Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-26 / 13. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 13. szám. nem ismerő nemzeti, gazdasági védelmi harczá- hoz. Hogy a mire elérkezik most már a sokszor kitolt és mindig elalkudott végső dátum, az „1917“, amikor kereskedelmi szerződéseink és az azokkal egyszerre esedékes, most újból megujitott bankszabadalom lejárnak: egy készült és erős, ellenállni valóban biró és gazdasági retorziókra vértezett országot találjon az addig mindenképpen hasznos és megfeszített nemzeti munkálkodásban ránk gyűlő idő. Petri Artur. Rákosszentmihályi takarékpénztár. Ma, vasárnap délután 4 órakor tartja a Rákosszentmihályi takarékpénztár a középponti iskola termében rendkívüli közgyűlését, mely az elmúlt csonka üzleti év eredményeivel számol be. Már ismételten méltattuk ezeket az eredményeket, a melyeket az alábbi iratok közlésével teljes részletességgel ismertetünk. Ajánljuk szives figyelmébe közönségünknek az érdekes és tanulságos adatokat: Az igazgatóság jelentése ez: Tisztelt közgyűlés! Ámbár alapszabályaink 24. §-a alapján első üzleti évünk 1911. év deczember 31-én végződik s igy első mérlegünket csak a jövő év első negyeüében tartozunk t. részvényeseinknek bemutatni, mindazonáltal nem akartuk elmulasztani a jelen rendkívüli közgyűlés nyújtotta alkalmat s szives engedelmükkel tájékoztatni kívánjuk Önöket a lefolyt csonka üzletévben elért eredmény tekintetében. Midőn a múlt évben intézetünket megalapítottuk, tettük ezt azon feltevésben, hogy községünk és környékének ezzel hasznos szolgálatot teszünk s intézményeit egy fontos és hézagpótló institúcióval szaporítjuk. A lefolyt csonka évben elért eredmények feltevésünk helyességét, minden várakozást felülmúlva igazolták. Közönségünk meleg érdeklődéssel és bizalommal fogadta intézetünket, minek legszebb jele az, hogy : az év végéig takarékpénztári könyvekre K. 124833.60 folyószámlára .............................. .....„ 1139.— ös szesen ... K. 125972.60 betét helyeztetett el intézetünknél, tehát betétállományunk meghaladja alaptőkénk összegét. Tartalékalapunk az alapszabályok által ily czélra utalt bevételekből K. 2907.40 jövedelemhez jutott, jelenleg tehát már az alaptőke cca 2.5°/#-át teszi. A hitelt kereső közönség szívesen vette igénybe intézetünk szolgálatait. Váltólárczánk az év végén K. 179436.— tett ki s csaknem kivétel nélkül jelzálogi bekebelezés utján biztosított anyagból áll. A tárcza kamatjövedelme ... ... ... ... ... K. 9522.10 egyéb kamatjövedelmek __________._. K. 1749.80 te ttek ki. Mérlegünk, illetve eredmény számlánk K. 5058.18 tiszta nyereséggel zárul, mely összeget az alapszabályok említett 24. §-a értelmében az 1911. évi üzleteredmény számlájára visszük át. Tisztelt Közgyűlés! Nem akarjuk tájékoztatónkat anélkül befejezni, hogy jövő működésünk programmját ne ismertessük. Intézetünk mobilitását czélozva, ez ideig kölcsöneinket váltó alakjában nyújtottuk. Miután azonban tárczánk már ezen czélt kielégítően szolgálja, a kölcsönkereső publikum érdekében áttérünk a bekebelezett kötvénykölcsönök nyújtására is, mely — elesvén a pro- longácziós váltók bélyegköltsége — a hitelt olcsóbbá teszi. Czélbe vettük még néhány, közönségünk vagyo- nosodását czélzó üzletág bevezetését, melyeknek terve azonban jelenleg oly kezdő stádiumban van, hogy azokra nézve nyilatkozni még korainak tartjuk. Ezzel végeztük — tisztelt közgyűlés — tájékoztatónkat s midőn az Önök eddigi megtisztelő bizalmát hálásan köszönjük, kérjük, hogy azt irányunkban a jövőben is fenntartani méltóztassanak. Rákosszentmihályon, 1911 február 20. Az igazgatóság. Tisztelt közgyűlés! Alulírottak, mint a felügyelő-bizottság tagjai, a lefolyt évben tisztünkhöz képest éber figyelemmel kisérí TARCZA. 1 ^ ________,_____=___________________=,J Wilde a forizmáiból. — Egy csokorra való. — Az asszonyok arra vannak teremtve, hogy szeressék, nem pedig hogy megértsék őket. A nők a fülükkel szeretnek, mondta valaki, épen úgy, mint a férfiak a szemükkel szeretnek, ha ugyan egyáltalában szeretnek valaha. Csak a szépségnek nem árthat az idő. Filozófiák szétomolnak, mint a fövény, egyik vallás követi a másikat, de a mi szép, az öröme minden kornak, az az egész örökkévalóságé. Szerencsétlenségeket elviselhet az ember; ezek kívülről jönnek, ezek balesetek. De az embernek a saját hibáiért szenvedni — ah! ez borzasztó az életben. A férfi nagyon korán ismeri meg az életet, a nő nagyon is későn. Ez a különbség férfi és nő között. A romantika a gazdagok előjoga és nem a keresetnélkülieknek való, A szegényeknek praktikusaknak és prózaiaknak kell lenniök. Nagyon csúnya és józan korban a művészetek kölcsönvesznek — nem az élettől, hanem egymástól. Az élet borzasztó. Ő uralkodik rajtunk, nem pedig mi ő rajta. Jobb örülni a rózsának, mint nagyitóüvegen át vizsgálni a gyökerét. Nevetséges az embereket jókra és rosszakra osztani. Az emberek kedvesek, vagy unalmasak. Szörnyűség, hogy manapság mennyit beszélnek az emberről a háta mögött és még hozzá csupa igaz dolgot. Férfi és nő között nem lehet barátság. Van szenvedély, gyűlölet, tisztelet, szerelem, de barátság soha. Benne lenni a társaságban tisztára nyűg, de nem lenni benne, az már egyszerűen tragédia.
