Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-21 / 29. szám
29. szám. KAKOb V1DKK.Ü 5. oldal. A községi kaszinó estélye. A folyó hó 13-án rendezett kaszinói estély bár erkölcsileg elég jól, anyagilag azonban kevésbbé sikerült. Az idő nagyon kedvezett s a villamos-fényben úszó udvart a megszokott, kedves társaság töltötte be amely akkor szaporodott meg ismét, amikor az ugyanakkor rendezett .Hófehérke“ czimü gyermekjáték az Otthon színkörben véget ért. Megjegyzendő, hogy ez a színjáték megszokott közönségünkből igen sokat elvont. Nem csekély ártalmára volt az est sikerének az sem, hogy azt hirtelen, hevenyészve kellett rendezni, aminek ismét egy sajnálatos tévedés volt az oka, t i. a naptár, amelyben az eredetileg 'zO-ára tervezett és részben már elő is készített estélyt a szalon- zenekar másoknak (az újonnan alakult atlétikai és sport klubnak) Ígérte el. A szalonzenekar és Polner tanár reputácziója érdekében tehát az öregek kénytelenek voltak az ifjúságnak engedni, amit ők viszont azzal háláltak meg, hogy a községi kaszinót elkerülték akkor este. Elképzelhető, hogy a hevenyészett előadásról egyikmásik megígért szám elmaradt, azonban az egybe- gyült kedves társaságot nagyban kárpótolta a kaszinó legújabb kedves tagjának, Mayer Ferencznek bájos felesége, Mayerné-Makray Erzsi operaénekesnő, aki — bar megfogadta, hogy Szentmihályon többé nyilvánosan nem fog szerepelni — kizárólag a községi kaszinó kedvéért elhatározását megmásította s zugó tapsvihar között első ízben 3 bájos dalt. majd később közkívánatra még kettőt énekelt, úgy, ahogy csak ő tud Csillogó, szárnyal»') hangon, befejezett művészettel, szivet indítón és lelket gyönyörködtetőn. Elbámult a közönség, hogy milyen pompásan érvényesült ez a hatalmas hang a községi kaszinó kertjében. A hallgatóság nem győzött eléggé hálálkodni. A szalonzenekar szokott buzgalmával játszott. Havy Lajos ismét zajos sikerrel adta elő a néma, de folyton gesztikuláló karmestert, akit a zenekar a végén cserben hagyott. A taxi természetesen ismét elmaradt. Ott volt Solti Sándor ismert tárogatósa is, aki igen szép magyar nótákat fújt. Végül természetesen táncz reggelig. Huszka Gyula itthon. Huszka Gyula, Czinkota főjegyzője hazaérkezett nászutjáról és átvette hivatalának vezetését. A népszerű főjegyzőt még hazaérkeztekor is számosán üdvözölték. A rákosfalvi polgári iskola. A rákosfalvi szföv. polgári iskolában szép sikerrel folynak a próbabeirások. Az iskolát csak abban az esetben állítják fel, ha kellő számú jelentkező lesz; ezért fontos, hogy a próbabe- iráson minél többen kérjék a felvételüket. A rákosfalvi polgári iskolában fiúosztályok is lesznek s igy a rákos- szentmihályi közönség is örömmel karolja fel az eszmét, mely a közvetlen közelben eddig nélkülözött iskolához juttatja. Pestkörnyéki gyógyszerésztestület. Beretvás Tamás kispesti, Funk József erzsébetfalvai és Wirker János rákoskeresztúri gyógyszerész mozgalmat indított a Budapest környéki gyógyszerészek körében, hogy külön testületet alakítsanak, melynek czélja legyen, hogy a fővároskörnyéki gyógyszerészek különleges érdekeit támogassa. A gyógyszerészek országos egyesülete, melynek vezetése a fővárosi patikáriusok kezében van, a pest- környékieknek gyakran ellentétes érdekeit kellőképpen nem mozdíthatja elő Az érdekelt gyógyszerészek rokon- érzéssel fogadják az eszmét, mely mellett Lippe Ödön rákosszenimihályi gyógyszerész is magvas pártoló cikket irt az egyik gyógyszerészszaklapban. Lippe czikke meggyőző érvekkel támogatja a felvetett indítványt, de azt a kívánságot fűzi hozzá, hogy a külön testület megalakításán kívül azért tagjai legyenek a fővároskörnyékiek az országos egyesületnek is és igyekezzenek ott jóvátenni a legutóbbi politikai fellobbanás okozta súlyos hibákat, melyek a gyógyszerészekre csak kárt és bajt hozhatnak. A czikk igen nagy hatást tett gyógyszerészi körökben. A külön pestkörnyéki testület megalakítása csaknem befejezettnek tekinthető. Ág. h. ev. mulatság. Folyó évi szeptember 1-én a rákosszentmihályi ág. h. ev. egyház nagy szüreti mulatságot rendez templom alapja javára. A mulatságra nagyban folynak az előkészületek s egész lakosságunk elhatározta, hogy az istenes czélt támogatni fogja. Halálozás. Nagy a gyásza Rákosszentmihály nak. Egy kiváló magyar urinö a nagyasszonyok fajtájából való, itt hagyott bennünket, fekete, vigasztalan gyászban. Az újabb közönség már alig is tudja ki volt Szentmihálynak Poppel Miklósné Paulusz Irma. a teljes visszavonultságban, csakis családjának élő hitves és édes anya. De a régi szentmihályiák könnyben úszó szemmel gondolnak vissza a régi Almásy Pál telepi szép napokra, melyekben az i alapvetők nagy családjának valósággal jóságos angyala volt a megboldogult. Édes testvére, Pálfi akkor még Paulusz János volt a főmozgatója a sátorverés nagy munkájának, oldalán sógorával az energikus Poppel Miklóssal, és egyre gyarapodó táborukban egyik főmozgató erő, ha kellett háziasszony, családanya, ha kellett lelkes dolgozótárs volt évek során át Poppel Miklósné, a kit mindenki őszinte ragaszkodással szeretett és tisztelt. Legtöbb köz- intézményünk megalapításában, berendezésében, kath. hitközségünk szervezésében és egyházi dolgaink intézésében reszt vett és vezető szerepet vitt a kezdet idejében Poppelné, a ki a viszonyok változta után visszavonult és azóta már csak családjának élt. Itt is példás ! volt élete, mint feleség és anya, mintaképe volt a ren- I des, derék, eszes, önfeláldozó magyar nőnek. Néhány I hónapja kezdett el betegeskedni, majd látszólag jobban i lett, de azután állapota válságosra fordult. Vagy három I héttel ezelőtt költözött ki családjával ismét Rákosszent- * mihályra hol julius lb-án déli i órakor váratlanul elhunyt. Ötven evet élt, ebből húszat férjével, Poppel Miklós szfőv. irodaigazgatóval példás, boldog házasságban. Férjén kívül három gyermeke, Elza, Miklós és Ilonka, és testvérei Pálfi János szfőv. főszámtanácsos, Paulusz Alajos. Magyar Miklósné szül. Paulusz Berta és vele nevelkedett unokatestvére Feszeli BéJáné szül. Eibel Hermina siratják. Csütörtökön délután temették el szülei mellé, a rákosszentmihályi temetőbe a közönség megindító részvéte mellett. Mindenki siratta, mindenki dicsérte, mindenki áldotta emlékét 1 Rakonczátlanság. Úgy látszik, még mindig nem értünk meg eléggé a czivilizált állapotokra. A rákosszentmihályi villamosvilágitást műszaki szempontból igen jól rendezték be s a vezeték kifogástalanul teljesiti feladatát. Valóságos büszkeséggel gyönyörködünk szép villamos világításunkban, mégis minduntalan zavarok rontják meg örömünket. Ennek pedig semmi más magyarázata nincs mint, hogy rakonczátlan gyermekek és suhanezok mindenféle holmit dobálnak a vezetékre, a mivel rövidzárlatot idéznek elő és az áramot megszakítják. Ocsmány is, veszedelmes is ez az éretlen, gonosz játék, mely a legteljesebb műveletlenség bizonyítéka. Vasárnap is pontosan kigyultak este 8 órakor a lámpák, de egy negyed óra múlva ismét teljes sötétség borult községünkre. Gonosz kezek levertek egy lámpát és elszakították a vezetéket. A Phöbus-tärsasäg embereinek dicséretére, egy félóra alatt szerencsésen helyreállították a vezetéket és minden ismét jóra fordult, de ez csekély vigasztalás azzal a gazsággal szemben, ami községünkben napirenden van. Legalább is egy ideig a községi rendőrségnek és csendőrségnek különös éberséggel kellene megvédeni villamos világításunkat, ha pedig valakit szándékos rongáláson kapnak rajta, azzal bánjon el a törvény a legnagyobb kegyetlenséggel, akárki legyen is a bűnös. Egyszer úgyis elkövetkezik
