Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-26 / 21. szám
2. oldal. rákos A vallás birodalma ott kezdődik, ahol a tudományé végződik. Az el nem tévedt tudomány nem ütközik össze a vallással. Sokat tehet az Istentől megáldott értelem, de a vallást nem fogja pótolni semmi tudomány. Nyugalmat a lélek csak Istenben talál. Az emberi lélekben már csak önmagában is három nagy bizonyítéka van a vallás szükségességének. Törekvése, vágya a boldogság után, amelyet kielégíteni csak Isten képes, szenvedélyekkel, viharokkal teljes volta, amiket megfékezni csak a vallás képes és legáltalánosabban utitársa a fájdalom. A könyben úszó szemek az égre tekintenek. A fájó szív nem magyarázatra vár, de vigasztalásra, amit csak Isten adhat meg, a lélek nem a tudás végtelenségére van teremtve, de a boldogságra s a boldogságot csak az Isten, a szeretet szent Istene adhatja meg az emberi léleknek. A görögök és rómaiak összes bölcseleti rendszerükkel sem adhatták meg az igaz hitet, bár bölcseik sok szépet, sok jót hirdettek, sejtelmeik megközelitették az istenség fogalmát, bár bölcseik ismerték az erény természetes szépségeit. Egy Plato egekig dicséri az erényt s mindenKit követesére ösztönöz, mit mondott volna e görög bölcs, ha ismerte volna a keresztény erény természetfölötti szépségét! De mégis mennyi a téves fogalom s mily távolra állanak a humanizmus terén. „A rabszolga semmi. Az apa feltétlen ura gyermekének, mondja Cajus s a nő szenvedő játéka a férj szenvedélyének. A nyomorék gyermek nem életre való.“ Jézus tanitása nyomán felépülnek az Isten- házai, s az iskolák, a tudomány csarnokai; a keresztény kultúra letöri a rabszolgák bilincseit, Isten atyaságában az emberiség testvériségét mondja ki, a szeretet kötelékével a család egységébe fűzi az apa, anya és gyermek fogalmát; felemeli a női nemet, mint a férfi munkatársát tekinti a nőt, „megenyhül a nyomor, oltalmat nyer az elhagyott árva, a sinlődő beteg ott, ahol az igazi szeretet működik.“ Tüzet jöttem bocsátani a földre, úgymond Jézus, a szeretet tüzét, hogy kiégessen minden salakot és felkeltsen minden alvó csirát. Tökéletes törvény a teljes szeretet. Szeretet az Isten, aki Istenben marad, szeretetben marad. Élő hit a szeretet, megfékezője a szenvedélyeknek, meggyujtója az áldozat tüzének. Erős és gyengéd, békés és önfeláldozó, mindent eltűr, mindent elvisel. Birjak bár minden tudományt, szóljak bár az angyalok nyelvén, ha nincs szeretetem, olyan vagyok mint a pengő érez és zengő czimbalom. Jöjj el Szentlélek Isten ! Hozd vissza a megfogyatkozott hitnek malasztját, sokasitsd meg felettünk ajándékidat, áraszd reánk a szeretet áldását. Sz. L. vipgKE _______ 21. szám. Kö zségi ügyek. Szorgalmasan dolgozik Rákosszentmihály községe. Három fontos biiottsági ülés és egy rendkívüli képviselő- testületi közgyűlés volt e heti munkásságának kiemelkedő mozzanata. Valamennyi lendített közdolgainkon és maradandó becsű munkát végzett. Az útépítő bizottság ülésén bontották fel a terve- , zett kocsiutburkolások vállalatba adása tárgyában érkezett ajánlatokat. Nyolcz ajánlat érkezett a kitűzött határidő lejártá'g. A bizottság ülésén Cseresnyés István kir. főmérnök elnökölt; kívüle részt vett benne a járási számvevő és Matyóka tervező mérnök; továbbá mint a kiküldött bizoitság tagjai: Hauser Gyula biró, Krenedits Sándor főjegyző, Schvarczl József, Kiss Endre, Lippe Ödön Sándor és Balázsovich Zoltán képviselőtestületi tagok. Az ajánlatok mérlegelése csak hosszabb számadások után lehetséges s igy a bizottság kénytelen volt javaslatának megállapítását későbbi alkalomra halasztani s e czélból május 29-én, szerdán, délután 4 órára ismét ülést tűzött ki. A másik bizottság a rákosszentmihályi községi orvos állásának szervezése ügyében ült össze. A törvény értelmében egészen különszerüen szervezett egészség- ügyi bizottság a községi orvosi állásra vonatkozó szabályrendelet tervezetét állapította meg Krenedits Sándor főjegyző javaslata alapján, egyhangú határozattal. A harmadik bizottság a II. sz iskola épületét vette tüzetes vizsgálat alá. A bizottságok munkájáról szóló jelentésekkel szerdán délután foglalkozott a képviselőtestület, mely ezúttal tartotta legelőször közgyűlését a rákosszentmihályi takarékpénztár szép helyiségében. Hauser Gyula biró, elnök, első sorban is üdvözölte az uj helyiségben első Ízben egybegyült tagokat, majd pedig napirendre tértek,, Krenedits Sándor főjegyző jelentette, hogy az útépítő bizottság felbontotta az ajánlatokat; tovább folytatja munkásságát s befejezése után fogja javaslatát a képviselőtestület elé terjeszteni. A körállatorvosra vonatkozó rendeletet tudomásul vették. Ezzel a részére megállapított lakbér is jóváhagyást nyert. Egyhangúlag jóváhagyta a képviselőtestület Torkos Imre parczeilázó tervezetét. A Csw&űssy-birtok kerül parczellázás alá; a czinkotai-úttól a csö/7ZÖ/7-határig húzódó földszalag, melyben egy uj utczát hasítanak ki a telkek között. A II. számú iskola épületének megvételére tett ajánlatot Kraicsovics Rező. A megvizsgálására kiküldött bizottság most azt jelentette a képviselőtestületnek, hogy a megvételt kívánatosnak nem tartja s az ajánlat elfogadását nem ajánlja. A képviselőtestület ez alapon egyhangúlag kimondotta, hogy az ingatlant nem veszi meg. Way and Károly kéri a testületet, hogy idejekorán gondoskodjék alkalmas uj iskolahelyiségről, mert az épület bérleti szerződése két év múlva lejár. Cserjési József is amellett érvel, hogy kellő időben történjék gondoskodás. Az iskolát olyan helyen állítsák fel, ahol szükséges, mert a község nagy s a gyermekeket nem lehet nagy távolságokról járatni az iskolába. Főként pedig ne bérházban helyezzék el az iskolát, mert az a követelményeknek soha sem felel meg. Krenedits Sándor szintén a deczentralizált iskolának hive. Az iskolai kiadások azonban meghaladják a község anyagi erejét, úgy, hogy az iskola fejlődését követni nem képes. Az államtól kellene segítséget kivívni s ezért a kérdés alapos előkészítésére bizottság kiküldését javasolja. A képviselőtestület ehhez egyhangúlag hozzájárul. A bizottság tagjai lettek: Hauser Gyula biró, Krenedits Sándor főjegyző, Wayand Károly, Kiss