Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-28 / 4. szám
4- oldal. RÁKOS VIDÉKE 4. szám. kuplékat énekel zenekisérettel. Az est kiemelkedő pontja Meyerné Makray Erzsi operaénekesnő fellépése lesz, valamint egy pompás vígjáték, melyen Rákosszentmihály régen hallott kitűnő műkedvelői játszanak. Az élvezetes estély iránt a vidéken is oly nagy az érdeklődés, hogy ez lesz nálunk az idei farsang legsikerültebb mulatsága. Közlekedésünk, ügy ne járjon Sándor Pál, a helyiérdekű vasút vezérigazgatója, mint az Aesopus molnárja, a ki tudvalevőleg a fiával együtt bajoskodott a szamarával és addig-addig hallgatott jámborul az emberek tanácsára, mig drága vagyonuk, a csacsi, veszendőbe nem került Furcsa szerzet a publikum, az úgynevezett közvélemény szeszélyes, mint a hegyi patak, ha gondosan nem irányitják nem szabályozzák. Mióta Sándor Pál azt az eddig szokatlan uj szellemet hozta az igazgatói székbei hogy a közönség felszólalásait előzékeny figyelemben részesíti és a felmerülő panaszokat minden egyes esetben komoly vizsgálat tárgyává teszi, azóta valósággal elárasztják a panaszos felszólalások a vasút igazgatóságát és nemsokára külön irodát kell szervezni az elintézésükre. Nem kell félremagyarázni ezeket a sorokat Nagyon dicséretesnek tartjuk az igazgatóság újabb eljárását. A megcsontosodott közönyösség, mely miatt a publikum méltán igen sokat bosszankodott, valóban alkalmas volt arra, hogy a vasút vezetősége iránt ellenérzést keltsen. De a tulság semmiben sem üdvös. A különböző fejekben, rendszer nélkül, szeszélyes hangulatok és egyéni felbuzditások forrásából eredő panaszokat valahogyan és valahol meg kellene rostálni és előzetes kritika alá vonni, hogy a panaszjog gyakorlását le ne járathassák és komolyságától meg ne foszszák, a jogos felháborodást gyakran csak egy paraszthajszái választván el a — zaklatástól. A Rákos Vidéke mindenkor hűséges szószólója volt a publikum jogos kívánságainak és tolmácsa panaszainak, de arra soha sem lesz kapható, hogy minden egyéni, apró ötlet kedvéért a komoly felszólalás nagy és fontos jogával éljen. Ez legyen válasz azokra a panaszokra, melyek ezeken a lapokon visszhangra nem találtak. Vigasztalódjanak, mert a jogos felszólalások és napi tapasztalatok lánczolatából úgyis állandó rovatunk telik ki. E hetünk gyengén kezdődött. Hétfőn kisiklott Rákosszentmihály on egy villamos pótkocsi. Némi zavaron és rövidebb akadályon kívül egyéb baj szerencsére nem történt. Ez az eset szülte azonban azt a szerteterjedt híresztelést, hogy a vasutigazgatóság újításra készül Ezentúl csak egyes kocsikat járat a rákosszentmihályi körforgalomban, de azokat nem húsz, hanem tiz perczenként indítja. Meg kell állapittanunk, hogy ez egyelőre puszta kombináczió, a minővel, sok mással egyetemben, az igazgatóság is foglalkozik, de ebben az alakjában távol áll a valóságtól. A kettős kocsik pedig olyan mértékben szükségesek, hogy indításukról egyáltalán le nem mondhatnak. Hétfőről szól az a panasz is, hogy a három óra harmincz perczes villamosvonat egyáltalán elmaradt. Eltűnt, meg sem született, aminek nem szabadna előfordulni soha. Szerdán az „Est“ ismételte meg két régebbi panaszunkat, melyek közül a fűtésre vonatkozó csakugyan komoly sérelem és mi mellettünk tanúskodik. Lenyomatjuk, mint közönségünket közelebbről érdeklő jogos felszólalásokat : A czinkotai vonat. (Panaszos levél.) Az Est múlt heti egyik számában panaszt közölt a budapest—rákosszentmihályi vonalról. A helyiérdekű vasút vezérigazgatója Sándor Pál volt szives erre megfelelő intézkedést Ígérni. Remélhetőleg hasonló előzékenységgel fogadja majd a következő panaszokat is, amelyek a budapest— czinkotai közlekedésre vonatkoznak: 1. A budapest — czinkota - gödöllői h. é. vasút tattersalli végállomásáról óránként legalább 4—5 vonat indul. A vonatokon elől az első vaggonon van ugyan jelzés, melyik vonat hová megy, hátul azonban semmi jelzés és igy az utasoknak mindig meg kell kerülniük öt-hat vaggont, mig élűiről megláthatják, melyik vonat a czinkotai. A személyzet felvilágosítást adni vagy nem tud, vagy nem akar, elég az hozzá, hogy legtöbbször viczczel üti el a kérdezős- ködést. 2. Legtöbbször két vonat áll egyidejűleg a síneken, Czinkota felé indul mindkettő, de senki sem tudja, hogy a kettő közül melyik indul előbb. 3. A gödöllői vonat fütve van, a czinkotai nem, holott Czinkotáról sok gyerek jár be a fővárosba s ezek szegények az ut hosszán dideregni kénytelenek. Azt mondja a személyzet, azért nincs fütve a vonat, mert az ut rövid. Igen, az ut rövid, de az idő, amely alatt a vonat megfutja, hosszú, éppen a duplájával hosszabb, mint a menetrendben. 4. A Tattersall pályán veszedelmes a felszállás, mert a villamoslámpákat este ritkán gyújtják fel és a födetlen pályaudvar olyan fagyos, sikos, hogy csodák csodája, ha nem kerül mindennap valaki a vonat alá. Talán lehetne e négy panasz dolgában intézkedni. Tisztelettel K. L. czinkotai lakos. A villamos és a hideg. (Panaszos levél) Igen tisztelt Szerkesztő ur, engedje meg, hogy Az Est hasábjain egy anomáliára hívjam fel villamos közlekedési vállalataink igazgatóságait. Zéró alatt öt fok a hideg, az ember didereg és ilyen fagyban nem tudja elérni azt, hogy a villamos kocsik ajtaját becsukják. Nyitott ajtó mellett kell utaznunk, holott olyan könnyű dolog lenne, hogy az igazgatóság utasítsa a kalauzokat csukják be a kocsik ajtaját. Mi, utasok, behúzzuk az ajtót magunk mögött, de a kalauz, a mikor bejön a jegyekért, természetesen nyitva hagyja megint, és utazhatunk nyitott ajtó mellett, ha csak az utasok nem vállalkoznak szüntelen a portási tisztségre. Ha már fütött kocsikat nem kapunk, hát legalább ezt tessék elrendelni, ezt a jelentéktelen csekélységet, hogy a kocsi ajtaja be legyen csukva. Tisztelettel dr. B. Gy. Az evangélikusok mulatsága. Nagy apparátussal készülnek a rákosszentmihályi ág. h. ev. lakosok a február elsejére kitűzött mulatságukra. Társadalmunk példás összetartását bizonyítja, hogy a rendezőbizottság élén és tagjai között sok róm. kath. vallásu úrnőt és férfiút találunk, kik testvéries szeretettel buzgólkodnak az ev. templom építése alapjának gyarapításán. A mulatság iránt egész társadalmunk melegen érdeklődik és bizonyos, hogy elsején szűknek fog bizonyulni a Biróné vendéglő tágas helyisége. Már is igen sok jegy elkelt és felülfizetések várakozáson felül érkeztek. Tombola tárgyakat nagy számmal adtak össze a nemes czél érdekében jólelkü hölgyeink. Ha esetleg volnának, kik tombola tárgyakat óhajtanak még küldeni, a rendezőség hálás szívvel fogadja az összes adományt (úgy felülfizetés, mint tombola tárgy, vagy a büffet) és hirlapilag nyugtázza. A tombola tárgyak Figyelmessy Antalné (Mária-utcza 42. sz) czimére küldendők. Az estély igen kedélyesnek ígérkezik, mert eddig ilyen családias jellegű mulatság nem volt községünkben. A rendezőség mindenről gondoskodik, amivel a sikert biztosithatja. Az érdekes zártkörű tea-estélyre belépő-dij: személy-jegy 1.— kor., családjegy 2.—" korona. Kezdete este 7 órakor. Pénzküldemények Zirmann János főpénztároshoz (Rákos- szentmihályra, Rákosi-ut és Kossuth Lajos-utcza sarok) czimzendők. A hatvankét hölgyből álló rendezőség élén a következő vigalmi bizottság ékeskedik; id. Lauer Gyuláné, Blatniczky Pálné, Pálfi Jánosné, Jezsovits Pál, Blatniczky Pál, Szontágh Antal diszelnökök. Krenedits Sándorné, id. Lauer Gyula elnökök. Greszler Jenőné, Figyelmessy Antalné, Zirmann Jánosné. Greszler Jenő, Bauer Ottó, Rónay Tivadar alelnökök. Rónay Tivadarné, Záborszky Zoltánné, özv. Meister Endréné, Weidlich Oszvaldné, Bölcsházy Istvánné gazdasszonyok. Záborszky Zoltán főrendező. Zirmann János főpénztáros. Havas Gyuláné, öhlschläger Irénke, Schuszter Károly pénztár- nokok. Kubinyecz Sámuel ellenőr. Lengyel József czigánybiró. ifj. Lauer Gyula gazda.
