Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
42. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. czikk fogyasztási adóköteles“, akkor minden emberre nézve az egyenesadók módjára kivethető is lesz. Ha a direkt egyenesadók kivetésénél mindenkor a jövedelem vétetik alapul, mennyivel igazságosabb alap lesz ez a közvetett, vagyis fogyasztási adóknál, mert a hús és bor fogyasztása tagadhatatlanul arányban áll a jövedelemmel. Igazságtalan a jelenlegi borital- és husfogyasztási adó, mert gazdagot, szegényt egyforma mértékben sújt, már pedig nagy és többféle jövedelemmel biró ember mindenkor jobblétnek örvend, mint az egy és kevés jövedelmű s igy ha ki-ki jövedelme arányában fizetné fogyasztási adóját is, megadóztatása csak igazságos alapon nyugodnék. Ha az egyenesadó kivetésénél mindenkor a jövedelem és érték vétetik alapul, miért vétetik a borital- és husfogyasztási adónál a folyó- és sulymennyiség ? Ha mindnyájan egyforma bort innánk és egy- minőségü húst fogyasztanánk, még tűrhető lenne, de miután ezen czikkek fogyasztását mindenkor anyagi helyzetünk, jövedelmünk irányítja s ezen irányítás leg- főképen az elfogyasztott czikkek minőségére vonatkozik, a legnagyobb igazságtalanság tehát, hogy a szegény ember silány minőségű húsa és bora után egyforma nagyságú fogyasztási adót fizet a legjobb minőségűvel. A legszorosabb összefüggést látjuk az anyagi helyzet, jövedelem és a fenti czikkek fogyasztása között, ha talán nem is a mennyiség — mint inkább a minőségek tekintetében s igy, ha a nagyobb jövedelem vagy érték után nagyobb egyenes adó fizettetik, úgy a jobb minőségű bor- és hús után fizetendő nagyobb fogy. adó is csak igazságos lehet. Az érvényben levő fogy. adóárszabás szerint a legfinomabb tokaji aszú, vagy franczia pezsgőbor, a silány minőségű csiger, czamkó v. vinkó borral, a bélszín a paczallat egyforma díjtétel alá esik. Már maga azon körülmény, hogy az összes élelmezésre szolgáló czikkek közül ez a kettő van adóval megterhelve igazolja legjobban ezen adók igazságtalan alapját s ha tekintetbe vesszük, hogy ezen adók nagysága, egyforma menyiség után a fogyasztás helye szerint idomul, különbséget tesz a székesfőváros és vidék között, sőt a vidéket, létszám szerint 3 kategóriába sorozza, az igazságtalan alap kirívó. De különösen kirívó a különböztetés a székesfőváros és vidék között — ahol pedig a megélhetés amúgy is eléggé meg van nehezítve — mert egyrészről ugyanazon czikk után itt nagyobb adó fizettetik, másrészt adó alá esik a ' ad és baromfi is. Szembeötlő az igazságtalan adóalap a darabszám szerinti megadóztatásnál, mert ott a súlyra való tekintet nélkül, akár hízott — akár csenevész állapotban, egyforma nagyságú a fogyasztási adó. Tekintetbe véve az uralkodó általános drágaságot, ezen adók mindenkor igen alkalmas ürügyei szolgálnak, mert az éleimiczikkek beszerzése alkalmával ezen adók annyiszor hozzá lesznek számítva a beszerzési árakhoz, ahány közvetítő kezén ezen czikkek megfordulnak, s indokolatlanul ezen czikkek mesterséges megdrágítására alkalmul szolgálnak. De bénítja s zaklatja az azokat fizető polgárokat is, korlátozza az azokkal űzött kereskedelmet s bizvást állítható, hogy nem ezen adók nagysága, mint inkább kivetési- és beszedési módja ellenszenves az adófizető polgárokra. Jelenlegi beszedési módja ezen adóknak az államra nézve költséges is, holott az egyenes adók módjára való kivetése és beszedése alig járna költséggel s az azokat fizető polgárokra nézve teljesen közömbös lenne, vájjon egyenes adójával egyetemben fizetné azokat, vagy úgy, mint jelenleg. Az államkincstár érdekére nézve is előnyösebb lenne, mert mint biztos évi jövedelem folyna be pénztáraiba, fix kivetésen alapulva, míg jelenleg ezen jövedelem a reája beható körülmények folytán ingadozásnak van kitéve. Illuzoriussá válnék ezen czikkekkel űzött csempészet is, feleslegessé tenné az amúgy is már avult, ósdi s a XX-ik század követelményeinek már meg nem felelő vámsorompót. (Folyt, köv.) Merkás István ijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiasii HÍREK. Föpásztori köszönet. A „Vasárnapi Asztaltársaság“ kezdeményezésére, főleg Freisz Károly és Kremsner József buzgólkodásából gyűjtés folytán oly szép összeg gyűlt egybe, hogy abból Peterka Lajos budapesti órás templomunkat toronyórával láthatta el. Továbbá Payer Villibald és neje 300 koronát, „Rákosszentmihály legifjabb műkedvelői“ nyári mulatságuk és szinielőadásuk tiszta jövedelmének felét, 100 koronát és Bugyi Ferencz polgártársunk szintén 100 koronát ajándékoztak legutóbb a róm. kath. hitközség és templom czéljaira Gróf Csáky Károly váczi megyés püspök az alábbi meleghangú leiratban fejezte ki magas elismerését és köszönetét: 4712/911. szám. D. a J. Kr. Tisztelendő helyi káplán ur! Örömmel és főpásztori megelégedéssel olvastam Tisztelendőségednek folyó hó 27-éről felterjesztett hivatalos jelentéséből, hogy a rákosszentmiháiyi hitközségi ügyek fellendítése körül úgy az egyháztanács világi elnöke, valamint a jelentésében érintett buzgó hívek elismerésre méltó tevékenységet és áldozat- készséget fejlettek ki. Ezennel megbízom Tisztelendőségedet, hogy nevezett buzgó s az Egyház szent ügyéért nemesen érző híveimnek fejezze ki főpásztori hálás köszönetemet, s szivem mélyéből küldöm nekik az isteni kegyelmek zálogául főpásztori s atyai áldásomat, mellyel Tisztelendőséged buzgó imáiba ajánlottan maradok. Vácz, 1911. évi szeptember hó 30-án. Károly Emánuel püspök. Októberi ájtatosság. A kath. egyház október havát a boldogságos szűz Mária tiszteletére szenteli és egész hónapon át ájtatosságot tart az Istenanya tiszteletére és dicséretére. A helybeli róm. kath. templomban minden pénteken és szombaton, délután 4 órakor, vasárnap d. u. 3 órakor, a többi napokon pedig reggel, szentmise alatt végzik e kedves októberi ájtatosságot. Október hatodika. Az október hatodiki nemzeti gyászünnepet dicséretes módon ülték meg Rákosszent- mihályon, hol az a szokás, hogy az egyes testületek külön-külön rendeznek ünnepélyt. így is jó, de impo- zánsabb lenne, ha lakosságunk egy közös nagy ünnepélyt tartana alkalmas nagy, közös helyen s ezzel nem csak a hazafias lelkesedést fokozná és az ünnepély fényét emelné, hanem a társadalmi érintkezés barátságos fejlődését is előmozdítaná. A mai rendszernek csak az a fő erénye, hogy az egyesületek ünneprendezését hagyományos szabálylyá, kötelességgé tette s igy is szilárdítja. A községi kaszinóba szép közönség gyűlt össze október hatodikén, bár ezúttal a hölgyek nem jelentek meg, mert az ünnepet hevenyészve készítették
