Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 28. szám. Erre a megátalkodottságra már nincs többé irgalom, se ennybitö magyarázat a felebaráti lel­kekben, erre a fertelemre már csak egy szót liheghet mindenki: megtorlást érette! Rákosszentmihály népe! A fórumon, a fel­ügyelő törvényhatóság, kormányhatóság és mindnyájunk előtt bemocskolják legjobbjaidnak szeplőtelen ruháját! Mosd le a fertelmet a nép- itélet könyörtelen, végzetes, elrettentő, de igaz­ságos fegyverével! Községi ügyek. Három érdekes tárgya volt Rákosszentmihály nagyközség képviselőtestületi közgyűlésének, melyet szerdán délután tartottak meg a takarékpénztár termé­ben. Egészen otthonos lett már ebben a szép helyiség­ben a község vezérlő testületé s szinte minden tag megtalálta lassanként benne a törzshelyét, melyet következetesen elfoglal, hogy községünk jövője kovácsolá­sának hatalmas munkájában részt vegyen. A mostani rendkívüli közgyűlés iránt is a megszokott érdeklődés nyilvánult, a miben ezúttal része volt a fontos napi­rendnek is. Hauser Gyula biró, elnök, a jegyzőkönyv hitelesí­tésére Lippe Ödönt és Way and Károlyt kérte fel, majd pedig nyomban a napirend tárgyalására tért a köz­gyÜléS‘ Utczaburkolás. Krenedits Sándor főjegyző széles és alapos tanul­mány keretében ismertette a burkolás ügyét és a be­érkezett ajánlatokat. Ez a fontos kérdés sok fejtörést okozott már a község vezetőségének. Mindenképen kényes, mert első és legfőbb útvonalunk burkolásáról van szó s a képviselőtestület olyan munkát akart végezni, a mely minden kívánalomnak megfelel s minden kritikát kiáll. Az előzetes bizottsági üléseken még csaknem egy­hangú volt a kiskoczkaburkolat mellett a vélemény, sőt még közvetlenül a közgyűlés előtt is olyan pártja volt a bizottságban, hogy ez nem jutott megállapodásra, hanem nyílt kérdést vitt a közgyűlés elé. A közgyűlés hosszasan vitatta az ügyet. Elsősor­ban is egyhangúlag kimondotta a sürgősséget, vagyis, hogy az ügyben most már okvetlenül végleg dönteni akar. Azután megállapodtak a költségek fedezetében, úgy tudniillik, hogy a beruházás költségeinek 50 száza­lékát közvetlenül az érdekelt ingatlantulajdonosok fizetik, 25 százalékát a közmunkaalap és 25 százalékát pedig a községi adó-alap. A fentartás költsége azonban csak a közmunkaalapot terheli, a burkolt-utmenti ingatlantulaj­donosokat erre külön fizető kötelezettség nem terheli. Most következett a legnehezebb kérdés; milyen legyen a burkolat ? A kiskoczka olcsóbb, újabban tért­hódit mindenfelé, a főváros és számtalan német város alkalmazza, kevésbbé zajos, kevésbbé síkos és különösen lejtős pályán alkalmasnak mutatkozó. Ezek a tulajdon­ságai makacs híveket szereztek a kiskoczkának, melynek évi törlesztése a fentartással együtt 14100 korona lett volna 25 éven át. Ámde a kiskoczka pártja fokozatosan apadt a gyű­lés folyamán. A Thököly- és Fehéivári-úti burkolat szé­pészeti szempontból nem elégítette ki a bizottsági tagok nagy részét, kik a keramitért, mint sokkal szebb, tisz­tább burkoló anyagért és elismerten elsőbbrendü köveze­tért lelkesedtek. A testület előtt feküdt Kalocsa bizonyít­ványa, hogy a nyolcz éves burkolat máig is kifogástalan állapotban van, — de viszont, a ki látta, ellene szólt, porosnak, sárosnak mondván azt. A keramit előnye, hogy a költséget is a vállalat előlegezi, nem kell külön kölcsönt felvenni a községnek s fizet fentartással együtt évi 12.367 koronát, ötven éven át. Bizonyos, hogy sokkal több, mint a kiskoczka huszonötéves törlesztése, de a jelenben még könnyebb teher annál, huszonöt év múlva pedig az utódok is áldozhatnak valamit, ne viseljen minden terhet a mostani lakosság. Ezek a szempontok fordították át a hangulatot a keramit felé, melyet végül is a képviselőtestület túl­nyomó többsége elfogadott. Annyi bizonyos, hogy ezzel igen népszerű hatá­rozatot hozott a képviselőtestület, mert a keramitot, mint részben luxusburkolatot, sokan szeretik s a nagyobb áldozat méltó a kitűnő villamos világítással, szép villa­mos vasúttal modernné vált községünkhöz s azt újabban is csak emelni fogja. Csak azután ne sajnálják majd az áldozatot a tisztántartásától sem, nehogy a szép utat veszedelmes volta miatt átkozzák meg. A határozatot julius 31-ikén tárgyalja a vármegye törvényhatósága s a szerződés jóváhagyása után a vál­lalkozó : a Magyar Kerámiai részvénytársaság, harmincz \ nap alatt köteles a munkát megkezdeni és kétszáz munkanap alatt befejezni, úgy, hogy még az idén minden bizonynyal meglesz a jól járható utunk. A képviselőtestület már most megállapította a szerződés szövegét is és kikötötte, hogy a keramit lapok közeit nem betonnal, hanem szurokkal kell kitöl­teni, a mit a szakemberek tökéletesebbnek tartanak. A vállalat öt évig ingyen tartja fenn a burkolatot, — további tizenöt éven át pedig négyzetméterenként 30 fillérért, — ez azonban az amortizáczió feltüntetett összegében benne foglaltatik. Az útépítő bizottság megbízását végül meghosz- szabbitotta a képviselőtestület, kötelességévé téve a bizottságnak, hogy az elöljárósággal együtt az útbur­kolás ügyét állandó figyelemmel kisérje és a munká­latokat ellenőrizze. Községháza. Nagy örömmel vette tudomásul a képviselőtestület, hogy a községháza tervét a vármegye törvényhatósága jóváhagyta. Meg is bízták az elöljáróságot, hogy alkal­mas törlesztéses kölcsön megszerzése érdekében tegyen lépéseket, mert — ha csak a mostoha pénzügyi viszo­nyok meg nem gátolják — mielőbb meg akarnák kezdeni az építkezést. A lóvasut ügye. A Balázsovich Zoltán, Prokopp Endre és Klimkó István közös indítványát tárgyalta ezután a képviselő- testület, a lóvasut meghosszabbításának sürgetése ügyé­ben, amelyet lapunk múlt számában részletesen ismer­tettünk. Balázsovich Zoltán okolta meg az indítványt szóval is, majd Krenedits Sándor főjegyző is lelkesen támogatta azt, mire a képviselőtestület egy­hangúlag elfogadta és nagy bizottságot küldött ki, hogy a lóvasut meghosszabbítását illetékes helyeken, elsősorban pedig a kereskedelmi minisztériumban szorgalmazza. A bizottság tagjai lettek: Hauser Gyula biró, Krenedits Sándor főjegyző, Balázsovich Zoltán, Klimkó István, Csapó János, Kecskeméthy Vincze, Lippe Ödön, Stomfai Tóth Kálmán, Elblinger János, Sdiuszier Károly, Pillér György, Way and Károly, Farkas Géza és Kubi- nyecz Samu. Végül, szokott módon, illetőségi és honossági ügyek zárták be az érdekes nap tárgysorozatát. perczel József dr. fogorvos Rákosi-ut 64. szám, Bizalom-utcza sarkán. Rendel: délelőtt 8—10-ig és délután 6 órától. Budapesti lakás: VIII., Rákóczi-ui 53.

Next

/
Thumbnails
Contents