Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-08 / 41. szám
RÁKOS VIDÉKE 41. szám. 2. oldal. A költségvetést a képviselőtestületi közgyűlésről szóló beszámolónkban már méltattuk s igy ezúttal csak az alábbi számadatokra utalunk, amelyek egytől-egyig alapos és lelkiismeretes mérlegelés eredményei és első sorban is Krenedits Sándor főjegyző, körültekintő gazdálkodását és ambicziózus törekvését dicsérik. A költségvetés képe ez: Bevétel. I. Pénztári maradvány 1910. évrőL__ II. Dijak és javadalmak ................... III. Ingók és ingatlanok ... ........... IV. Külön kivetésből _ — — — Ös szesen ... ... 4306-74 ... 2359781 ... 5910-— ... 13320.- ... 4713455 Kiadás. I. Személyi kiadások.................. II . Adótartózások és járulékok III. Gazdasági kiadások ... ._ IV. Egyházi és iskolai kiadások... V. Egészségügyi kiadások........... VI . Tartozások .......................... VI I. Vegyes kiadások................... VIII. Beszerzések.......................... IX . Átfutó kiadások ................. Ös szes kiadás , bevétel Fedezetlen kiadás ... 21000’— ... 11650 — ... 595050 ... 7744-— ... 3212T3 ... 6648-20 ... 2355 — 930 — „ 13320"— _ 72809*83 ._ 4713455 ... 2567528 HÍREK. Ünnepi szentmise. Ö felsége névünnepe alkalmából, október hó 4-én délelőtt 10 órakor a Mátyás templomban ünnepélyes szentmise volt, melyre vármegyénk alispánja és főispánja is hivatalosak voltak. Megülték a király nevenapját szerte a vármegyében is, a hol minden középület nemzeti zászlódiszt öltött. Szép szokás Rákosszentmihály on, hogy a templomra is kitűzik a zászlót. Követésre méltó! Búcsú. A rákosszentmihályi búcsú ünnepét nagyszerű, díszes istentisztelettel ülték meg templomunkban, hol a zenés misében Tóbiás Anna, a Polner-zeneiskola kiváló növendéke is részt vett bájos hangon adván elő az ájtatos énekeket. A búcsú külső képe ez évben egyébként halványabb volt mint máskor, mert a járványos idők miatt a búcsúkat országszerte betiltotta a hatóság és nem engedte meg az élelmiszerárus sátrak felállítását sem. Nem osztogathattak tehát pazar mézeskalács sziveket a szerelmes legények és néhány fejbe- veréssel is kevesebb történt ezúttal a lovagi nekibuzdulások során. A vendéglőkben azért eleven volt az élet búcsúkor, nemkülönben a piacztéren is, ahol ez alkalomra különféle mutatványosok, hintások, amerikai fényképészek telepedtek le és rövid vendégszereplésre visszatért az idén már egy ízben nálunk működött Jurnyik-czirkusz is. Villamos vasút. A rákosszentmihályi villamos vasúti hurokvágány épitőmunkálatai a közeli napokban újból befejezést nyernek. A helyiérdekű vasúttársaság végrehajtotta mindazokat a pótlólagos munkákat, amiket a hatóság követelt. Öröm az újonnan burkolt utczákon haladni, olyanok, mint a pádimentum. A makadam burkolatot gőzhengerrel simították le. A társaság a munka befejezése után nyomban határidőt kér a mütanrendőri bejárásra, a mely október végén vagy november elején meglesz s igy a vonalat még az őszszel átadják a köz- forgalommak. A rákosszentmihályi állomáson most az állomásépületet bővítik ki irodahelyiséggel és főnöklakással. Iskoláink népessége. A rákosszentmihályi állami elemi népiskolában a beírások eredménye a következő: Középponti iskola I. 84, II. 93, III. 87, IV. 102, V—VI. osztályba 58 tanuló iratkozott be. II. számú isk. I. 73, II— III. 78 tanuló iratkozott be. I. számú isk. I—II. 87, III— IV. 71, V—VI. leány oszt. 61 tanuló iratkozott be. Annatelepi isk. í—VI. osztályba 43 tanuló iratkozott be. Összesen 837 tanuló. Hymen. Szerdán vezette oltárhoz Rákosszent’ mihályon Herein Imre vallás- és közoktatásügyminiszteri tisztviselő Wayand Károly iskolaigazgató kedves leányát, Wayand Ilonkát. Zsúfolásig megtelt a templom közönséggel, a díszes esküvőre, mely két szerető szív diadalmas egybeforrásának volt szépséges ünnepe. Egész RákosKossuth halála. Az októberi gyász alkalmából feleleveníti: Dr. Kovács Dénes. Mint Rákóczi bus magyarjai Rodostóban, a Márvány tenger partján, úgy voltunk mi ott, kisded ujságiróhad, pár hétig Torinóban távol a hazától, az örökhó takarta Mont-Cenis alján. Bár kevesen voltunk, az egész országot képviseltük és egy nemzet érzelemvilágát mozgattuk táviratainkkal. Az a nagy ember sokat szenvedett, de vele szenvedtünk mi is, kik szivünk vérével irtuk meg azokat a szomorú híreket a magyar hazának. Turinnak, ennek a szép piemonti fővárosnak, egyszerű utczája a Via dei Miile, de büszke a neve s Garibaldi dicsősége fűződik hozzá, akinek a szobra ott áll az utcza torkolatában, a Pó folyó partján. Ennek a történeti nevezetességű utczának 22-ik számú házában lakott Kossuth Lajos. Régi, ódon ház, valami nápolyi grófnak tulajdona, de most örök emlékű a magyar nemzet előtt, mert falai közt múlt ki Kossuth Lajos. Kossuth sokat, nagyon sokat szenvedett. Nem feledem el soha azt a jelenetet, mikor halála előtt négy nappal Ruttkayné bevezetett a beteg szobájába. Egyablakos, utczára nyiJó kisded szobában, széles vaságyon feküdt Kossuth Lajos. Az ágy jobb felén állott idősebbik fia, Kossuth Ferencz és szemben vele Kossuth hü szolgája, Giorgo. Gyöngéden forgatták ágyában a beteget, aki roppantul türelmetlen és izgatott volt. Amint beléptem az ajtón, megdöbbenve állottam meg a küszöbnél. Kossuth csaknem ülő helyzetben feküdt ágyán. Három magas párna volt a feje alatt. Az egykor hatalmas ember ott vergődött ágyán. Kezeit idegesen mozgatta. Hófehér szakállával és hajával szinte ellentétben volt láztól piros arcza. Szemei, az egykor bűvös varázsu szemek nyitva voltak, de hiányzott belőlük a lélek tükre; ajkai, amelyekről egykor egy nemzetet felrázó fényes szózatok hangzottak, ezt rebegték fájdalmasan: Jaj, jaj! Több szót már nem tudott mondani. Az utolsó öntudatos szó, amit kiejtett, az volt, amelyet ifjabb fiának, Lajos Tivadarnak mondott megérkezése napján, március 16-án. — Fiam, rosszul vagyok! Ettől fogva nem volt érthető szava. Ha világos perczei voltak is, nem beszélt. Elég volt azonban az a kinos jajszó, hogy szivembe nyilaljon és zokogva hagyjam el a nagy ember szobáját. Ruttkayné, ez az áldott szivü asszony, velem együtt zokogott. Kossuth mozdulataiban még ekkor is annyi erő tükröződött, hogy nem csoda, ha egyesek bíztak fel- gyógyulásában, noha Bozollo tanár, a hires belgyógyász,
