Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-04 / 31. szám
8. oldal. RÁKOS VIDÉKE 31. szám. A Balaton áthidalása. A Balatoni Szövetség beadványt intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben tervet mutat be a Balaton tavának Tihany és Szántód között való áthidalására. A miniszter az adott válaszában helyeslőleg fogadta az eszmét s kijelentette, hogy a kérdést, a kivitel és a költség tekintetében tanul- mányoztatni fogja. Fölkérte egyúttal a földmivelésügyi minisztert, adná rendelkezésére az erre az ügyre vonatkozó adatokat. A szőke haj kiveszóse. Köztudomású dolog, hogy a szőke hajú gyermekek a tizedik életévük körül barnábbak lesznek, ha mindjárt szőke szülőktől is származnak. A barnahajuság egyre nagyobb mértékben terjed. Egy angol fiziológus kutatásokat vénzett abban az irányban, hogy van-e ebben rendszeresség, és arra az eredményre jutott, hogy aránylag rövid idő múltán a szőke haj és kék szem a legnagyobb ritkaságok közé fog tartozni így van ez Angliában, Svéd- és Norvég- országokban és Dániában is, ahol pedig ez ideig a szőkehajuság volt az uralkodó. Németországban is egyre kevesbedik a szőkehajuak száma. Olcsóbb lesz a nyerskávó, Marseilleből, a legnagyobb kávé-kereskedelmi piaczok egyikéről jelentik, hogy a kávé-árak, amelyek május közepén még hollandi fontonként 69’75 filléren állottak, most már visszaestek 67 75 fillérre. Szakkörökben még további árhanyatlásra számítanak, amit főleg az okoz, hogy az idén, különösen Brazíliában igen nagy kávétermés mutatkozik. Bekelow-czlrkusz. A Beketow-czivkusz augusztus első felére ismét szenzácziós programmot állított össze. Itt van Hagenbecknek, a világhírű hamburgi állatkereskedőnek és idomitónak legnagyobb mutatványos vadállat csoportja, a legnagyszerűbben idomított különféle állatokból. A nagyszerű eredeti tripoliszi akrobata csoport; továbbá az Arconis ugródeszka tornászcsapat és sok más kiváló mutatvány, mig a vigságról gondoskodik a 3 Alex, éneklő tehenével, Jancsi uj tréfáival és a három pompás Fratellini. Pályázat amatőr fényképekre. A „Háztartásu Kürthy Emilné népszerű gazdasszonyi lapja pályázátot hirdet olyan amatőr- fotográfiákra, melyek tárgya a háztartás körébe tartozik. A kertészet, baromfitenyésztés, konyha stb. keretében lejátszódó tipikus jelenetek, megörökítésre érdemes háztartási tárgyak, foglalkozások, valamint elterjedésre méltó tenyészállatok képei a legkivánatosab- bak. A pályázatra szánt fotográfiák 1912. szeptember 10 ig a „ Háztartás“ kiadóhivatalába küldendők. Az eredményt a „Háztartás“ október 10-ik számában teszik közzé, s a három legsikerültebb fotog afia értékes dijakat nyer. A „Háztartás“ előfizetési dija Viévre 3 korona A kiadóhivatal (Budapest, VI., Eötvös- utcza 36.) kívánatra bárkinek szívesen küld mutatványszámokat. SOLTI SÁNDOR nagy vendéglője és kávéháza az OROSZLÁNHOZ Rákosszentmihály, Paulusz János-tér. Minden időben friss, meleg ételek. — Jó magyar konyha. — Kitűnő fajborok. — Frissen csapolt sör. Úri társaságok kedvelt szórakozó helye. Számos látogatást kér Solti Sándor vendéglős. HIVATALOS RÉSZ. Talált tárgyak. 1 drb régi 6 krajcárosokból álló ezüst karkötő. 1 drb zálogcédula arany függőről. Átvehető a helybeli rendőrségnél. 6778/1912 szám. Hirdetmény. Szigorú alkalmazkodás végett közöltetik a község lakosságának Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a gödöllői járásra vonatkozó építkezési szabályrendeletének községünkre is kiterjesztett alábbi 2 pontja: 8. §. Valamely területnek több házhelyre való felosztása csak a község képviselőtestületének engedélyével történhetik. Az egyes épületek a községi elöljáróság engedélye mellett csak akkor építhetők fel, ha a felosztási terv a községi képviselőtestület által helybenhagyatott; e végből köteles a felosztást kérő a felosztandó területről — az azon netán előforduló épületek feltüntetésével — 2 példányban pontos térrajzot és a környékről helyszinrajzot a községhez benyújtani. A község képviselőtestülete az elöljáróság vélemények meghallgatása után az engedélyt feltétlenül, vagy bizonyos kikötött feltételek mellett adja meg ; esetleg ha oly terület szándékoltatnék felosztatni, melynek felosztása közrendőri tekintetből lehetetlen, vagy oly terület, mely fekvésénél fogva házhelyeknek nem alkalmas, a képviselőtestület az engedélyt meg is tagadhatja. A képviselőtestület határozatáról az elöljáróság az érdekelt felet a térrajz egyik példányának visszaadása mellett 15 nap alatt végzésileg értesíti, mely végzés a kézbesítéstől számított 15 nappn belül a vármegyei közigazgatási bizottsághoz felebbezhető. A telekfelosztás foganatosítása csakis akkor kezdhető meg, ha a képviselőtestület határozata jogerőssé vált és a vonatkozó jóváhagyási záradékkal ellátott térrajz a félnek kézbesítve lett. A felosztási tervben a mellékutczák amenynyire lehet, egyenes irányban legalább 12 méternyi, hosszabb és élénkebb forgalmú utczák pedig legalább 16 méternyi szélességben terve- zendők. A felosztást kérelmező tulajdonos az utczák és terek rendeltetésére kihasított területet a községnek ingyen tartozik átengedni. A felosztandó terület házhelyekre akkép osztandók fel, hogy minden egyes háztelek legalább 160 □ öl területtel bírjon. Ennél kisebb telkeken építkezés általában véve nem engedélyezhető; de kivételes esetekben joga van a képviselőtestületnek, hogy 160 D-ölnél kisebb területtel biró telken is megengedje az építkezést. Nagyobb teíektömbök felosztásánál az utczákon, köz és játszótereken kivül tartozik a tulajdonos a községnek iskola, ovoda, piacz, temető, dögtér, szemétlerakóhely és más hasonló közczélra szolgáló területeket szintén igyen átengedni. A megosztási engedély a tulajdonosnak csak akkor adható meg, ha a közterületeknek átengedő részek tehermentesen bejegyeztetnek, vagy azoknak felosztással egyidejűleg leendő tehermentes bejegyzése kellőleg biztosittatik. Olyan esetekben, midőn az utaknak átengedett közterületek közlekedés czéljaira nem alkalmasak, a felosztási engedélyben kikötendő az is, hogy a tulajdonos az utaknak közlekedés czéljaira való alkalmassá tételéről gondoskodni tartozik. Tulajdonos ezen kötelezettsége telekkönyvileg biztosítandó. Az elöljáróság tartozik ellenőrizni és felügyelni arra, hogy az ingatlanok a képviselőtestület engedélye nélkül sem természetben, sem telekkönyvileg fel ne osztassanak és amennyiben a telekkönyvi hatóság ily felosztást a hatóság engedélye nélkül foganatosított, köteles a végzés ellen ezen szabályrendelet intézkedéseire és a telekkönyvi rendtartás 50. § ára hivatkozva felebbezni s erről az alispánnak is felebbe- zési határidő lejárata előtt jelentést tenni. Ezen szabályrendelet életbe lépte után annak intézkedése ellenére felosztott telkeken tervezett épületekre épitési engedély nem adható, s ily engedély nélkül emelt épület szükség esetén karhatalommal elbontható. Ezen intézkedések nem vonatkoznak azon kültelkek felosztására, melyek nem építkezési czélokra osztatnak fel. 10. §. Az újonnan épült vagy lényegesen átalakított épületek, lakások és munkahelyiségek mindaddig használatba nem vehetők, mig arról meggyőződés nem szereztetett, hogy az épület terv szerint helyesen készült, egészségrendőri és biztonsági tekintetben kifogás alá nem esik, és a falak kellő módon kiszáradtak. A használbatási engedélyt kettőnél nem több szobával épült közönséges lakóházakra nézve az építkezési bizottság véleménye alapján a járási főszolgabíró adja meg, külön helyszíni eljárás nélkül. A három, vagy ennél több lakószobát magába foglaló uj házak valamint villaszerű épületek, bérházak, gyárak és munkáslakások, vendéglők és minden üzleti czélokra szolgáló más épületek lakhatási és használati engedélyt a járási főszolgabíró által kitűzendő és a járási, vagy községi (kör-) orvosnak közbejötté mellett megtartandó szabályszerű belyszini szemle és tárgyalás alapján és annak eredményeképen a járási főszolgabíró adja meg. A szemle költségei az építtető felet terhelik. Rákosszentmihály 1912. július 17. Krenedits Sándor főjegyző
