Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-22 / 4. szám
4. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. is mert nincs rosszabb a fiatalságra nézve mint az izmok és ezzel a fizikumnak tétlensége. A fiataloknak sokat kell sportolni bármely ágban és bármennyit, nehogy szabad idejöket a füstös kávéházakban rossz, egészségtelen helyiségben töltsék. Már ami a sörözést illeti nem mondom, hogy nem csak jó egészségünkre egy pohár friss ital, de azt tartom, egy pohár jór tej, vagy friss viz minden körülmény közt helyesebb. Épp az a baj, hogy trenírozott csapat még egy kitünően végzett match után egy kis hordócska árpalével is elronthatja magát, úgy hogy a mainapi vagy harmadnapi ellenfeleinek már gyöngébb fit-ben fogja magát bemutatni. Az igaz, ebben is haladunk már és a training mester szigorúan figyel is arra, hogy a rábízott csapat tagjai ilyen tilalmas módon ne próbáljanak élni. De fiatalok vagyunk és épp az esik jól ami tiltva van, de hiába, ebben a dologban szigorúaknak kell lennünk, mert azután jön a nagy blamázs és kijózanodás. Tehát mindent a kellő és helyes időben! Sportoljunk ennek annyi válfaja van, hogy ki-ki meg találhatja hajlamának és fizikumának való helyes ágát — bizonyos, hogy előnyére fog válni és egészséges életerős ember fog belőle lenni, nemcsak saját gyönyörűségére, hanem szülői barátai nagy örömére de nem kevésbbé édes hazánk dicsőségére, melynek életerős ifjakra és férfiakra mindig volt szüksége de lehet, hogy lesz idő, mikor még inkább azok vállaira fog nehezedni és akkor mutassák meg, mit tanultak, mit tudnak. Fischer Győző. HÍREK. — Rákosszentmihályiak a kereskedelmi minisztériumban. Rákosszentmihály község elöljáróságának küldöttsége járt a héten csütörtökön a kereskedelmi minisztériumban. A küldöttség, melynek tagjai voltak: Krenerits Sándor főjegyző, Hauser Gyula biró, Schvarczl József, Bugyi Ferencz József és Balázsovich Zoltán szerkesztő, azoknál a főtisztviselőknél tisztelgett, akik a rákosszentmihályi villamos világítás ügyének csodálatosan gyors elintézésével községünk iránt rendkívüli szívességet tettek. A szentmihályiak hálás köszönetét mondottak a rendkívül jóindulatú pártfogásért. A köszönő deputáczió szives fogadtatásra talált s valamennyien—a lapunk múlt számában névszerint felsoroltuk jóakaróinkat — Szüry János miniszteri tanácsossal és Micseh Endre osztálytanácsossal élükön, kifejezték a szépen haladó Rákosszentmihály iránti rokonérzésüket és öiömüket nyilvánították, hogy a község érdekét előmozdíthatták. Majd kérdezősködtek a helyi viszonyokról és a község jövőjének alakulásáról. A küldöttség újból is abban a meggyőződésben távozott, hogy Rákosszentmihály igaz jóakaróit tisztelheti a kereskedelmi minisztériumban. A választók névjegyzéke. A rákosszentmihályi községi választók névjegyzéke ellen beadott felebbezések elbírálására bizottsági elnökül Kopa Pál szolgabirót küldte ki Decsy József főszolgabíró. A választmányt a szolgabiró legközelebb összehívja. A községi kaszinó kabaréja. A rákosszentmihályi községi kaszinó kabaréja iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul úgy, hogy már ma bizonyos, hogy február elsején szűknek fognak bizonyulni a községi kaszinó tágas helyiségei. Az estélyt ugyanis az intim hangulat megóvása érdekében a kaszinó helyiségében tartják. A mulatság igazi hamisítatlan kabaré lesz; a nagyteremben kis dobogót állítanak fel és nem egyvégtében adják elő a programm számait, hanem mindig a hangulatnak megfelelően az éj egész folyamán lesz időnként különféle előadás. Ez a kabaré eredeti alakja, amely az állandó szórakoztatást, a közönség túlterhelése nélkül legjobban biztosítja. A műsorban tekintélyes rész jut a zseniális Polner Ernőnek, ki a főrendezője az estélynek és az ő már is hires szalon zenekarának, mely ezúttal egyenesen bámulatba ejti majd a közönséget. Szenzációs szám lesz a Krenedits Sándorné melodrámája, zenekarkisérettel. Remek művészi produkció lesz: a poézis és zene ölelkezése, ihletett művészi előadásban. Krenedits Sándor kurucdalokat énekel, ami egymagában elég kecsegtető vonzó-ereje lenne az estély programújának. Nem is részletezzük tovább a számokat, amelyeket az estélyre előkészitenek; majd meglátják február elsején. A kaszinó költségei megtérítésére egykoronás belépő-dijat szed személyenként. A tagokat és vendégeiket egyaránt szívesen látják. Jó vacsoráról gonnézve a léleknek megfelel, a szellemi élvezet egy nemének ; a tanítási órának, gyönyörnek; magának az iskolának a szellemi élvezetek, örömök állandó helyének kellene lennie. Vájjon igy van-e ez? Ilyen emlékekkel távoznak a mi abiturie.iseink ? * Anyagok és erők törvényei intézik a mi sorsunkat is. Sorsunk sokkal fatalisztikusabb, mint a legtöbb ember gondolja. Két hatalom vési bélyegét árva lelkünkre, egyik születésünk előtt, a másik születésünk után. Sorsunk valóban már messze születésünk előtt kezdődik. Testünk szervezete, alakja, a temperamentum, az érzelem és akarat elemei, különféle hajlam erényre és bűnre, mint örökölt tulajdonságok a mi fatumunk. A másik nagy hatalom a nevelés. Életünk folyamata ezek szerint nem is más, mint ezen két hatalomnak, mint erőnek küzdelméből származó eredő. * Ha gondolatainkat elemeikre bontjuk, tudvalevőleg a képzetekhez jutunk. A képzetek a tudomány mai állása szerint az agysejtekben székelnek. Meynert ezer milliót meghaladó ilyen agysejtet talált az emberi agyvelőben. Ezzel részben szerencsénkre, részben szerencsétlenségünkre tudásunk, illetve tanulásunk határai is ki vannak mérve és jelölve. Ha meggondoljuk, hogy képzeletvilágunk legnaI gyobb részét gyermek- és ifjúkorunkban szerezzük be, úgy hogy további életünk folyama alatt csak forgatjuk a megszerzett tőkét, csak kombináljuk az elemeket; ha meggondoljuk, hogy egész életünk boldogsága ez alapvető szellemi tőkétől függ: be kell látnunk, hogy az egyéni, családi, állami élet legelsőrendü kérdésének a nevelésnek kellene lennie. De hol vagyunk még ettől! Alvajárók. Még semmi az egész: hisz öntudatlan Reszket kezük még, hogyha összeér. S ha egybekapcsolódik hosszasabban; Egyik sem tudja okát, hogy: mér’? Még szinte ellenséges a tekintet, Mi összecsap a két dacos szempárból: Mint bajvívóké. Pedig már a rejtett, A lappangó tűz mélyükön ott lángol. Ajkukról még fullánkos, büszke szóár Tör egymás ellen, támadva, sebezve: Pedig, pedig: a csókok vágya ez már És menthetetlen el van szivük — veszve!
