Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
3 \ szám. l-.AK.Ub ViJLil^KJi 3. óidul. Képviselőtestületi közgyűlés. Hétfőn délután tartotta Rákosszentmihály nagyközség képviselőtestülete rendes őszi közgyűlését, mely gazdag tárgysorozata miatt mindenkor fontos mozzanata szokott lenni a községi életnek, ezúttal pedig még fokozottabb érdeklődésre tarthatott igényt. A közgyűlésen csaknem az egész képviselőtestület megjelent. Az elnöki széket Hauser Gyula biró foglalta el, előadó pedig, mint rendesen, Krenedits Sándor főjegyző volt. A jegyzőkönyv hitelesítésére Wayand Károly és Keller Gyula tagokat kérték fel s általános figyelem és érdeklődés közepette kezdették meg a tartalmas napirend tárgyalását. Költségvetés. Krenedits főjegyző előterjesztette a község 1912 évi költségvetését részletesen és kiváló gonddal magyarázván meg minden egyes tételt s azokat egyúttal a múlt költségvetés adataival is összehasonlította. A költségvetés készítése önmagában véve is hatalmas munka, de megsokszorozza arányait a község folytonos fejlődése és ami vele jár, a szükségletek szakadatlan gyarapodása. Kitűnő főjegyzőnk a nagy feladatot kiváló sikerrel oldotta meg, amit legjobban bizonyít, hogy a költségvetést a képviselőtestület egyhangú elismeréssel fogadta és egyhangúlag magáévá tette anélkül, hogy egyetlen tételét megváltoztatta volna. Holott pedig ugyancsak nagy budget vitát rendezett a képviselőtestület, mely ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy közigazgatásunkról, községünk fejlesztéséről és egyebekről általános elmélkedéseket tartson s a jelentkező óhajoknak kifejezést adjon. Vagy két óra hosszáig tartottak a budget-beszédek, amelyeknek a bevezetésük azonban mindenkor az elismerés és köszönet szava volt a szép tervezetért. Rá is szolgált erre költségvetésünk, mert amellett, hogy minden jelentkező igény kielégítésére, még a polgári iskola váratlanul rászakadt horribilis szükségletére is talál kellő fedezetet a községi pótadót tizenegy — 11 — százalékkal leszállítja. Ez idén ugyanis 86% volt a pótadónk, a mi az uj költségvetés szerint 75%-ra apadt le. A kedvező eredményt a helyes gazdálkodáson kívül — a főjegyző előadása szerint — a rohamos építkezéseknek, a község gyors fejlődésének köszönhetjük. Az állami adóalap ugyanis egy esztendő alatt 8000 koronával emelkedett s ennek arányában szaporodik a község jövedelme is, a mit még az újonnan kivetett községi fogyasztási adópótlék is tetemesen gyarapit Azzal végezte főjegyzőnk szép előadását, hogy e czimen 6000 korona bevételt vár már az első év folyamán s igy a jövőre, mindamellett, hogy a községháza megépítését okvetlenül végre akarják hajtani, mégis bizonyosan reméli, hogy pótadónk 65%-ra száll majd alá. Samu István szólalt fel először. Örömmel üdvözli a főjegyzőt és az elöljáróságot a költségvetésért, mely teljes elismerésre méltó és örvendetes bizonyitéka, hogy lelkiismeretes gondossággal készült és a jövő dolgaira is gondoskodó szemmel tekint. Egyes dolgokra kívánja csupán felhívni a figyelmet. Az aránytalanul nagy fejlődés következtében gondoskodni kell a községi jövedelmek szaporításáról, a mire nézve indítványt is tesz és az uj parczellázásoknál biztosítani kell a közérdekek megóvását. Szélesebb utczákról, terekről kell gondoskodni, nehogy a közismert magyar hibába essünk, mely a városok minden területét beépíti és parkokkal, terekkel mitsem törődik. Óhajtaná, ha a költségvetést tanulmányozás czéljából előzetesen közölnék a képviselő testület tagjaival. Krenedits főjegyző megjegyzi, hogy ezt csak a rendezett tanácsú és szabad királyi városokban írja elő a törvény, a községekben a közgyűlés előtt tizenöt nappal közszemlére teszik, a mi most is megtörtént. Ezt és egyéb felvilágosításait megnyugvással fogadja Samu István. Csomóssy Sándor köszönetét mond a költségvetésért és néhány felvilágosítás nyerése után elfogadja azt. Az Árpád-telep ügyeire hívja fel a község figyelmét Kéri az utak telekkönyvi rendezését, a fű kaszálás jogának szabályozását, végül a polgári iskola dolga iránt érdeklődik. Benke Balázs szintén a kültelki állapotokat rajzolja siralmas színekkel. Közlekedés és utak javítását kéri, — a postai kézbesítés rendezését szorgalmazza; valamelyes közvilágítást kér az Anna- és Árpád-telep számára, a helyiérdekű vasút tarifájának leszállítása érdekében kívánna tevékenykedni; feladó állomást óhajt az Árpád-telepi megállóra. Majd a közbiztonság állapota miatt panaszkodik; kevés a két rendőr, s azok sincsenek mindig a telepen, végül az építő szabályrendelet életbeléptetését sürgeti, mert a telepet elcsúfítják az össze-vissza való építkezéssel. A reális és szép reményekkel biztató költségvetéshez gratulál s azt örömmel elfogadja. A biró és a főjegyző felvilágosításai után stomfai Tóth Kálmán az útátjárók kiköveztetése iránt kér intézkedést. A főjegyző megjegyzi, hogy ez a közmunkaköltségvetésre tartozik. A közgyűlés a költségvetést, nemkülönben a közmunkaköltségvetést egyhangúlag elfogadta. Az értékemelkedés adója. Samu István öt társával együtt indítványt tett a község jövedelmeinek szaporítása érdekében. Az érték- emelkedésből származó jövedelmet kívánnák, mérsékelt adóval sújtani (betterment) és az ingatlanforgalomból szeretnének a községnek bizonyos jövedelmet biztosítani, kis százalékban megállapítandó községi illeték kiszabása utján. Az indítvány részletes tárgyalására bizottságot küldtek ki, a melynek tagjai lettek: a hat indítványozó, névszerint Samu István, stomfai Tóth Kálmán, Gyibák Endre, Csomóssy Sándor, Benke Balázs és Cserjést Károly; továbbá: Páifi János, Halász Fe- rencz dr. és Balázsovich Zoltán; végül hivatalból Hauser Gyula bíró és Krenedits Sándor főjegyző. Kövezés. Bemutatta a főjegyző a Rákosszentmihályon tervezett útépítés műszaki terveit, Mattyók Aladár mérnök munkálatát. A tervek szerint a fővárosi határut: a József- főherczeg-ut folytatásaként a Rózsa-utezát a Rákosi- utig és ezt tovább egészen a János-utezáig kövezik ki. A fennálló szabályok értelmében a terveket a község felülbirálat czéljából felterjeszti az államépitészeti hivatalba és költségvetést kér makadam, koczkakő és kera- mit burkolatra. Érdemleges döntést akkor hoz a képviselőtestület, a mikor már a tervek visszaérkeztek. A polgári iskola. Egyhangúlag elfogadta a képviselőtestület a Tröszter Mária polgári leányiskola ügyében kiküldött bizottság javaslatát. E szerint a most kezdődött iskolai évre átengedi a község az iskolát Kaprinay Kriszta tanítónőnek, id. iskolaigazgatónak, ki arra engedélyt kér és mint magániskolát vezeti. A község a segélyt megszünteti, de fizeti az 1700 kor. törlesztést, az amortizácziós kölcsönre és fizeti az 1600 koronás részletet az örökösöknek. Az iskolát minden felszerelésével díjtalanul bírja az igazgató és szedi minden jövedelmét, köteles lévén a kiadásokat is viselni és pontos számadásait az év végén beterjeszteni. A kiküldött képviselőtestületi bizottságot tisztében megerősítették. Ennek kötelessége, hogy a felügyeletet ez évben gyakorolja, egyúttal pedig az iskola ügyének végleges elintézését az év folyamán előkészítse.
