Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-16 / 16. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE Epitő szabályrendelet. Pest Pilis Solt Kis Kun vármegye építkezési szabályrendelete. Rákosszentmihály nagyközségre vonatkozólag. XII. Rész. Épületrészek az utczai vonalon kívül. 63. §. A utczai vonalra épített épületeket homlokzatuk díszítése czéljából az utcza vonalon túl terjedő lábazattal szabad ellátni. A lábazat legnagyobb kiugrása 25 cm. lehet. Egyes ajtók előtt lépcsőfok az utcza részén rendszerint csak egy engedélyeztetik, kivételes esetben a járási főszolgabíró külön határoz. 64 § A földszinti utczai ablakoknak, ha a gyalogjáró vegleges felszínétől számított 2 50 méter magasságon alól kezdődnek, továbbá utczaajtóknak, kapuknak, pinczeablakoknak, befelé nyílóknak kell lenniök. 65 § Ernyőponyvákat és czéglámpákat csak úgy szabad alkalmazni, hogy alsó részük a gyalogjáró felett legalább 2.50 méternyire túl ne terjedjen. A gyalogjáróra kiálló czégtáblákat és jelzőket alkalmazni tilos és a már meglevők a szabályzat életbelépése után 3 hónap alatt eltávolitandók. XIII. Rész. Gyárak és iparvállalatok. 66. §. Tekintettel az 1834. évi XVII. t. c. 34. § ára, temp'omok, iskolák és oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a zaj által akadályozva vol-ia, nagy zajt okozó üzlet czéljaira szolgáló épületet építeni nem szabad. Az 1884 évi XVII. t. ez. 25. §-a értelmében telep engedélyhez kötött ipaiág czéljaira szolgáló építkezés a telepengedély igazolása előtt nem engedélyeztetik, másreszt az építési engedély a telepengedély mellett is megtagadható. 16 szám. XIV. Rész. Kerítések. 67. §. A község belterületén, az I. kerületben, vagyis a budapesti, cztnkoiai határuttal, János-utcza és Foíasorral határolt területen minden telek 3 éven belül; a II. kerületben, vagyis a budapesti, rákospalotai határuttal, Szilas-patak és a Főfasorral határolt területen minden házhelyekre felosztott terület 5 éven belül bekerítendő, de a járási főszolgabíró egyes telkek bekerítését, ha azt közbiztonsági érdekből, vagy az illető telek használati módja miatt szükségesnek találja, azonnal elrendelheti, vagy a kitűzött időn túl halasztást adhat. Míg a határvonalat az elöljáróság tagja, vagy a szakértő ki nem tűzte, kerítést készíteni nem szabad. A kitűzésre az érdekelt szomszéd is megidézendő. A kerítések magassága általában a végleges nívótól számítandó 1.60 méterben állapítandó meg. — Két szomszéd telek közt a kerítést az utcza bejárattól jobb oldalon, a telek tulajdonosa, a baloldalon pedig a szomszéd tartozik elkészít etni, mig a telek hátsó részén a kerítés a hátsó szomszéddal közös költségen emelendő. Az esetben, ha két üres telken az egyik tulajdonos építtet, a másik telek tulajdonosa az építtető felé eső részen az őt illető kerítést felállítani köteles. XV. Rész. Az építmények használata. 68. §. Bármely építés vagy átalakítás utján keletkező helyiséget, csak a járási főszolgabíró engedélyével és csak arra a czélra szabad használatba venni, melyre a helyiség a jóváhagyott tervek szerint íétesittetett. Használati engedélyért a kérvényt, a szándékolt használatbavétel időpontját legalább 8 nappal megelőzőleg kell a községi elöljárósághoz benyújtani, mely azt a saját és a szakértő véleményével a járási főszolgabíróhoz nyújtja be. (Folyt, követkj f -—;■■■=-------------= ^ D T A R C Z A. I---------J Me zőkövesdi hangulat. Irta: Bérezik Árpád. Beszélgetve a mezőkövesdi matyókkal, megállapi- tom, hogy a nagy tömeget a kényszerűség hajtja ki Amerikába. — Nem szívesen megyünk mi oda, hiszen szeretjük a hazánkat és itthon hagyjuk a családunkat. .. De ki kell mennünk kényteltnségből. Már én is azon gondolkozom, hogy kimenjek, mert nem lehet itt se boldogulni, se megélni 1 — mondotta egyikük. Aki ezeket elpanaszolta, az egy igen értelmes kisgazda volt, kinek nyolez holdja van es nyoicz gyermeke. Legnagyobb baj, hogy télen nincs munka. Ott állnak olyankor a fogadó előtt hosszú sorban a .heverő legények.“ — Ha azok az urak Pestről lejönnének és benéznének hozzánk, sokat mondhatnánk el nekik . . . — Kenyér! . . . Kenyér! . . . Jobban mondva munka!,., munka!... Ez hallatszik alulról végig a magyarságon. Igen okosan, higgadtan, emberségesen beszélnek ők; csak úgy érzik a bajokat, a közállapotokat, mint az értelmiség ... Az alaphang bus csüg- gedés — lemondás . . . Ismerik a bajokat, de nem tudnak magukon segíteni, rajtok pedig nem segítenek .odafenn.“ Mit csináljon hát a szegénység? Hallgat és kivándorol. S épen a magyarság! Milyen Magyarország lesz az magyar nép nélkül ? S milyen lapja a magyar történetnek, hogy a magyar uralom alatt hagyta ott hazáját a magyarság! — Csak gyár volna itt, mint Miskolczon van! — vélekedik az egyik. — Elvégezünk mi már akármilyen munkát, nem válogat többé a magyar ember, — űmög a másik. Besötétült már, mikor a kövesdi állomáson a vonatomra várakoztam. Egy csomó asszony, meg gyermek ünneplőben várta az urát, az édes apját, akik éjjel egy órakor fognak megérkezni. Dehogy maradt volna otthon Matyika, megígérte el sem alszik, csak vigye ki anya apa elé a vonathoz : nem is alszik, száz- ránczu bő gatyájában (mert a köyesdi gyerek is azt visel, ha fiú, höndörgő, ha leány) ott futkos és han- ezurozik a többi gyerekkel . . . Ők még sokáig fognak várakozni, mikor én már régen Budapesten leszek, mert az én vonatom csakhamar megérkezett. Egy csomó ismerőssel találkoztam az egyik fülkében, akik alsóztak. Víg hangulat a kocsiban végesvégig, hangos vitatkozások, a különböző szakaszokban. Nem csoda! Csupa értelmiség volt együtt, tisztviselők, nagyiparosok, honatyák, egy-egy építész, egy-egy művész. Amilyen csöndesek, szűkszavúak voltak a parasztjaim, oly zajosak, követelők az urak. Mert ők sincsenek megelégedve semmivel, kivált a jövedelmükkel. Az kevés, igen kevés. Senki sincs megfizetve érdeme szerint, az állam dehogy is méltányol. A tisztviselő, aki tizenegykor jár be, hogy egy órakor ismét haza mehessen s a közbeeső időt kartársi
