Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-27 / 43. szám
oldal. KAKOS VIDÉKÉ. 43. szám A holt betűk megelevenednek, tiszta lelkeknek, hatalmas elméknek nemes érzelmeit, nagy gondolatait viszik be lelkűnkbe, felemelnek, vezérelnek; majd ragyogó köntöst öltenek s csillogó ruhái lesznek a bűnnek, szégyennek, szemérmetlenségnek, felkeltik a képzeletet, ezer bűnnek lesz forrása a leirt gondolat, kiölik a legszentebb érzelmeket, fulánkot szúrnak a szívbe, a midőn kétkedő mosolyt csalnak az ajkra oly dolgok felett, a melyeket megtanultunk tisztelni, a melyeken eddig imádatos kegyelettel csüggtünk. Gúnyos, nevető arczczá válnak a betűk, a midőn látják virágukban elhervadni a sok szépet és jót, a mit a szülői szeretet ültetett a gyermeki szívbe, az ifjú lélekbe. A szegény embernek gyakran nem telik rendes ebédre, de van két fillére vesz egy újságot. Semmi szavunk sem volna, ha az újság a szép, jó és igaz szolgálatában állana, amire az irodalom, az újságírás is, bár ephemerid értékű, de hivatva van. A munkásember zsebében viszi reggel a villamoson az újságot, hogy táplálja lelkét szeretetré vagy gyűlöletre, ámint írója sugallta, tanuljon belőle jót vagy rosszat, amint azt benne hirdetik vagy árulják. A bakon a kocsis újságot olvas, a gyümölcsárus asszony a kosara mellett orrán bigyeszti a pápaszemet és böngészi a friss és legfrissebb híreket. Ott van a nagyságos ur kávéja mellett; a papa, ha nagyobb hivatalnok, a hivatalos óra elsejében olvassa, ha kisebb, akkor ebéd közben olvassa, jobban figyel reá, mint arra, hogy hova teszi a kanállal a levest; nagypapa, már nyugodt, abban veszi a világ forgását, unalomból olvassa, meg azért, hogy el ne felejtse a világot egészen, amely már őt elfelejteni készül, aztán lassan szende- regni kezd. Betakarja az arczát, hogy ne alkalmatlankodjanak a legyek. Az újság lecsúszik, a kis unoka, akit az iskolában hamar megtanítottak a betüzésre, el kezdi olvasgatni s mit tanul abból az újságból, amely nem tekint sem Istent, sem embert, sem jóizlést, sem becsületet, nem riad vissza semminemű sértő szótól, ha a hitről, vallásról, a vallás intézményeiről van szó, amely leplezetlenül hozza a bűnöket, a bűnök ismeretét terjeszti, kishirde- téseivel a gyermeki lélekbe hinti az erkölcsi romlás magvát ? Linné Károly, a nagy természettudós, feleségével leányának neveltetéséről tárgyalt és saját rendszere szerint akarta nevelni a gyermeket, de az anya kérte férjét, hogy hadd nevelje ő gyermekét 16 éves koráig. Linné megengedte. Midőn a gyermek tizenhat éves lett, édesanyja, ki midőn gyermeke szellemi képessége kellő kiképeztetéséről kellőleg gondoskodott, a legféltőbb gonddal ápolta nála a szív tisztaságát, elérve leánya a tizenhat évet, atyjához vezette. Atyja sokáig nézte az ártatlan, okos leányt, szeretettel beszélgetett vele, s igy szólt anyjához: Asszonyom, csak nevelje tovább a maga rendszere szerint a mi leányunkat. Voltaire, a szabad gondolkozó, a midőn művét egy ártatlan leány kezében látta, kivette kezéből s azt mondta: „Nem angyaloknak Írtam.* Amit megtett Voltaire, nem kell-e megtenni minden anyának, azt a betűvel beirt lapot, amely piszkot, szennyet terjeszt; azt a sikamlós regényt, azt az erkölcsrontó színdarabot nem kell-e gyermeke kezéből kivenni ? Nem az anya őrszemének kell-e a család felett virrasz- tania, ügyelnie, hogy minő szellemi táplálékkal táplálkozik az ő szive gyermeke, az ő házi népe ? Nem jut- nak-e a házbeliektől, a szolgálattevőktől a gyermek kezébe a ponyvairodalom silány vagy egyenesen rom- j lőtt termékei ? Saját pénzén vásároljon a szülő mérget gyermeké nek ? Magunk hizlaljuk a vámpírt, saját pénzünkön : tartsuk, hogy majd kiszívja vérünket? | Ha a vallástalan, erkölcstelen, silány, értéktelen írásműveknek nem volna olvasójuk, úgy a legfőbb lépés meg volna téve arra nézve, hogy elterjedésük és káros hatásuk megakadályoztassék, s kik vannak erre leginkább hivatva, mint az édes anyák, hogy megakadályozzák a rossz irányú lapok, könyvek, füzeteknek gyermekeik kezébe való jutását. Nem lehet-e névnapi ajándék vallásos és erkölcsös ifjúsági irat, magyar nő- vagy férfijellemrajz, magyar történelmi munka, egy szép kötet hazánk jeleseinek műveiből? Nem járhatunk-e elül jó példával az önművelés terén? Nincsenek-e jelesebbnél jelesebb íróink, nincsenek-e irodalmunkban minden kornak, minden nemnek való szép olvasnivalóink? Más nemzetek történelmét és irodalmát ismerni nagyon szép, a mienket tudni szent kötelességünk. Istennek hála, a mi nemzeti irodalmunk csodásán gazdag, a legújabb korig csodásán tiszta is. Vörösmarty örökbecsű műveit kezébe lehet adni az ártatlan leánynak, Petőfinek tiszta, ragyogó a költészete, Tompa szelíd bánatával, a világirodalomban egyedül álló virágregéivel, melyek a női szívnek, léleknek oly igen megfelelnek, Arany a magyar nép tiszta lelkének szavával, Jókai gyönyörű müveivel, Jósika történelmi regényeivel, Eötvös szellemi kincstárával, Kármán szép, gyengéd Fanny hagyományaival s a magyar irodalomnak mind megannyi gyöngyei, amelyeket fel nem sorolhatok, nem adnak-e, a magyar szívnek tanítást az aesztetikai, ethikai igaz, szép, jó, nemes, nemzeties gondolatokkal való foglalkozás, elmerülés, szivnemesitő, jellemképző önművelés hasznos élvezetet? Mennyivel olcsóbbak a német szépirodalmi müvek mint a magyarok. Nem lehetséges-e hazánkban is a magyar szépirodalmi munkák népszerűsítése, ha a magyar müveit nők felkarolnák a nemzeti irodalom ügyét s nem kell oda hatnunk saját körünkben, hogy csak azt türjük meg könyveink közt, ami valódi becsesei, értékkel bir, ami a szép, jó, nemesnek a magyar szellemben és formai szépségekkel való teljes kifejezése, ami nagy íróinknál annyira feltalálható ! Nem kell-e egyesülni minden művelt nőnek abban a szent eszmében, hogy az erkölcstelen Írott művek kiküszöbölése — és a nemzet irodalmi gyöngyeinek terjesztése által a magyar hazának nagy szolgálatot tegyenek, hogy e téren is megmutassák, hogy méltók arra a dicséretre: hogy a magyar nő a család oltárán a hazafiság szent tüzének élesztője!? ftartos Dezső EiíroteiDikai vállalat. Csillár gyári raktár. Elvállal e szakmába vágó bármilyen munkálatokat, u. m. villamos világítási, jelzőcsengő berendezéseket, átalakításokat és :: :: javításokat. :: :: Valódi dr. Just-féle Wolfram izzók drbként 16—5085 fényig 1.20 kor. Iroda : Rákosszentmihály, jllíária-utcza 29. szám. Üzlet és raktár: Budapest, V. kér., Kálmán-utcza 21. szám-
