Károlyét, a kit mindenki ismer és mindenki szeret. Rákosszent­mihály és Wayand Károly régen egyazon közös fogalom. Egybeforrtak régen. Volt idejük rá elég, lévén ő Rákos­szentmihály nak legrégibb lakosa, a ki itt már akkor is apostoloskodott, a mikor még kukoriczaföldek között terjesztette a piczike iskolaszigeten a kultúrát. Ezrével járnak Rákosszentmihályon, a kiket ő tanított írni, olvasni, Istent félni, hazát szeretni és alsózni. Ha az egyetemen tanszéket állítanának az alsósnak (aminek csakugyan itt lenne már az ideje), akkor Wayand Károly volna az egyik legkomolyabb jelölt. Az ő játéka e mellett teljesen egyéni. Olyan emelkedett kontrákat, olyan távlati ultimófogásokat, olyan diadalmi evolúciókat senki sem tud rendezni, mint ő. Ö találta fel az ünnepi és gyász tor intézményét, a „Sanyi gyerek a végén‘ szintén tőle nyerte életét. Ő a legcsendesebb és legnyugodtabb játékos, szófukar és hallgatag. A szó szoros értelmében iskolát teremtett alsós rendszerével, amelylyel harmincz év óta adófizető vazallusává tette Rákosszentmihály intelligencziáját úgy, hogy tanítványai nem félnek jobban a szekundájától, mint szülőik a kontrájától. Érthetően kéjes bosszuérzettel veti rá tehát magát a társaság, mikor igy, egyszer-egyszer eret, vághat rajta és az egész évben szorgalmasan leadott alsós obulusok- ból visszanyerhet valamit — cseppfolyós alakban. A kedves direktor pedig minden félelmet gerjesztő játék­tudománya mellett is — gavallér ember, máskor is, hát még ilyenkor, amikor szive szerint ünnepli és élteti őt barátainak hangos serege. Nem ok nélkül mondjuk, hogy hangos serege. Mert, bár a meghatott ünnepelt- nek hangját se lehetett venni, olyan hangos volt az ünneplő társaság, hogy minden ajtót és ablakot légmen­tesen be kellett zárni, nehogy a jó Wayand mama fel­riadjon álmából a középponti iskolában. Az ünnepelt pedig az est folyamán közkívánatra Q*70nlnc csunya leányok, májfoltos, kiütéses asszonyok OZCplUíí ne használjanak mást, mint Földes-féle MARGIT-CREM-et ÉS SZ^PPiLlTT A Margit-creme rögtön szüntet szeplőt, májfoltot, bőr­kiütéseket, atkát (mitteser) és mindennemű börbajt. A Margit-cremetől az arczbőr üde, rózsás lesz, a rán- czok, redők eltűnnek. A Margit-cremet a világ legsztbb asszonyai, herczegnők, grófnők, bárónők, hires művész­nők stb. használják s el vannak ragadtatva annak páratlan bőrkonzerváló és bőrszépitő hatásától, 6 koro­nás rendeléseket bárhova bérmentve küld gutori földes Kelemen gyógyszertára, jíraü. (Kapható Lippe Ödön gyógytárában, Rákosszentmihály.) Madame Mensel, francia tanárnő, francia nyelvre kezdőket és haladókat vállal. Elismert jó módszer szerint oktat, úgy lakásán és házon kívül valamint a környéken is. A leczkeadás a nyári hóna­pokban sem szünetel; hetenkint egyszer franczia jour, a nyelv teljes gyakorlására. Cím: Rákosszentmihály, Rózsa-u. £. Földmérés, telekmérés, parczellázás, mindenféle mérnöki múmiák Wittek Vil­mos utján Rákosszentmihály, Jenő-utcza 2. (József- utcza sarok, a lóvasut mentén.)

Next

/
Thumbnails
Contents