Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-25 / 26. szám
26. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal. újabban kelt életre vezetésében a merész és nyílt szemű modern szellem. Sok egyeben kívül így senyved a közlekedésével is a mi jó Budapestünk. Eddig az volt a politikája, hogy minden forgalmat egyetlen útvonalra, a Rákóczi- utra gyömöszölt be, holott csak a szomszédba kellett volna átpillantania, Bécs példája elég könnyen megtanította volna a helyes megoldás módjaira. Világos, hogy csődbe kellett jutni az ilyen közlekedésnek. Beteljesedett egy okos férfiúnak az a régi tréfája, melylyel vagy másfél évtizeddel ezelőtt vigasztalta a Kerepesi-ut tolongó utasait, biztatván őket, hogy vigasztalódjanak, majd nem lesz zsúfolt kocsi nemsokára; építtet a Közúti olyan hosszú kocsit, amelyik a Nemzeti Színháznál kezdődik és a Baross-térig tart. A publikum pedig zavartalanul beszállhat az egyik végén és leszállhat a másikon. Nem tréfa ez ma már, mikor a Rákóczi-ut hosz- szában feltorlódó villamos kocsikat látjuk naponta. Végig sétálhat rajta a tolongó Budapest vígan. Érdekes, hogy a főváros most tüzet kiabál és mindenáron a Közútit szeretné gyujtogatónak kikiáltani. Jellemző és érdekes ez a mi szempontunkból is, mert hiszen mifelénk is az a divat, hogy mindig és mindenért a vasúttársaságok a felelősek, minden bűn az ő lelkűket terheli. Hallgassa csak meg a mi jó publikumunk, mit beszél a budapesti mizériákról az igazmondó Budapesti Hírlap, amelynek közleményéből adjuk a következő szemelvényeket és a kiküldött bizottság tanácskozásának kivonatát, melyben szó van a czeglédi vonal kihelyezéséről is, a mi rendes közlekedésünk ez egyik elengedhetetlen előfeltételéről is : A szfőv. közlekedő-bizottság befejezte tanácskozását. Sokat vártak a rendkívüli üléstől, amelynek az lett volna a hivatása, hogy olyan intézkedéseket foganatosítson, amelyek megszüntetik a közlekedési zavarokat. Az eredmény azonban egy nagy sereg indítvány lett, amelyek között akad olyan is, amely érdemes a megfontolásra, de segíteni nem sokat segítenek. A bizottság ülése jó volt arra, hogy a bizottsági tagok ki- panaszkodják magukat. Ezt meg is tették, de még ebben is óvatosak voltak, mert tudták, hogy a közlekedés bajainak torlódásához ők járultak legnagyobb mértékben. Néhány évvel ezelőtt minden komolyság nélkül, ötletszerűen felvetették azt az indítványt, hogy amig a társaságok ezt meg azt a követeléseket nem teljesitik, uj vonal építésére vonatkozó kérelmüket nem is tárgyalják. És a közgyűlés bele ment a dologba. Közgyűlési határozattal akarták megállítani a természetes fejlődést. Évekig tartott, amig észrevették, hogy bolondot csináltak, mert nem a társaságoknak van szükségük a forgalmat decentralizáló mellékvonalakra. Egy ideig még palástolni igyekeztek a dolgot és föltünés nélkül meg adták az engedelmet egy-egy vonalra. A forgalom pedig állandóan és nagy arányokban növekedett, a hálózat arányos fejlesztését nem engedték meg s elkerülhetetlenül bekövetkezett a nagy forgalmi zavar. Most azután keresik, hogy kire lehetne áthárítani a felelősséget. Kormánybiztost, fegyelmi vizsgálatot s minden egyebet kérnek, ahelyett, hogy elővennék azt az indítványt és közgyűlési határozatot, a mely a hálózat fejlesztését lehetetlenné tette s megtalálván igy az okot, őszintén megvallanák, hogy bolondot csináltak, amikor összetévesztették a vállalatok érdekét a közlekedés érdekével, ezen a bajon igyekeznének segíteni és a mikor megállapítják, hogy a zavarokat a mai vonalak túlterhelése okozza, azonnal elrendelnék a parallel vonalak építését. Grosszmann Miksa megállapítja, hogy a fejlődő forgalmat a Rákóczi-uton lebonyolítani nem lehet, követeli a Dohány utczai és Wesselényi utczai vonalok sürgős megépítését. Végleges megoldásnak a vasútnak föld alá való vitelét tekinti. Minden kért vonalra adjanak engedelmet, de kössék ki, hogy az uj vonal költségére kiadott részvények felét a kibocsátás árfolyamán engedjék át a városnak. Az államvasuti keresztezések elhárítására kívánja a czeglédi vonalnak a körvasút mellé való kihelyezését. Kívánja, hogy az átszálló jeggyel a vonal minden megállóhelyénél átszállhasson a közönség. Utasítsák a társaságot, hogy a közönség panaszát mindenkor intézze el s minden motorkocsihoz csatoljanak pótkocsit. Szilágyi Károly is uj vonalok építését sürgette s az óbudai relációk megjavítását és olcsóbb bérletjegyek kiadását kívánta. Wilheim Adolf az ellen tett kifogást, hogy a hosszú vonalokon a rövid utat megtevő közönség foglalja el a kocsikat. Azt kívánja, hogy a kőbányai, zugligeti kocsikon ne adjanak ki szakaszjegyet. Schreiber Emil rendőrkapitány megállapítja, hogy nem a mai nap mulasztása okozta a bajt, hanem az a politika, a mely forszírozta a hosszú relációkat és elzárta a sugárutakat. Az igazi segítség a hálózatnak föld alá való vitele. A rendőrség csak azt ellenőrizheti, hogy menetrendszerűen indítják e a kocsikat. Ezt a kötelezettségét teljesítette a rendőrség s kijelentheti, hogy a közúti vasúttársaság mindenkor menetrendszerűen indítja kocsijait. A rendőrség tavaly 850 esetben indította meg a kihágási eljárást, de nagyrészét nem tudta befejezni, mert a vasúti és hajózási főfelügyelőség is azt állapította meg, hogy teknikai akadálya volt a forgalom megzavarásának oka. A rendőrség nevében örömmel üdvözli a specziáiis közlekedési rendőrség szervezését. Devecis Ferenez köz- épitési igazgató bejelentette, hogy mivel a mérnöki hivatalt mulasztással vádolják, fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen. Elmondotta azután, hogy mennyi teknikai akadály van, hogy megtettek mindent a zavartalan közlekedés biztosítására, de a végrehajtásra idő kell. Egy év alatt azonban kifogástalan lesz a közlekedés. Melha Kálmán tiszti főügyész szerint kizáróan a vállalat felelős minden bajért, mert az ő kötelessége a forgalom lebonyolítása. Jelűnek Henrik, a vállalat elnökigazgatója elmondja, hogy a társaság minden uj vonalat megépített, amire engedelmet kapott. Noha a szerződés nem kötelezi a társaságot, a közlekedés biztossága érdekében még 1906-ban kért több vonalra engedelmet, hogy a Rákóczi- uton a föld alatt építhessen uj vonalat. Erre sem kapta meg az engedelmet. A társaság tehát megtett mindent. Munkásjegyet már 1895. óta adnak ki. Megismétli, hogy még az idén nyolezvan uj kocsi leszi s az áramfejlesztő is megépül. Szépen fogalmazott végzésekkel nem lehet a közlekedést fejleszteni, hanem energikus, gyors intézkedésekkel és a társaság hajlandó minden intézkedést végrehajtani. Rényi Dezső tanácsos nyilatkozott az indítványokról. A kormánybiztos kérésére s a fegyelmi vizsgálat elrendelésére vonatkozó indítványokat nem fogadja el, a többihez hozzájárul. A Wesselényi utczai és a dohány- utczai vonalra eddig azért nem adták meg az engedelmet, mert nem akarták, hogy a város közlekedő-politikáját meg ne valósíthassák. Az ősszel negyvennyolez uj vonal építésére tesz majd javaslatot. Több indítványozó zárószava után a bizottság valamennyi indítványt elfogadta, kivéve Platthynak a kormánybiztosra és a mérnöki hivatal ellen indítandó fegyelmi vizsgálatra vonatkozó indítványait. Platthy György a két indítványra külön véleményt jelentett be. äpBT“ Fiatal spitzkutyák olcsó áron eladók. Gyönyörű példányok. Czim a kiadóhivatalban.
