Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-05 / 6. szám
XI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1911. vasárnap, február 5. 6. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TartSSDfiLnKés KÖZGfiZbflSflGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY) IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH' ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ......................8 kor Fél é vre............................4 „ Neg yed évre ..... 2 . EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Nagy Budapest. A népszámlálás ismét időszerűvé tette a Nagy Budapest eszméjét, mely néhány évvel ezelőtt egészen komoly alakban került volt napirendre, de azután csakhamar ismét háttérbe szorult. Bárczy István polgármester szívesen foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Nagy Bécs mintájára megteremti a Nagy Budapestet és nem is mond le egykönnyen arról a dicsőségről, hogy ezt a nagyszerű tervet ő valósítsa meg. Igen szép és alapos tanulmányok készültek akkoriban a városházán a főváros környéki községek bekapcsolására vonatkozólag; és amint annak idején részletesen tájékoztatta azokról olvasóit a Rákosvidéke is. Egyelőre azonban sok más sürgős és égető kérdés vár megoldásra, amelyek az inkább csak ideális eszmétől elvonják az időt és figyelmet. Olyan nagy pénzügyi és egyéb nehézségekkel kapcsolatos a Nagy Budapest megalkotása, hogy a mai viszonyok között a népszámlálás eredményének ellenére se igen kerül egyhamar szőnyegre ez a nagyszabású dolog, mely nélkül pedig a magyar székes- főváros még jó ideig nem juthat bele a milliós lakosságú világvárosok társaságába. A tiz év előtti (1901) népszámlálás eredménye szerint a lakosság száma tek ntetében Budapest Európa kilenczedik városa, London, Páris, Berlin, Bécs, Szentpétervár, Moszkva és Glaszgov után. A budapesti népszámlálás eredménye most el nem palástolható csalódást okozott, mert az eredmény nem bizonyítja a fejlődésnek azt a mértékét, amit a múlt évtizedhez képest remélni lehetett. Budapest lakossága most 881.601 lélek. Tehát még a kilenczszázezret sem éri el. Ellenben a környék fejlődése és szaporodása horribilis nagy. Ez mind a főváros rovására nő és gyarapodik, mert a főváros környékének népessége nem a távoli vidékről, hanem a fővárosból táplálkozik. Onnan szívja az erőt. Onnan származik ki a lakossága, mely különben nagyrészt a fővárosban foglalatoskodik, ott és onnan él, itt kint csak lakik. Ebből következik, hogy egészen jogos törekvés lenne a főváros részéről, hogy elszakadt fiait újból bekebelezze és velük együtt elnyerje azt a helyet a nagyvárosok sorában, mely joggal megilletné s mely a főváros szempontjából, de magyar nemzeti tekintetekből is egyaránt kívánatos és minden magyar ember szive szerint való lenne. Bezzeg meglenne a milliós főváros a környék hozzákapcsolásával bőségesen, de még messze túl is szárnyalná azt. Csak a pesti oldalról legutóbb közzétett népszámlálási eredmények szerint Újpest lakossága 5 j.243; Kispest 30.052, Szent- lőrinc 7883, Erzsébetfalva 31,019, Rákosszentmihály 6606, Cinkota 8700, Csömör 2717, Rákoscsaba 5057, Rákosliget 2600, Gödöllő 7696 lelket számlál. Ha a Nagy Budapestet csak a már többé- kevésbbé összeépített helységek hozzákapcsolásával alkotnák meg, akkor is meghaladná lakossága a milliót, mert visszakapná a főváros elvesztett és nagyrészben kiűzött fiait. Ugyanis ennek a lakosságnak jó részét a sok éven át nem orvosolt állapotok űzték ki a fővárosból; a drágaság, zsúfoltság, sokféle teher és kellemetlenség, mely a fővárosban való lakással jár. Tudjuk, hogy újabban a viszonyok sokban megváltoztak. A polgármester lakáspolitikája és sok egyéb üdvös törekvése számos bajt orvosol, — de akármit tesz és áldoz, — bennünket, környékbelieket vissza nem nyer és a főváros a mi otthonunkkal szemben nem kárpótolhat soha. Azok, akiket a terhek és kellemetlenségek űznek ki, javult viszonyok között megmaradhatnak a fővárosban, de akik otthont alapítani, jó levegőt, egészséges üdülést keresni, kertet ásni és kényelmes lakást és függetlenséget biztoLapunk mai száma 16 oldal.
