Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-25 / 34. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE. 34. szám. egy uj magyar szó, amelyet ő talált ki a franczia morgue lefordítására: tetemnéző. Sokoldalú tevékenységében már évek óta gátolta gyötrő betegsége, a vesebaj. Türelmesen viselte, de bárom héttel ezelőtt már ágynak esett s többé nem kelt fői. A halál ma délelőtt tizenegy órakor váltotta meg szenvedésétől. Az utolsó pillanatig magánál volt s beszélgetett feleségével és fiával. A gyászolók nagy sokaságának igaz részvétével kisérték utolsó útjára a kerepesi-uti temető halottas­házából. Virággal borított koporsója köré fájdalommal gyűltek oda özvegye, árvái, családja tagjai s a tudo­mányos világ képviselői. A gyászszertartás után a sírnál Terray Pál egye­temi tanár búcsúztatta el a halottat. A beszéd után elföldelték a koporsót. A család a következő sorokban jelenté gyászát : Özv. fejéregyházi Gsapodi Istvánné, Állaga Vilma és gyermekei: Vera, Éva, István Zoltán, István Géza, Hedvig, István Etele, István Csaba gyötrelemtől vérző szívvel tudatjuk, hogy családjuk éltető lelke, a gyöngéden szerető férj, apa, testvér és rokon fejéregyházi Csapodi István dr. egyetemi professzor, Sopron vm. tb. tiszti főorvosa, a M. Á. V. szemorvosi tanácsadója, a Poli- klinika főorvosa, a kir. Orvosegyesület, a Term.-tud. Társulat, a budapesti katolikus kör, a Nyelvtudományi társaság stb. tagja életének 55-ik, boldog házasságának 24-ik évében, 1912. augusztus 17-én délelőtt 11 órakor, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos fölvétele után csendesen elszenderült. Áldott tetemeit e hónap 19 én, hétfő délután Va5 órakor fogjuk a kerepesi temető halottasházában a római katolikus egy­ház szertartása szerint beszenteltetni és ugyanazon temetőben nyugalma helyére letenni. Az engesztelő szent miseáldozatot e hónap 21-én, szerdán délelőtt 10 órakor fogjuk a józsefvárosi plébánia-templomban az Urnák bemutatni. Budapest, 1912. augusztus 18-án. Az örök világosság fényeskedjék neki! Emilia, Horváth Istvánné, Mária, özv. Zalaváry Gyuláné, Alojzia, özv. Esső Sándorné, Erzsébet, Gyük Istvánné, Ferenc, Sándor, Karolin, Drenda Gyuláné, Kálmán testvérei. Tóth József. Tóth József kir. tanácsos, Pestvármegyének har mincz éven át volt kir. tanfelügyelője, a magyar tani- tásügy egyik legérdemesebb munkása, haláláig a Magyar Iskolaegyesület ügyvezető alelnöke — hosszú betegség után szerdán, augusztus 21-én este jobblétre szenderült. Közpályája és egyéni értéke egyaránt legjobbjaink közé helyezik őt, kinek virágos ravatalát zokogva állta körül lesújtott tisztelőinek feketélő tömege. Nagy, nemes lélek, próbált hazafi és hótiszta lelkű, jóságos férfiú volt, családjának rajongva tisztelt feje, a magyar tanítóságnak bálványa, a magyar oktatásügynek törhetetlen bajnoka. Pestvármegye tanfelügyelői székében elévülhetetlen hazafias érdemeket szerzett. Több, mint háromszorosra, emelte vármegyénkben az iskolák számát és a vegyes ajkú vármegyét rohamosan hódította meg a magyar­ságnak. Valóságos atyja volt minden iskolánknak és minden tanítójának. Évtizedeken át szüntelenül járt vármegyénkben, hogy az ellenőrzésen kívül mindenütt elő­mozdítani törekedjék az oktatás ügyét. #A rákosszent- mihályi iskola az ő támogatásával létesült és az ő szerető pártfogása és különleges figyelme segítette elő hosszú időn át a fejlődésben. Nagyon sokszor megfor­dult a legkezdetlegesebb időktől fogva községünkben és a többi rákosvidéki iskolában is. Hálánknál csak a szeretet lehet nagyobb, mellyel emlékét őrizzük. Hoz­zánk különben egyéb szálak is fűzték, családi, baráti kötelék, melyet főként egyik fiának, dr. Tóth József­nek köszönünk, kit sokunkhoz a gyermekkeli barátság elszakíthatatlan köteléke csatol s ki ezen a réven tár­sadalmi életünkben is évek hosszú során át jelentékeny szerepet játszott. A megboldogult kilencz gyermeket nevelt fel, példás családi élete párját ritkította. Nagyszerű volt jubileuma, amikor számtalan kitüntetés érte és mond­hatni az egész ország elismerése és tisztelete nyilatko­zott inog. Utóbb nyugalomba vonult, de tanügyi munkásságát csak végzetes betegsége szakította meg néhány hónappal ezelőtt, amikor gyengülni kezdett és szenveded, mig csak meg nem váltotta a halál. A biharmegyei Mezősas községben született 1842- ben. A gimnáziumot Debreczenben végezte, jogot Budapesten tanult s a tanítás munkáját már akkoriban megkezdte a Zichy grófi-, majd az Ürményi-családnál mint nevelő. Másodtanfelügyelőnek 1876-ban nevezték ki s egy év múlva lett Pestvármegye tanfelügyelője. A hivatalos dolgán kívül még foglalkozott pedagógiai ügyekkel, igy tevékeny részt vett minden tanitásügygyel foglalkozó társadalmi mozgalomban is. Résztvett az országos tanitóárvaházi egyesület megalakitásábun, az­tán elnöke lett az áldásos intézménynek. Kerületében segítő egyesületet is alakított s részt vett az összes országos tanitógyüléseken. Pestvármegye tanfelügyelői székében harmincz esztendőt töltött s egyike volt a legkiválóbb pedagógusoknak. Alelnöke volt a Magyar Iskolaegyesületnek s mindig gondja volt az idegenajka községek megmagyarositására. E működésével is szép eredményt ért el. Dolgozott az iskolai irodalom terén is Önálló müve a , Közoktatásügyi törvények, rendeletek tára,“ amely Budapesten jelent meg. Sok pedagógiai értekezést irt a „Népnevelők Lapjáéban, valamint a Magyar Tanügy-ben. Vármegyéje pedagógiai állapotáról irt jelentései nagy szakavatottságra vallottak. Tagja volt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának is. A király a királyi tanácsosi czimmel tüntette ki. Kevés hiján félszázados munkálkodás után vonult nyugalomba s utolsó éveiben a nyarat Gödön töltötte. Ott halt meg hetvenhárom éves korában. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja, köztük három fia: Miklós, törvényszéki biró, József, a Földhitelintézet főtisztviselője és Endre tanár. Emléke legyen áldott; és szép, dicsőséges és ered­ményes élete példaadó. Vendéglő átvétel! Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Rákosszentmihályon, Szent István- és Pálya-utcza sarkán levő özv. Porga Sándorné-féle vendéglőt átvettem. Minden időben hideg és meleg ételek. Naponta frissen csapolt sör. Kiváló fajborok. Alkalmas és tágas helyiség társas mulatságok számára. — Gyönyörű kert. Ünnep és vasárnap zene. Számos látogatást kér Maul József vendéglős.

Next

/
Thumbnails
Contents