Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-07 / 14. szám
14. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. és a legélesebben elítélte a meggondolatlan és czél- talan cselekedetet, melylyel magát a helybeli vezetőség súlyosan kompromittálta. Csak természetes, hogy az akczió reakcziót szül és Rákosszentmihály közönsége nem fogja engedni, hogy községünk egyik legnagyobb közérdekét megtámadja bárki is, bármiféle előítélet vagy igazolatlan és oktalan gyűlölet révén. Mindenki tudja, hogy a gimnázium és intézet létesülése Rákosszentmihálynak példátlan szerencséje és haszna lesz. Tárt karokkal fogadja és minden erejével előmozdítani igyekezik tehát egész intelligen- cziánk, valláskülönbség nélkül. Ezzel szembe nem szállhat senki és aki ilyen kísérletet koczkáztat, szemben találja magával egész közönségünket és mindenekfelett a méltatlanul megtámadott katholikusságot, községünk lakosságának nyolczvan százalékát. Elvárjuk Rákosszentmihály intelligencziájától és egész népétől, hogy a lovagiatlan és oktalan hátsó támadás ellen megfelelő impozáns módon tiltakozik és vele még a protestáns polgártársaink is megtagadnak minden közösséget. A legközelebbi napokban nyílik alkalom erre a manifesztáczióra, amelylyel egész múltúnknak, becsületes, békés társadalmunk jelenének és községünk jövőjének egyaránt tartozunk. Ez a békés egyetértés és az a ragyogó jövő kedvesebb nekünk, hogysem bármiféle felekezeti türelmetlenség romboló dühének kiszolgáltatni engedhetnénk. uriiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiniiiiiiiiiiii HÍREK. Nagyheti szertartások. A nagyhét virágvasárnappal kezdődik. E nap emlékeztet Jézus utolsó és ünnepélyes bevonulására Jeruzsálembe. A nép akkor pálmaágakkal és hozsannával fogadta az Urat — és alig néhány nap múlva már .feszíts meg“-et kiáltott. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja: az Oltári szentség alapítása fakad utána. Mint minden dologban, ebben is az arany középút a legjobb. Egyébként az öntözködés, hogy a férfi a nőt, és megfordítva a nő a férfit hideg vízzel leönti és aztán jó egészséget kíván, már az indusoknál jóval előbb meg volt, mielőtt a keresztények ajeruzsálemi asszonyokra való emlékezés gyanánt fölkapták. Az indusok szerint a viz az egészség, a termékenység jelképe és akit az indus hideg vizzel leönt, azt kitünteti, mert szivéből a legjobb jót kívánja neki. Hogy a kereszténység éppen husvétkor locsolkodik, azt csak abból lehet kimagyarázni, hogy Pilátus nagyon félbosszankodott a zsinatoló asszonyokon És elég volt a kereszténység első fordulatán szokásba hozni, sok századig és sok locsolkodó nép nem is tudva, hűségesen utána cselekszi, ezt a különben — ha kellő határok között mozog — ártatlan népszokást. V. L. Krisztus keresztjén . . . Krisztus keresztjén Az van felírva: Hogy az igazság Nem vesz a sírba! — Örvendjen, akit Bántalom ér: Ha szive tiszta, Lelke fehér! Krisztus keresztjén Az van felírva, Hogy a szeretet Nem vesz a sirba ! — Mind e világ bár Éltedre les: Csak te bocsáss meg, Csak te szeress! . . . Csak te bocsáss meg A gyűlölőknek; S oszd szét a szived A szenvedőknek ! — Megmozdult a kő Sírja felett . . . Örökkévaló A szeretett! Szabolcska Mihály. i örvendetessé tenné, de szomorú is ez a nap, mert ek- J kor kezdődött az Üdvözítő szenvedése. Nagypéntek az igazi ember tragédiájának, Krisztus keresztrefeszitésének, kinos halálának és sirba tételének fájdalmas és szomorú emléknapja. A nagy természet is mintegy gyászol e napon ... A templomi szertartások szivreható módon fejezik ki az egyház mélységes fájdalmát. De a keresztre- feszitett Igazság nem maradhatott sokáig sírjában. Harmadnapra feltámadott . . . Azóta él, uralkodik, győz! E magasztos napokon templomunkban Csizmadia Gyula I lelkész végezte a szertartásokat. Ugyancsak ő tartja a husvét-vasárnapi ünnepi szent misét és prédikácziót is délelőtt 10 órakor. Ág. h. ev. istentisztelet. A rákosszentmihülyi ág. h. ev. egyház folyó hó 8 án (husvét hétfőjén) a középponti iskola termében d. u. 3 órakor ünnepi istentiszteletet tart, melynek végeztével Blatniczky Pál lelkész az Ur szent vacsoráját fogja kiosztani. Azután konvent lesz; melynek tárgyai: az 1911. évi számadások megvizsgálása és az egyház adózási kulcsának czélszerűbb megállapítása ; s amelyre az egyháztanács tagjait ezúton is meghívják. Veress Alajos. A király Veress Alajos kir. tanácsos, m. kir. borászati felügyelőt borászati főfelügyelővé nevezte ki. A lefelsőbb elismerés, mely ez előléptetésben nyilvánul, a magyar bortermelés rekonstruálása ügyének legkiválóbb bajnokát jutalmazza, akinek érdemei a földmivelésügyi minisztériumban és országszerte egyaránt hálás elismerést arattak évtizedek óta. Veress Alajos neve a legjobb hangzásuak közé tartozik a Rákos vidékén is, hol nemcsak mint Rákosfalva első vezére, hanem mint az úri társaságnak mindenütt népszerű kedveltje alléién tisztelői megszámlálhatatlan seregének. Előléptetése általános örömet és lelkesedést kelt és e szerény sorok tiszta szívvel sorakoznak a jó kivánatok és üdvözlések sorozatába, melyek gazdagon megérdemelt örömében részt venni óhajtanak. Rákosfalva társadalma, mely csak legújabban nyerte vissza Veress Alajost az aktív tevékenységnek, külön is megünnepli a Rákosi polgári kör elnökét ért királyi elismerés örvendetes eseményét. Templomunk javára. Poros Istvánné a főoltárra, két mellékoltárra és a szószékre remek, kalotaszegi térítőkét készített, a Kraicsovits-család húsvéti gyertyát vásárolt és Lippe Ödön Sándor egy misekönyvet ajándékozott. Jegyzőgyülés. Pest vármegye községi és körjegyzői kedden délelőtt tartották évi rendes közgyűlésüket Pest vármegye székházának nagytermében. Szegedy Albert elnöki megnyitója után Gemperle Károly, az egyesület főjegyzője, bejelentette, hogy a vármegye közönsége Fazekas Ágost alispán harminc éves szolgálati működésének megünneplésére nagyobb szabású ünnepséget rendez. Ebben az ünnepségben részt kell venniök Pest vármegye jegyzőinek és ép azért azt indítványozza, hogy az egyesület a jubileum alkalmából üdvözölje az alispánt és nyújtson át neki díszes emlékalbumot. A közgyűlés az indítványt lelkesedéssel elfogadta és az üdvözlő beszéd megtartásával Szegedy Albertet bízta meg. A költségvetés és számadás elfogadása után felhatalmazták az elnökséget, hogy egy 200 koronás pályadijat tűzzön ki és annak elbírálását a jövő évi közgyűlésre bízták. Az elnök bejelentette ezután, hogy az ország jegyzői sérelmeik orvoslására kongreszust hívtak egybe és a központi jegyzői egyesület ennek a kongresszusnak az idejét meg is állapította május havában, ő a maga részéről helyesli a kongresszus eszméjét. Bicskey Gyula indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a kongresszuson mint testület vesz részt és azon kívánni fogja a központi egyesületnek a képviseleti rendszerről az egyéni rendszerre való átalakítását. Az elnök ezután szép szavakkal üdvözölte a közgyűlés ideje alatt megjelent Kovácsy Kálmán orsz. képviselőt, akit a közgyűlés lel- kez éljenzéssel fogadott. Az árvaházi sorsjáték ügyében bejelentette az elnök, hogy a központi egyesület választmányi ülésén elhatározta, hogy felkéri a belügyminisztert, indítson a jegyzői árvaház ismeretes sorsjátéka ügyében vizsgálatot. Az elnök ezt a bejelentését a közgyűlés tudomásul vette. Zajos éljenzés közben jelentette be az elnök, hogy a 600 korona lakbérilletményeknek a jegyzői nyugdíjba való beszámítását sikerült kieszközölni. A köz-
