Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-13 / 41. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKE 41 szám. A férfiak lakzin voltak, három asszony nem mehet egyedül, X éknél nagy soupé volt, azt lefújni nem lehe­tett, ép a Biróné előtt nem körforog a körforgalmi, pont akkor jöttek a pesti vendégek stb. stb. T. Szerkesztő ur meg, mint én ösmerem (pedig nem is ösmerem, csak par renoméé) azzal akarná ki­vágni magát, hogy beigér egy mesés kritikát. Van hát mentő ok bőviben. Mégis s most már komoly a beszéd — s hogy megmondhassam appelláltam a bevezető szállóigére és e hasábok mindenkor leplezetlen szókimondására — fájt a zenekarnak, hogy olyan sokan távolmaradtak. Rákosszentmihály még a fejlődés kezdetén áll, társadalmi életét összekötő kapocs nem hidalja át, egyedül ez a lelkes muzsikus csapat az, amely tiszta amatőr szellemben mindenütt szivet-lelket gyönyörködtet az egység és Szentmihály, mint szükebb otthona kultú­rájának előbbrevitele érdekében. Meg nem bocsájtható vétek lenne, ha most igy szárnyát szegnők derék vállalkozásuknak. De elég lévén a panaszból, megnyugtathatom t. Szerkesztő urat. Nem kell megijedni. A zenekar, mint láttuk, kissé duzzogva bár, de már a hangverseny utáni napon is mind a két kaszinóban közreműködött. Szívesen öleli keblére szeretett közönségét, ha megígérjük, hogy legközelebb mindnyájan ott leszünk — és nem harag­szik, de remélem ezt teszi t. Szerkesztő ur is és Szent­mihály közönsége — mert aki haragszik, annak nincsen igaza. Szerkesztő ur kész hive Dr. E. T. l7irillllllllll8llllllflfllllllBIIIIISBRIIIIIIIIIIIllBIIIIIIIBII A hétről. Nagy harcz volt szerdán este a községi kaszinóban. A szerda rendes összejöveteli nap, de ezúttal különös jelentőséget adott neki, hogy Kiss Ferencznek ekkor ünnepelték a nevenapját, melyet erre az alkalomra „jégre tettek'. Régi divat az mifelénk, hogy a személy­hez kötött évfordulókat, a melyek esetleg alkalmatlan napra esnek, elteszik a legközelebbi rendes összejövetel napjára. Ez az úgynevezett jégre tétel, mely főként a mátyásföldi csütörtöki társaságnak speczialitása. A ki Kiss Ferkót ismeri, — és ki nem ismeri? — annak nem kell mondani, úgy is tudja, hogy a jégre tétel ennek az ünnepélynek meg nem ártott. Igen nagy számban vonultak fel a községi kaszinó törzsökös tagjai, hogy ezúttal is kimutassák változatlan szeretetüket régi, hü barátjuk, a leghatalmasabb Kiss iránt. Csak a druszája, Bugyi Ferencz József hiányzott, a ki most úgy elült, hogy még a kerítés ajtaját is bekenette kuli- mászszal, még a csengetyüit is elnémittatía, nehogy a vendégei bejuthassanak hozzá. Furcsa tréfája a véletlennek, hogy azok a férfiak, akik Kis és ehhez hasonló neveket viselnek, rendszerint nagy termetű, tagbaszakadt emberek. Csak úgy hirte- lenében, a mi Kiss Ferkénkön kívül,aki egymaga klasszikus példája az ellentétnek, ott van néhány közismert tagja a fővárosi társaságnak, például Kiss Aladár, a cálvintéri kir. közjegyző, Morzsányi Károly ügyvéd, az Erzsébet­város volt képviselője, Parányi István, neves ügyvéd és mások. Kiss Ferenczet rendesen azzal szokták ilyenkor megtréfálni a barátai, hogy a nagy testi arányaira tesz­nek mulatságos czélzásokat. Évekkel ezelőtt Pálfi János volt a mestere annak a sikerült mókának, hogy Ferencz napjára egy rengeteg gipsz-kezet nyújtottak át az ün­nepeknek, mint jótevő jobbjának hü másolatát. Máskor meg a roppant, mértföldjáró sárczipőit énekelte ki és mutatta be ékes rajzolatban Klimkó László, aki drámai fordulatokban gazdag történetet is költött a hires ka- locsnikhoz. Szerdán este tehát, mint mondánk, megint nagy volt a harcz a községi kaszinóban, még pedig a boros I fiaskók ármádiája körül, melyekkel az ünnepelt bőkezűen gondoskodott róla, hogy egészségére kiüríthessenek vagy egy fiók tengerszemet. Pikantériákban sem volt hiány: Kiss Ferkó mindig ötletes. Gazdagon megajándékozta a társaságot krizanthemumokkal és fekete retekkel, ráadásul pedig felgördittetett néhány hordó kaviárt. Na, hogy a kaviárt ne egyék a szentmihály iák ? Ilyet nem is lehet feltételezni! Hétszer kezdték újra a kaviár fogyasztást, hétszer hagyták abba megint, azzal, hogy tovább nem lehet 1 A kitűnő hangulatba ringatott társaság pedig felvonultatta ajándékait, melyeknek mestere ezúttal Puszély Mista, az ünnepelt kedves komája és testi ellen­téte volt. Két sikerült ábra volt az ajándék. A Titanic hajó, melyet jóakarólag takar be egész terjedelmében a Kiss Ferkó félkeze. A másikon a világ legnagyobb lég­hajójának képe látható, amint szerencsétlenül jár, mert összelapul és tönkrezuzódik, mert a Kiss Ferencz fél czipője ráesett. Rövid volt az éjszaka, hogy a két kitűnő rajzon eleget mulathassanak. Hajnalfelé meg úgy jártak, hogy a vendégek azt képzelték, hogy a kaszinó a Titanic hajó, ők meg az utasai. Herczegh doktornak, az uj községi orvosunknak kellett ellenszerekkel közbelépni és azokat — beszedni. * A vadászé rád igen gyenge. Rossz volt az időjárás, a vadállomány nem szaporodott s a vadászok általában gyér zsákmánnyal térnek haza. A minap egyszer' kissé sikeresebb eredménnyel járt a vadásztársaság fárado­zása. Másnap eldicsekedtek, hogy nyolcz nyulat és tiz foglyot hoztak. A hallgatóság részint áhítattal, részint irigykedve fogadja a vadászok elbeszélését, melyet a megdöbbenés csendje követ. Csak a flegn atikus Mada­rász József, aki maga is ősvadász, szólal meg: — Bizonyosan tükör előtt számoltátok meg! Egyik darab a kézben, másik a tükörben volt . . . Á derék vadászok igen savanyu arczczal hallgat­tak el A múlt heti csütörtöki vadászat sokkal kellemeseb­ben végződött a vadászokra nézve. Vadászmunka után a nemzeti színjátékra fordították tevékenységük irányát. A ferbli hőse rendszerint Lippe Ödön, ami snájdig gyógyszerészünk, akit bizonyára azért kegyel olyan kivételesen Fortuna, mert sohase a saját zsebére játszik, hanem a nyereséget mindenkor valami jótékonycélra adja. Most is csak úgy tolakodott a jó kártya a kezében, de — szokás szerint nem használta ki. Például bandával nem vert vissza, amikor partnere, kinek három tízese volt, egy tízest meg egy hetest mutatott. Még igy is 30 korona tiszta haszonnal zárta a mulat­ságot, melyért a rákosszentmihályi tüzoltótestület hálál­kodik, lévén azóta 30 korona adománynyal gazdagabb. A czinkotai partnerek ugyan felét követelték az ottani tűzoltóság javára, de a szentmihályi tűzoltók nem engedtek. Ritkán jutnak egy kis czinkotai pénzhez. * Egy aprósággal zárjuk az e heti krónikát. A község­házán történt. Égy asszony paszust kért a disznajának. Kiállítják annak rendje és módja szerint és átadják neki. Indul vele, de az ajtóból visszafordul: — Nem jó ez a passzus. El tetszett hibázni. Én disznónak kértem, ez meg marhalevél! Madame Mensel, francia tanárnő, francia nyelvre kezdőket és haladókat vállal. Elismert jó módszer szerint oktat, úgy lakásán és házon kívül valamint a környéken is. A leczkeadás a nyári hóna­pokban sem szünetel; hetenkint egyszer franczia jour, a nyelv teljes gyakorlására. Cím: Rákosszentmihály, Rózsa-u. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents