Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-09 / 23. szám
23. szám. RÁKOS VIDÉKE jelenlevő kisgazdák felkértek, hogy — ha ideje engedi — a téli hónapokban köszönettel fogadnák további ily irányú előadásait. A jövő közgyűlés helyéül Csömör községet jelölték ki. Elnök köszönetét fejezi ki úgy az előadóknak, valamint á jelenlevő kir. tanfelügyelőne'* szives türelmök és útbaigazító észrevételeikért. A gyűlést befejezettnek mondja ki. A tanítóság jól elvégzett munkája után a fehér asztalhoz vonult, hol a legjobb hangulat és a kölcsönös kartársi szeretet megnyilvánulását tapasztaltuk. Az első pohárköszöntőt Zagyva József elnök mondotta dr. Petri Mór kir. tanácsosra s jelenlevő képviselőjére, Kolumbán Lajos s.-tanfelügyelőre. Kolumbán kir. tanfelügyelő a tanítóság békével párosult szeretetteljes munkásságára, a mindent megtermékenyítő békére ürítette poharát. Mátis iskolaszéki elnök a tanítóságot, Puskás községi bíró Kolumbán Lajosnét köszöntötte fel, Gaál János nyug. tanító Szada .Gyöngyére,u Krenedits Sándornéra, Krenn és Radomszky az elnökre, Zagyva J. elnök a mai nap munkásaira, Huckstedt Jenő gödöllői szerkesztő a hölgyközönségre emelték poharaikat s a tanítóság egyetértő jókedvben, muzsikaszó mellett maradt együtt a késő esti órákig. A tanítókat meglepte és valósággal elragadta a szadaiak páratlanul pompás fogadása, melyben őket részesítették. Gyönyörű jelenet volt, midőn Kolumbán tanfelügyelő felszólalván, utalt arra, hogy a derék községben milyen szép községháza és jegyzői lak díszeleg ; csak most már a rozoga iskola felépítésére is kerítsenek sort. Puskás Samu, az értelmes magyar gazdáknak valóságos prototípusa válaszolt rögtönözött beszédben, melylyel megragadta, majd pedig könnyekig megindította hallgatóságát. Elmondta, hogy a szi mk vérzik iskolájuk állapota miatt. De most is 126 százalékos pótadót fizetnek; nem bírják a terhek fokozását. Segítséget az államtól kértek és várnak már évek óta — hiába. Ezt a kérelmet ajánlja ezúttal is a tanfelügyelő pártfogásába. Kolumbán Lajos erre kijelentette, hogy mindent el fog követni, hogy a községen segítsenek. Naphosszat szüntelen ünneplés tárgya volt a mi kitűnő tanítónőnk, Krenedits Sándorné, akit gyermeksége Szada községhez és Gödöllőhöz fűz s kit a sötétkék ünnepi díszben kivonult egész lakosság épen úgy tenyerén hordozott, mint a szerető kollegái és a gyűlés minden tagja, élen Matis ottani elnökkel, ki egyik beszédében meleg szavakkal ecsetelte, hogy kincsük, aranyuk nincs, nem fogadhatják úgy vendégeiket, ahogyan szeretnék, de szivük egész szeretetét árasztják elébük. Főjegyzőnk, Krenedits Sándor is nagy népszerűségnek örvend Szadán, hol régebben mint helyettes jegyző is működött s különben is a tőszomszéd Veresegyházáról származik. Mind e körülmény odáig fokozta a hangulatot, hogy midőn Gaál János a gyümölcstermő Szada hires borgazdaságának természeti képéből kiindulva, pomgásan sikerült beszédében odajutott, hogy Szada legbecsesebb virágának „Szada gyöngyétKrenedits Sándornét mondotta, olyan frenetikus viharát korbácsolta fel a szeretettel és hódolattal teljes ünneplésnek, aminőt még aligha láttak a hussziták ideje óta fennálló ősi Szada falai. Szinte kézről-kézre adták a jó szadaiak a legkedvesebb vendéget és ő volt a legkapósabb tánczosnő a hevenyészett pompás tánczmulatságon, amely bekoronázta a szép nap történetét. Még egy megkapó jelenetet kell megörökítenünk. kolumbán tanfelügyelő a mai zavaros és szomorú közviszonyokra utalva, egyik beszédében politikai békére intette hallgatóit, mire a szadai gazdák talpraugrottak és kitűnő összhangban elénekelték a Hymn üst. Szem nem maradt szárazon. Egy igazán jól végzett és kellemesen eltöltött nap emlékével hagyta oda Szada községét a tanítóság, visszagondolva ottani kartársai felejthetetlen szives vendéglátására (K.) 3. oldal Utczaburkolás. A rákosszentmihályi utczaburkolás ügyében kiküldött bizottság a héten folytatta munkálkodását és körülbelül be is fejezte azt. Az ülésen a bizottság minden tagja megjelent és Cseresnyés István kir. főmérnök elnöklete alatt Bárgyovszky Árpád járási számvevő és Matyók tervező mérnök előadása alapján alaposan megvizsgálta a beérkezett hét ajánlatot. Valamennyi öt-hat évi ingyenes fentartást vállal s azontúl 15—16 évre általány összeget kér. Húsz évet vett tehát a bizottság alapul az összehasonlításra és a burkolat költségét a fentartás összegével együtt állapította meg. E szerint az angol aszfalt társaság ................K 147.686 05 aszfalt a kőszénbánya és téglagyár_ K 151.251*91 keramit a magyar—horvát aszfalt társ. K 150.986 90 aszfalt a magyar aszfalt társ. _____K 139.616*44 aszfalt a magyar kerámiái r.-t. K 147.608*61 keramit a kissebesi gránitkőbányák r.-t. K 150.835*40 kiskoczka a Holzinger és Koreck czég ... K 134.045*01 kiskoczka burkolatot kínál. A bizottság mindenekelőtt kimondotta, hogy aszfalt- burkolatot, tekintve helyi viszonyainkat, az utemelkedést, a síkosságot és egyebeket, egyáltalán nem alkalmaz, — majd pedig megállapította, hogy a Holzinger és Koreck czég ajánlata a legkedvezőbb. Kimondotta a bizottság, hogy a burkolást úgy hajtja végre, hogy a község veszi fel a szükséges tőkét, ötven éves amortizáczióra. A Pesti Hazai első takarék- pénztár egyesülettől 5*45%-os ajánlata van most is. A legkedvezőbb ajánlat szerint a burkolás 106.427 kor. 91 fillérbe kerül; hat évi ingyenes fentartást biztosit a vállalkozó, majd pedig tizennégy éven át fentartja a a burkolatot összesen 27.617 kor. 10 fillér költségért. A tőketörlesztés részleteit a közmunka alapból és az érdekeltek hozzájárulásából fedezni lehet; a későbbi fentartás részleteit pedig biztosítja a kétségtelen adóalap emelkedés, úgy, hogy a burkolás semmiféle községi pótadóemeléssel nem jár, mig ha nem kiskoczka burkolatot alkalmaznának, érzékeny pótadó emelés válnék szükségessé. Krenedits Sándor főjegyző nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ilyen megoldáshoz a maga részéről semmi szin alatt sem járulna hozzá, mert méltatlannak tartaná, hogy ilyen nagy terjedelmű községben, mint a miénk, távoli részek lakossága szenvedjen megterhelést, anélkül, hogy egyelőre csak reménye is lehetne, hogy hasonló közmunkához jut. A bizottság egyhangúlag magáévá tette ezt az álláspontot s kimondotta, hogy a fő czél az, hogy megterhelés nélkül, nem fényűző, díszburkolatot szerezzenek, hanem járható, rendes, hasznavehető útvonalat biztosítsanak a község fő utján. Ilyenformán, — a bizottság hivatkozott a fővárosi helyszíni eljáráson szerzett tapasztalatokra is — a szü- kebb megvitatást csak a két kiskoczka burkolatra vonatkozó ajánlatra szorították. A • kissebesi részvénytársaság bazalt koczkákat ajánl és több, jól sikerült munka biztosítja vele szemben a bizalmat. A másik czég szintén bazaltnak mondja a bemutatott mintát, de a szakértő mérnökök megállapítják, hogy nem tekinthető az teljesen bazaltnak; — viszont ezzel szemben hiteles szakértői bizonyítvánnyal támogatja a czég ajánlatát és bizonyítja burkoló anyagának keménységét és megbízhatóságát. A czég a beregmegyei Frigyesfalva községből, az úgynevezett Hulabányából hozza kisbazaltnak mondott burkoló köveit és portlandczement (beton) alapra rakatja le azokat. Czége azonban most alakult, hasonló burkolatot csak valaímí Ungmegyében és a. tisza-újlaki országúton alkalmazott, az tehát még kipróbálva nincs. A kissebesi gránitbánya részvénytársaság hatalmas vállalat, óriási közmunkákat végzett, burkoló anyaga ki-
