Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-28 / 17. szám

XII. évfolyam. Rákcmzentmihály, 1912. vasárnap, április 28. 17. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflL/Al'és KÖZGfiZ&RSrtGf HETILAP RrtKOSSZÉNTniHflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EÖYESOLETE, A 8UDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZAf OVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetkezete, a rákosszentmihályi sporttelep, a rákosszentmihályi IPARTÁRSüLAT, az anna-telep egyesület, a poloári dalkör és a rákosszentmihályi kerékpáros Kör hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICI1 ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 kor Fé l évre..........................4 „ Negyed évre.....................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A tanítóság sérelme. Irta: Krónikás. A fokozodó drágaság, a kenyérért, a meg­élhetésért folytatott küzdelem megszünteti a tár­sadalom osztályai közt fennálló válászfalat, egy cél, egy jelszó alatt tömörülnek: „kenyeret a nép­nek.“ Ez a kenyér előbbre való, többre becsült minden másnemű jogoknál. Ezt a drágaságot érzi mindenki, de különösen és igazán csak a tiszt­viselő sereg között is főleg a tanító, mert ezek között a leglazább az összetartás, az együttérzés. Sajnos, mikor óhajaik — némi kielégítését várnák, mindig az a refrén, — számoljanak az ország pénz­ügyi helyzetével. Ma az állami tanítók nagy többsége lethar- gikus álmát alussza. A tanítóság közömbösen viselkedik saját belügyeinek előbbre vitelé vei szem­ben. A küzdelemtől elment mindenkinek a kedve, mert a sikertelenség lehangol. Az országos egyesület mostani vezetőségének elve és véleménye szerint, türelemmel és előzé­kenységgel mit sem lehet elérni, erre azt mon­dom : — akkor az a magát radikális eszközökkel küzdő vezetőség lesz a felelős azért, ha a taní­tóság többsége kénytelen lesz más eszközökkel védekezni, mert nekünk a békés megoldás állás­pontjáról letérni nem szabad. Magyar vérmérsék­lethez hozzátartozik, hogy minden erőszak fel­tüzeli a magyar embert. De, hogy ki lépett ily álláspontra, az más lapra tartozik. Ha nyilvánvaló lesz, hogy a vezetőség ma­kacs, tagadó álláspontja hiúsítja meg a békét, akkor nem 70 tanító, hanem a tanítóság ezrei fogják dokumentálni, hogy képviseli e a mostani vezetőség az állami tanítók összességét? ügy tudom a tanügyi kormánynál az állami tanítók ügyét lehető legjobb indulattal karolják föl, igyekeznek a tanítóság érdekeit összeegyez­tetni a nemzet érdekeivel, ezt akceptálni kell, mert máskép a vezetőséget fogja terhelni a fele­lősség abéke meghiúsulásáért. _______________ A régi vezetőség, higgadt, komoly férfiai mindig a békés megoldás álláspontjára helyez­kedtek, mert jól tudták, hogy mily erőt pazarló, eredménytelen munka bezárt ajtót döngetni. Mun- kájoknak volt is eredménye, ha nem is teljes — de a siker kézzel fogható útjára léptek. Meg­kapta az állami tanítóság a lakbérpótlékot, hogy itt is vannak elégedetlenek az egészen természetes folyománya a dolognak. Mert ezt mi tudjuk leg­jobban, hogy nincs tökéletes ember, nincs tökéletes munka, de jóindulattal, békés utón minden sére­lem orvosolható, és reméljük, hogy minden kör­nyéknek figyelembe veszik az ő jogos igényének lehető teljes kielégítését. A fővároskörnyékieknek ezen törekvését siker fogja jutalmazni. Mivel Pest­megye kir. tanácsos tanfelügyelőjében, dr. Petri Mórban ügyük buzgó támogatóját bírják. Mint értesültünk, csak hetek kérdése és meg­oldást nyer a családi pótlék kiutalásának ügye is, itt, egyes állítólag jól értesült elemek kijelentése sze­rint, az eddigi működési pótlékot komoly veszedelem fenyegeti, mert azt betudnák a családi pótlékba. Ezt igy elhinni nem tudjuk és nem akarjuk, mert ha ezelőtt 5 évvel szükségét látta a tanügyi kor­mány különbséget tenni, iltetve segítségére sietni — a főváros környéki — a fiumei és kolozs­vári családos tanítóknak nem hihetjük, hogy most mikor fokozottabb a drágaság, mikor szükségessé vált külön családi pótlékkal segitni az ország tanítóságán, az a gondolat kerülne felszínre, hogy most már nincs ok, nincs jogalap különbséget tenni fővároskörnyéki és távolvidéki megélhetési viszonyok között. Nyugodt lehet a tanítóság mert ügyeinek elbírálása, igényeinek mértékletes kielé­gítése jó kezekben van letéve. Köztudomású, hogy a nagy „Halász“ örökét méltó utód vette át dr. Neiszer Antal tanácsos. Az ő kezében van az állami elemi oktatás ügye, az ö referádája alapján történik a döntés, minden az állami népoktatást érdeklő ügyben. Örömmel veheti tudomásul minden magyar tanító, hogy tapasztalásokból leszürödött meg­Lapunk mai száma 18 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents