Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-21 / 3. szám
2. oldal. _______ ___________ rákos vidéké. 3. szám. Mi klós báró a tulajdonában levő 203X00 négyszögölnyi területet parczellázni akarja. Egyelőre 4O.0D0 négyszögölre készíttetett terveket és kérte a felosztás jóváhagyását Samu István utalt arra, hogy a község autonómiájának éppen ilyen esetekben kell érvényt szerezni s az engedélyt csak akkor kell megadni ha elegendő közterületet enged át az ingatlan tulajdonosa Krenedits főjegyző felvilágosítást ad a község jogaira vonatkozólag és előadja, hogy Vay báró két 1600 négyszögöles telket Ígért közterületül. Javaslatára a képviselőtestület úgy határoz, hogy a mostani parczellázásból 4 telket, 800 négyszögölnyi területtel kér s ennek ellenében járul hozzá a felosztáshoz. A költségvetés. A vármegye a község 1912. évi költség- vetését minden észrevétel nélkül jóváhagyta. A kiadások összege 92,809 kor., bevétel 47,130 kor. Pótadó 75 70/0. A jóváhagyó határozatot a közgyűlés tudomásul vette és felhatalmazta az elöljáróságot, hogy a költségvetés keretén belül a kiadásokat teljesítse és a bevételeket szedje be. Cselédbiráskodás. A mezőgazdasági cselédekre vonatkozó bíráskodást megkezdi a község. Ezentúl ezeket az ügyeket a községi bíráskodás mintájára intézik. Kecskeméthy Vincze indítványai. Kecskeméthy Vincze. a képviselőtestület egyik uj tagja, három jóravaló indítványt tett. Bár a í község vezetősége állandóan napirenden tartja I ezeket a kérdéseket és többször foglalkozott is | velük, mégis hasznos és okos dolog újra meg i újra szőnyegre hozni és közérdekből mindent elkövetni értük. Az első indítvány a községi faiskola berendezését sürgeti. Az utczák folytatólagos befásitását javasolja, a fabetegségekről ismeretterjesztő hirdetmények kibocsájtását és helyesebb fanevelést indítványoz, a saját szakértelmét is felajánlja a fásítás ügyének vezetésére. Az indítványt a közműn kabizoítság elé utasították, melynek az indítványozó is tagja. A második indítvány a gyalogutak járhatóvá tételét, útátjárók építését és vizlevezetések készítését sürgeti. Ezt is a közmunka-bizottságnak adták ki azzal, hogy az épitőszabályrendelet jóváhagyása után gondoskodjék erélyesen a teljesítéséről. Az épitöszabályrendeletet 1910. júliusban megalkotta községünk számára és javaslata szerint a vármegye törvényhatósága. Azóta még mindig a minisztériumokat járja s hiába sürgetik, még mindig nem érkezett vissza. A tavaszra csak meg lesz ez is. A harmadik indítvány az élelmiszerdrágaság ellen panaszkodik és a piaczi árusok ellenőrzését sürgeti az élelmiszerhamisitások szempontjából. A főjegyző kijelentette, hogy ezt a feladatot ez időszerint az esküdt elöljárók végzik tudásuk és képességük szerint, de éppen azért szervezték a községi orvosi állást, hogy szakértő tisztviselője legyen erre a fontos feladatra a községnek. Az 181 TAECZA 181 Tripolisz. Az olasz-török háború Tripoliszra irányozza a figyelmet Tripolisz kikötője egészen keleti kép, mely különösen Máltáról jövet, egészen hirtelen, minden átmenet nélkül frappáns hatású az európai utazóra. Északkeletről szikiak, délnyugatról lapos part és a Mesija oázis kedves zöldje szegélyezik; azontúl, a nagy messziség poros ködeben a Gunán hegycsoportja kékellik. A város háztengeréből egyes, nagyobb tömegek emelkednek ki, az egyik oldalon van az erőd a világitó toronynyal, a másik oldalon a pasa ízléstelen kasbája; közben sok karcsú minaret nyúlik fel, továbbá a fürdők kupolacsoportja s egy-egy katonasátor és nehány rom. Mint keleten általában, itt is vonzóbb a kép távolról. Behatolva a várost körülvevő falon, piszkot és rendetlenséget találunk Még az európai negyedben is, (mert a városnak öt negyede van: európai, zsidó, arab, néger és berber lakosai szerint) keleti szűk utczákat és igen sok ablaktalan házat találunk, legfényesebbek a zsidók köházai. Feltűnő azonban, hogy Tripoliszban igen sok & 3—4 emeletes ház, ellentétben a keleti szokásokkal. A középületek közt nincs sok nevezetes, bár 12 nagy mecsetje, két élénk nagy bazárja s több közfürdője van. Nevezetes, hogy e városban népkertet is csináltak, hol a fák közt nehány csinos gazella legel. Az előkelők nyaralói a Mesija oázison vannak, mely azonban már esaknem egészen összenőtt a fővárossal. A lakosság között, melynek száma 30—40 C00 között lehet, még jelenleg a török viszi a főszerepet, ke/ökben van a kormány és minden hivatal, könnyen felismerhetni őket, rendesen magas, igen elhízott, fehér vagy vörös arczu, fekete szemű alakok, számra nézve igen kevesen vannak, bár a vegyes vérüek (kurugli) is büszkén törököknek vallják magukat. A lakosság zöme arab, szikár termetű rézbarna bőrrel, villogó fekete szemekkel, ritkás szakállal s rendkívül jól kifejlett homlok-dudorokkal. A zsidót a nemes vonásu arabtól izgé- kony, nyugtalan magaviseleté jobban megkülönbözteti, mint testi különlegességei, a berbert rokonszenvessé teszi az arcz európaias pírja. Az itt letelepedett európai csaknem külön, félig-meddig keleties typussá alakul át. Igen sok végre e helyen a néger, kik azonban csaknem mind rabszolgák. A nők szigorúan fedett arcz- czal, avagy épen a 3—4 rn hosszú barákánba burkolva járnak, s rendesen nem foglalkoznak semmi nyilvános munkával. Érdekesebb a férfiak öltözete. Az ing és bugyogó feleit hordanak mellényt és rendesen gazdag aranyhímzésű kabátkát s mind e felé jő a hófehér búr nusz, mely részben a fejet is eltakarja. Lovaglás közben vörös és néha sárga marokkói csizmát viselnek, különben csak színes czipőket. A zsidóknak kék turbánt és fekete czipőt kell hordaniok. Legérdekesebb ez a tarka viselet a nagy bazárban, hol mindehhez a szaharai félvadak és a szudáni négerek változatos öltözete járul, úgy hogy valóságos álarcos mulatságot látunk magunk előtt, annál inkább, mivel a tuaregek és a nők fátyolozott arcza soha sem marad el. Nevezetes azonban, hogy ebben a bazárban is a kereskedők nagyobb része
