Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-19 / 47. szám
47. szám. RÁKOS VIDÉKE Zrínyi Ilona, ki egy Rákóczi Ferenczet nevelt s ott ragyogó fénnyel Erzsébet királyné, ki szelíd leikével, a szeretet hatalmával a békére, a haza üdvére törekedett akkor, midőn a haza bölcsével, Deák Ferenczczel, hazánk jelenlegi állapotának alapját rakta le Megújul emléke, látjuk őt, mint bájos, ifjú haja- dont. Az ifjú királyné Bajorország legszebb virága volt. Feltűnő szépségénél feltűnőbb volt női erényeivel. A magyar nemzet, melyet megszeretett, felismerte lelke jóságát és szivébe foglalta. Az ifjú fejedelemnő egyetértve a haza bölcsével, arra törekedett, hogy az uralkodót kibékítse a nemzettel, s amidőn a haza bölcse mélyreható eszméivel győzte meg az uralkodót a nemzet jogos követeléséről, akkor a gyöngéd lelkű nő a szív hatalmával iparkodott a békét létrehozni. Majd megjött a béke, a nemzet örömmel tette a király és királyné fejére Szent István koronáját. Az alkotmány helyreállt. A haza bölcse ravatalon feküdt, a magyar királyné ott térdelt ravatalánál s a koszorút e szavakkal helyezte az előbb elhunytra: „koszorút a koronáért.* Zavartalan boldogság után megrázó, súlyos csapások lelkét, lelke egyensúlyát megrendítették De midőn a magyar nemzet 1000 éves fennállását ünnepelte, gyászruhában bár, de részt kért és résztvett a nemzet örömében. Szerette nemzetünket, hiszen megtanulta nyelvünket, és társalkodónője is magyar nő volt, annak karjai közt lehelte ki nemes lelkét. Az állati kegyetlenség átszurta nemes szivét, beteljesedett amit óhajtott: ,hogy lelke szivén át szálljon Istenéhez.“ Két ország borult gyászba, két ország áldja emlékét s midőn emlékének ünnepet szentelve, a magyar szivet jellemző hálának kifejezést adunk, elmondhatjuk, hogy emléke élni fog közöttünk: „amig csak magyar lesz a földön, amig csak magyar él!* Zagyva József. HÍREK. Villamos vasút. Végre! Végre örömmel nyomtathatjuk le a következő híradást, melynek nyomán közönségünket a megkönnyebbülés és öröm érzése fogja el: Mütanrendöri bejárás. A kereskedelmi miniszter leiratban értesítette vármegyének közigazgatási bizottságát, hogy a budapesti helyiérdekű vasutak részvénytársasága kérelmére a kerepes — gödöllői továbbá a czinkota—kerepesi vonal 103. és 107. számú szelvényei közötti összekötő vonal, az utóbbiból Kerepesig vezetendő második vágány és végül a villamosított czinkota—kerepesi vonal mütanrendöri bejárásának megtartásával a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséget bizta meg és az eljárás megkezdésének idejéül folyó évi november hó 25. napjának délelőtt 9 óráját, összejöveteli helyéül pedig Czinkota állomás felvételi épületét tűzte ki. A közigazgatási bizottság képviseletében, a bejáráson F. Szabó Géza h. főjegyző, a gödöllői járás főszolgabirája és a budapesti m. kir. államépitészeti hivatal főnökei fognak résztvenni. Azt kérdezed bizonyára, nyájas olvasó, hogy — mindez szép, de hol marad a rákosszentmihályi hurokvágány? Nem kell megriadni, az is meg lesz a legközelebbi napokban. Csak külön akta, tehát külön elintézést nyer. Á helyiérdekű vasút igazgatósága annak a mütanrendöri bejárását is erre a hónapra kérte kitűzni s ugylehet, hogy november utolsó napjaira vagy legrosszabb esetben deczember elejére fog esni a terminusa. A jövő héten bizonyára ezt is pontosan megjelölhetjük. 3. oldal. Rákospalota rendezett tanácsú város. A székes- főváros tőszomszéd nagyközsége: Rákospalota, a folyó héten átalakul rendezett tanácsú várossá. A nagyközség elöljárósága péntekre hívta össze a képviselőtestületet, hogy annak — alaki okok miatt — bejelentse (jóváhagyást kérnie attól fölösleges) hogy Rákospalota adófizetőinek nagy többsége (a tételes-törvény az adóösszeg felének fizetését teljesítő adófizetőkről szól) kívánja, hogy a nagyközség rendezett tanácsú várossá fejlődjék. Az ország legújabb rendezett tanácsú városa tiszt- ujitását jövő évi január hónap elején fogja megtartani. Természetes, hogy most működő választott tisztviselőit átveszi az uj város; tehát azok egyikének-másikának nyugdija nem fogja terhelni a költségvetést. Kovácsy Kálmán evangélikus lelkész, orsz. képviselő, dr. Szabó Ferencz főorvos, dr. Láday Lóránt, Pestvármegye tb. főügyésze, dr. Kohn Jakab, dr. Cserba Elemér ügyvédek ; dr. Székely Bezső és dr. Berger Lajos orvosok, Szabó Géza állami tisztviselő, Vághó Ferencz községi főjegyző és ügybuzgó társainak közhasznú fáradozásait tehát teljes siker koronázta. A polgármesteri, a főügyészi és a főorvosi állásokat egyhangú választással fogják betölteni. Vághó Ferenczczel, dr. Láday Lóránt ügyvéddel és dr. Szabó Ferencz községi főorvossal. A rendezett tanácsú várossá való fejlesztés nagy, nehéz munkájában önzetlenül, sőt voltakép önfeláldozólag (mert mostani községi hivatalát elveszíti) vette ki részét a nagyközség főbirája: T. Varga Antal, akit polgártársainak elismerése kisér főbírói állásából való távozásakor. Rákospalota lakossága olyan rohamosan szaporodik, hogy egy-két esztendő alatt meg fogja haladni a 30.000 et s igy az uj képviselőválasztási törvénytervezet alapján eme rendezett tanácsú várost önálló országgyűlési képviselő-választás joga fogja megilletni. Más, igen nagy pénzbeli s anyagi előnyökön kívül tehát még az önálló orsz. képviselőség is osztályrészéül jut az ország legújabb rendezett tanácsú városának, ahol most is több uj gyártelep alapításának előmunkálatait végzik. Községi választások. A közigazgatási bizottság véglegesen döntött a rákosszentmihályi községi választók névjegyzéke ügyében s a felebbezéseket elutasította. Most tehát választás alá kerülnek azok a képviselőtestületi tagok, akiknek mandátuma 1909. október hó 31-én lejárt. Ennek következtében járásunk főszolgabirája a napokban uj választást fog tartatni, nem úgy azonban, mint általában remélik, hogy a most megválasztandó képviselők és elöljárók mandátuma három évre fog szólni, hanem a községi törvény értelmében a rendes turnus betarthatása végett, csak 1912. október hó végéig nyernek megbízatást az újonnan megválasztottak, ami a választás érdekességét lényegesen leszállítja. Változás a közúti vezetőségében. A budapesti közúti vasút részvénytársaság igazgatóságában a múlt héten már lappangott válság a hét végére konkrét alakot öltött olyanformán, hogy Jellinekék az igazgatástól visszaléptek. Haraszti Jelűnek Henrik elnökigazgató lemondott vezérigazgatói tisztéről és csupán elnöke maradt a részvénytársaságnak, fellinek Arthur jogtanácsos nyugalomba vonult és lemondott a válság főokozója Jelűnek Marczell is a kistarcsai gépgyár igazgatói állásáról. A vasúttársaság vezetését három tagú igazgatóság vette át, Sándor Pál főrészvényes, Lánczy Leó a Kereskedelmibank és Uűmann Emil a Hitelbank igazgatója. A három tagú igazgatóság a tényleges vezetéssel Sándor Pált bizta meg, aki nyomban át is vette az ügyek intézését. Természetesen nagy átalakulások történtek az igazgatás tekintetében, amelyek jobbára belső ügyek. A nyilvánosság érdeklődésére tarthat azonban számot, hogy a vasút igazgatóságát három főosztályra osztották be. Ezek: Általános igazgatás. Főnöke lett Läufer Lajos dr. czégvezető vezértitkár, helyettese
