Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-16 / 24. szám
2 oldal RÁKOS VIDÉKE 24. szám. okát adni e tüneménynek. A különböző jellegű korszakok bekövetkezése főként ezen okra vezethető vissza; a válságok alatt lefolyó pusztulást ez idézte elő. Ezeket a szörnyűségeket, ha komolyan szándékunkban van, ma már képesek volnánk megakadályozni. Boldogult Bodnár Zsigmond, jeles filozófusunk, felismerte az erkölcsi világrend váltakozó ismétlődését, felismerte a hullámvonalat az események lánczolatában, odáig azonban nem jutott, hogy a népek történelmében észlelhető hullámvonal keletkezésének közelebbi oka felől is gondolkodott volna, pedig ez lett volna felfedezésének legnagyobb diadala. Az alkohol hatása nagyban és évszázadokra kitérjedőleg ugyan az, mint amit kicsinyben, egyes embernél észlelhetünk. Ha valaki alkalmilag inni kezd, először felvidul, kedélye élénkebbé válik, mozgási tevékenysége fokozódik, mely néha a szertelenségbe csap át, azután lassanként elernyed és végre álomba merül, amelyből felébredve, nyomorultnak érezi magát. Egész életre terjedőleg, az iszákos ember kezdetben fokozott munkálkodást vél kifejteni és tevékeny életet folytat; az avatatlan előtt ez néha kiváló erélynek imponál, pedig csak felcsigázott állapot, amely után az elernyedés annál gyorsabban bekövetkezik. És valóban, az ilyen egyén kitartása csak rövid ideig tartó ; elhatározó képessége ingataggá válik, testileg, lelkileg elgyengül, elbutul és végre nyomorultan pusztul el. Az alkoholos italokat élvező nemzetek élete szakasztott ilyen; történelmükben ugyanezen változások ismerhetők fel. Az ilyen népre illik rá a költőnek azon mondása, hogy : Alkot vagy ront, de nem henyél. Vagyis : tesz-vesz, de nem halad. Az ilyen nép később ellustul, az élvezeteket hajhászsza ; becsületérzése megromlik, önérzete-, erkölcse lazává lesz, létezése csak kinos vergődés számba megy ; egymást érik a pártharczok és lázongások, mig végre a megsemmisülés szélére jut. A történelmi időkben elpusztult népek sirját is az alkohol ásta meg; ez okozta az egykor hatalmas római birodalom bukását is. Jelenleg szintén van nehány állam, amely hasonló okból hasonló sorsnak néz eléje. Ez a veszély fenyegeti a mi országunkat is, hacsak valamely váratlan esemény öntudatra nem ébreszti azokat, akik a megújhodás folyamatának tényezői lehetnének. A megújhodás lehetősége nincs kizárva, de óriási erőfeszitésbe kerül és több nemzedék kénytelen megsiratni azt, ami az elődök hibája folytán elveszett és többé helyre nem pótolható. A vezeklő emberiség is egészen úgy tesz, mint az a szerencsétlen, aki az alkoholos őrültség rohamából a kétségbeejtő valóra ébred: átkozódik, veri a mellét és remegő tagokkal zuhan a porba. Ezt kell elkerülnünk, ezt kell megelőznünk. Dr. Erdős János. Széppéldatársulat. A destruktiv színházi müvészkultura ellensúlyozására Budapesten római katholikus magyar szellemű iró és művész állampolgárok szépmüvészi népközmüvelő intézményt létesítettek Intézményüket Széppéldatársulat- nak, belmunkatársaikat Széppéldatársak-nak nevezik. Müködésök terrénuma azonban a legáltalánosabb nemzeti köztér. Jelszavuk: „Szépélet stílusa: Krisztustipus.* Müködésök tárgya és czélja: szépkulturmisszió által szépléiek. Főideáljok : a magyaros széplélek. Esztétikájok az általános művészetet osztályozza, A művészetet nem a művészet teszi széppé, hanem a szellemtartalom és a szellemtartalomban rejlő direkt vagy indirekt czélzat. A destruktiv szellemirányzat művészete „rutmüvészet“ ; s a Széppéldatársulat tagjai elitélik és kárhoztatják a rutmüvészi alkotásokat; s a rutmüvészetet alkotó vagy reprodukáló kulturegyéniségeket kulturgonosztevőknek l tekintik; akik a közerkölcsiség lerombolásával a hazának és az emberiségnek legveszedelmesebb ellenségei. A Széppéldatársulat tagjai kizárólag „szépmüvészi“ termékek reprodukálásával foglalkoznak. Kulturájok központja az emberi szív. A széppéldával oly könnyen befolyásolható és meghóditható szív ! Az emberi szívnek szebbé, jobbá, nemesebbé formálása képezi egyetlen művészi hazafias becsvágyukat. Ahol nemes a szivek élete, ott él és valóban virágzik a haza! A Széppéldatársulat tevékenysége létesítette a Széppéldabáz Építő Egyesületet, amelynek alapszabályai 1911. évi deczember 20 án jóváhagyattak A Széppélda- ház (fehér színház színházi lyceum, gyermekszinház) Budapesten fog fölépülni s a Széppéldatársulat kultur- háza lesz. A londoni Zite Theatre mintájára készül. Műsoráról végleg száműzi a rut művészi termékeket. Müvésztisztviselői között a legtekintélyesebb tiszta „morális bíráló* tiszte. Véglegesen ő dönt az előadásra alkalmas darabok sorsa fölött. Ez a morális bíráló csakis római katholikus pap lehet, akit Magyarország herczeg- primása a saját legjobb meggyőződéséből ezen állás betöltésére legalkalmasabbnak tart. A londoni Zite Theatre újítását is rendkívül különczködőnek és merésznek mondták az álliberális elemek. Nem jósoltak jövőt a nemes czélzatu kultúrintézménynek. A jóslat azonban csupán az álszemérem kendőzgetésének bizonyult. A Zite Theatre London legelőkelőbb színháza lett rövid időn. Egyszersmind, ami az erkölcsiek után legfontosabb a kultur- intézmények életében, a Zite Theatre az összes londoni színházak között a leglátogatottabb! Általában a fehér lelkületű elemek, de legfőképen a családok színháza. A Széppéldatársulat tevékenysége keresztény-megújhodást: krisztusi jellemeket sürgető apostoli szelleméért és szokatlanul emelkedett stílusáért, önálló, eredeti esztétikai álláspontjáért minden irányban rokonszenvet, elösmerte- tést és becsülést vált ki. Az ezeréves, a honszerző, a nemzetföntartó keresztény-magyarság lelke szólal meg ezen müvészkulturában, hogy a fölforgató nemzeti elemeket a legszentebb elvek respektálására: Isten, haza, a szent korona s a társadalmi életben a felebarát sze- retetére s ez által nemes békére lelkesítse szépmüvé- szettel. A Széppéldatársulat művezetője, Lévay Gyula, aki az eszme országos propagandájának vezetője, szombaton este a Községi kaszinó mulatságán nálunk is szerepelni fog. Propaganda-műsorának egyik legnépszerűbb számát: „Üzent az Ur: a harcz szabad/“ czi- müt fogja előadni. Vasárnap este 7 órakor pedig nyilvános előadást tart a Hauszvater féle kerthelyiségben. Vasárnapi műsora: Verebek a feszületen; Krisztus is színházat ép it; Május Szépasszonya. Lévai Gyula előadásai megérdemlik Rákosszentmihály közönségének érdeklődését, mely előreláthatólag nagy arányokban fog megnyilatkozni. Különösen a vasárnapi estét ajánljuk közönségünk figyelmébe, mely után Lévay Gyula még több estén át szándékozik sorozatos előadást tartani.
