Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-19 / 20. szám
20. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal kézhez adására kellett szorítkoznom, amit több körül- állónak önzetlen segítségével végeztem, a rendelkezésemre álló eszközökkel. Mindezt azért tartom szükségesnek felemlíteni, nehogy tápot nyerjen az a feltevés, mintha én a kötözés körül valami hibát követtem volna el s azért kellett volna dolgomat félben hagynom, illetve másnak átengednem. A sérültnek lábáról a czipőt én vágattam le, hogy a kérdéses testrész állapota minél gyorsabban áttekinthető legyen ; a használhatatlanná vált lábbeliért tehát a kártérítést magamra vállalom. Amikor előzékeny kartársam a kötözéssel elkészült és a jelenvoltaknak azon utasítást adta, hogy: Most pedig fektessék fel a beteget a kocsira és jöjjenek vele rögtön hozzám, — már t. i. ő hozzá, — én, mint immár teljesen fölösleges személy, szótlanul távoztam a helyszínéről. Az esethez tehát nem nézőnek mentem, mint ahogyan némelyek gondolhatnák. Baleseteknél az emberek igen gyakran elveszítik higgadt gondolkodásukat, amely többféle kellemetlenségre és zavarra ad okot. Ennek tanulságos példája a jelen eset is. Egy fiatal leányka szaladt hozzám, aki a Szentkorona-utcza felé mutogatva, nagy rémületében azt újságolta, hogy a villamos elgázolta a lóvasutat és a lóvasutasnak eltörött a lába. Én azonnal futottam, szakadó esőben, az Ilona-utczai kereszteződéshez. Ott két asszonyt találtam, akik semmit sem tudtak az esetről. Vissztértemben, a Piacz-tér felől valaki azt kiáltotta felém, hogy a sérült a Kraicsovics-villa táján fekszik. Ekkor természetesen azt kellett hinnem, hogy a szerencsétlenség a másik keresztezésnél, a Pálya-utcza felé történt. Oda sietésem alatt találkoztam egy villamosvonattal a Rákosi-uton, amelynek vezetője csupán annyit tudott mondani, hogy a szerencsétlenséget nem a villamos okozta, hanem egy kavics-szállitó vonat; de hogy hol, arról ő sem adhatott felvilágosítást. Merő véletlenségből fordultam be a Rákóczi-utczába, ahol azután megtudtam a valót. Körülbelül 25—30 percznyi szaladgálás után érkeztem a szerencsétlenség színhelyére; holott egy értelmesebb híradó ezt a késedelmet elháríthatta volna. Ne küldjenek orvosért gyermekeket. Különben is többször volt már alkalmam tapasztalni és sajnálattal láttam nem egy esetben, hogy a mi közönségünk egy részének szavahihetősége igen gyenge lábon áll; az orvost szalajtátják akkor is, amikor nem kellene. Ez a szokás azt a következményt vonhatja maga után, hogy az orvos majd oda sem megy el, ahová elmenni szent kötelessége volna. Legyen szabad még nehány szót mondanom azok számára, akik valamely balesetnél, legelső segítség gyanánt, a vérző testrész lekötését magukra vállalják. A magyarázatokra itt nem terjeszkedhetem ki, de ha azt látják, hogy valamely megsérült végtagból — karból vagy lábszárból — sötét vörös vér csörgedez, a leszorító kötést a végtagnak azon felére kell alkalmazni, amely a sérüléstől lefelé esik; ha ellenben a sebből élénk piros vér áramlik, a leszorító kötés — jó erősen meghúzva — a sérülésnek felső szomszédságában alkalmazandó. A jelen esetben e szabályok nem voltak betartva; de azért hála adassék az illetőknek, mert jót akartak cselekedni. Mély tisztelettel maradván, tek. Szerkesztő urnák, hive Dr. Erdős János.“ Hymen. Mult vasárnap vezette oltárhoz a belvárosi plébániatemplomban Schvarczl Ferencz dr. szeretett mátkáját, Madaras Szerénát. A szertartásra Bakács János belvárosi plébános pazarul feldiszittette a templomot, melyet megtöltött a díszes nászközönség. Az eske- tést a menyasszony testvérbátyja, Madaras Aurél, a jeles képzettségű belvárosi káplán végezte, ki gyönyörű beszédet intézett az uj párhoz. Szem nem maratd szárazon s az örömében megindult közönség alig győzött gratulálni az uj párnak és a két közbecsü- lésben álló családnak. Jelen volt az esküvőn Kohl Medárd püspök és Andor miniszteri tanácsos is és az előkelő fővárosi társaságnak és Rákosszentmihály közönségének számos tagja. A lakodalmat az Országos Kaszinóban ülték, hol az első felköszöntőt Kohl Medárd püspök mondotta. Az illusztris társaság nagy szeretettel ünnepelte az ifjú házasokat, kik nászutra Olaszországba utaztak. A lakomán közel száz üdvözlő táviratot olvastak fel, melyekhez őszinte szívvel csatlakozik a Rákosvidéke egész közönsége. Schvarczl József és családja lapunk utján mond hálás köszönetét mindazoknak, kik szeretett fia esküvője alkalmából megjelenésükkel vagy üdvözletükkel megörvendeztették, minthogy lehetetlen valamennyi szerencse- kivánatot külön-külön viszonozni. Füárverós. Május 21 én délelőtt 10 órakor tartják a rákosszentmihályi községházán a szokásos füárverést, melyen a község közterületén termett füvet adják el a legtöbbet Ígérőnek. Pünkösdi mulatság. A „Rákosszentmihályi Sport- Klub“ 1912. május hó 26-án (pünkösd vasárnap) özv. Biró Jánosné vendéglőjének összes helyiségében szini- előadással és világpostával egybekötött pünkösdi táncz- mulatságot rendez. Belépő-dij : személy jegy előreváltva 80 fillér, pénztárnál 1 korona, Család-jegy előreváltva 2 korona, a pénztárnál 2 korona 40 fillér. Kezdete este 7 órakor. Az a hölgy, aki a legtöbb levelező-lapot eladja, viszont az a hölgy, aki a legtöbb levelező-lapot kapja, egy-egy értékes ajándékban részesül. Felülfizeté- seket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Műsor: Népdalok, énekli Mészáros István. Rossz kedved van, papa ? Eljátszák: Vihari Dusika és Mészáros J. Zsiga. Haspók ur ebédel. Eljátszák: Tálos Mancika és Zimmermann Péter. Műsoron kívüli szám. Már alszik ! Vígjáték 1 felvonásban. írták: Grangó Jenő és Bemard Viktor. Forditotta: Szerdahelyi Kálmán. Az elöljáróság figyelmébe. A tenyészállatok beszerzését és kiosztását vármegyénk alispánja újabban igen szigorúan ellenőrzi s viszont megköveteli, hogy amelyik községben tenyészállat nincs, annak tartási kötelezettsége alól felmentést kérjen. Városias jelleggel biró községünkben, hol leginkább hivatalnokemberek laknak, mint állandó és nyaraló lakosok, marhatenyésztők nincsenek, miért is elöljáróságunknak az 1894 : XII. t. ez, 26. §-a értelmében felmentését kell kérnie a földmive- lésügyi minisztertől, mert ellenkező esetben már az őszre egy vagy két apaállat tartásában marasztaltatnék el. E kérelem indokolandó lenne a tavaszi állatösszeirási lajstromban foglaltakkal s azt a főszolgabíró utján kell benyújtani. Ha községünkben tudtunkon kivül, legalább tiz tenyészállat lenne, hogy a külön apaállat tartási költsége részben elkerültessék, kérni kell a Csömörhöz vagy Czin- kotához való körzetbe csatolást s a megfelelően módosított kérvényhez csatolandó lesz a fenti községek valamelyikének errevonatkozó elfogadó nyilatkozata is. Halálozás. Gulner Pál, vármegyénk udvari kapitánya, néhai Gulner Gyula főispán testvéröccse, szerdán reggel egy órakor Zágrábban, 69 éves korában meghalt. Múlt pénteken halt meg rövid szenvedés után élete virágjában, községünk régi és érdemes polgárának, Poles Nándornak neje, szül. Brabecz Jolán, 26 éves korában, A temetés vasárnap d. u. telepünk apraja-nagyja részvételével ment végbe. Mindnyájan osztozunk a hátramaradottak nagy bánatában. perczel József fogorvos Rákosi-ut 64. szám, Bizalom-utcza sarkán. Rendel: délelőtt 8—10-ig és délután 6 órától. Budapesti lakás: Vili., Rökóczi-ut 53.
