Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-04 / 23. szám
WM ■ XI. évfolyam. Rákosszentmihály, RÁKOS 1911. vasárnap, junius 4. 23. szám. ß VIDÉKÉ TrtRSfiDflLni'és KÖZQfiZbnSftGI HETILAP RÁKOSSZEHTnthÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓIDLAJDONOSOK EOYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EOYESÜLET| RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP. A RÁKOSSZENT MIHÁLYI (PARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLOÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ráköss zentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICKi ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ..................8 kor Fé l évre.......................4 » Negyed évre..................2 , EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Pünkösd ünnepén. Tüzes nyelvek alakjában szélzugás közt jelent meg a Szentlélek az apostoloknak a zsidók pünkösdjén. Aratás ünnep volt ez kelet virányain, midőn a nép az aratás első zsengéjét hozta Istennek áldozatul s egyszersmind a törvény kihirdetésének emléknapja volt. Csodálatos, mint tette a Szentlélek Isten kegyelme e napot a kereszténység aratás ünnepévé s mint lett e nap a szeretet teljességében tökéletesített törvény napjává. Tüzesnyelvek alakjában jelent meg a Szentlélek az apostoloknak, hogy sziveiket a Jézus iránti lángoló szeretetre felgyújtsa, szélzugás közt jelent meg, hogy megtisztítsa elméjüket a földiesség poly váj ától. S a Szentlélek Isten működése az apostolok lelkében, az igazságnak, Krisztus szent tanainak győzelme lett, az apostolok megkorbácsolt, összeroncsolt, keresztre feszitett testein keresztül. A római világuralomban a pogányok száz meg százmilliói készültek a megváltásra, Izrael népében a megváltás készült az emberiség számára. Az ó-szövetség szent könyveivel megszűnt a zsidó nép a nemzetek nevelője, pedagógusa lenni. Jelkép helyett valóság, részleges törvények helyett a törvény teljessége következett be a szeretet tökéletességében. Ki fogja a szeretet mélységes titkáról a fátyolt leemelni, ki fogja a lelki világban delejként ható erejét megmagyarázni? A hangyát útjában ösztöne, a sast repülésében vágya irányítja. A követ a föld vonzóereje vonja, a világ- egyetem testjeit a vonzódás tartja össze. A bányászt vágya vezeti felkeresni s megtalálni a drága kincset, igy vezeti az embert a szeretete az élet tárnáiban, hogy meglelje azt, amiben boldogságát véli feltalálni; akár igazság, akár családja, hazája legyen az, ahhoz ragaszkodik, mint a havasi rózsa a szikla-bérczhez, mint a korall a tenger szírijéhez. Az ember érzi, tudja, hogy boldogságra van teremtve, még az igazság keresésében is az igazságszeretete vezérli; az értelem világa hideg szeretet nélkül. Élete olyan szeretet nélkül, mint Szibéria fényes, hideg éjszakája enyhet adó tűzhely nélkül. Az ember érzi, hogy a lélek nem a tudás végtelenségére, de boldogságra van teremtve, amit csak a szeretet szent Istene adhat meg neki. Innen van, hogy még a legridegebbnek látszó ember szivében is van egy hely, ahol oltárt épit a szeretet és arra virágot tesz. Noli tangere circulum meum — ne bántsd körömet — mondja a görög tudós, midőn hallja a hazáját dúló római sereg durva katonájának kemény lépését s megfelejtkezik saját életéről. Mi mosolyog a gyermek ártatlan tekintében, amelyet anyjára vet? Mi költi fel az anyát édes álmából kedves gyermekeihez? Vedd el a gyermek ártatlan játékát, törd le gonddal ápolt virágát, megbántottad szivét, szeretetét. Mi köti fel a katona kardját, midőn hazájáért harczolni megy? Mi vezeti az ifjú párt az Ur oltárához? Mi alkotja meg a békés, csendes otthont? Mi ültet virágot a sirra? Mi sírja a legforróbb könnyeket? Mi gyújtja meg a szivek oltárán az áldozatok tüzét? Mi az, aminek szava kőbe vésve, falevélre írva boldogít ? A szeretet. Azért mondja a nemzetek nagy apostola: Bírjak bár minden tudományt, ha szeretetem nincs, olyan vagyok, mint a pengő érez és a zengő czimbalom. A szeretet nem fuvalkodik fel, nem irigykedik, nem kívánja a másét, mindent elhisz, mindent elvisel. Nem töri össze a repedezett csodát, nem oltja ki a füstölgő mécsbelet, de újból meggyujtja, gyengéd és erős. Bátor portugallok felfedezték Madeira szigetét, de ez lakhatatlan volt s telve mérges kígyókkal és füvekkel. Felgyújtották a szigetet és Lapunk mai száma 18 oldal.
