Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-12 / 11. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 11. szám. felirt a vármegyére, kérve ennek a megyei útnak a kiépítését. Bizonyára meghallgatásra talál ez a nagyon méltányos kérelem. Igazán nem mondhatjuk, hogy a vármegyei hatóság nem gondoskodnék jóakarattal és szeretettel a dolgainkról. Azt hisszük, most is hálásan köszönhetjük majd gondoskodását, de szüksé­ges, hogy a kérelem nagy közérdekű jelentő­ségére figyelmét reá irányítsuk és jó akaratát kikérjük. Az elöljáróságon a sor: tettre hát! HÍREK. Tóth Kálmán — ecsegi plébános. Tóth Kálmán rákosszentmihályi róm. kath. lelkészt Ecseg községbe plébánossá nevezte ki püspökünk. Az uj plébános a héten megtekintette a Pásztó község tájékán, Nógrád- megye határán fekvő községet és a hónap végén el­foglalja uj állását. Utódját a legközelebbi napokban nevezik ki. — Tóth Kálmán távozásával buzgó lelkészt és jeles egyházi szónokot veszítünk el, kit hívei sze­rettek és szívesen vettek részt egyházi szolgálatain. Jeles képzettségű, hitbuzgó férfiú s bizonyára szép tevékenység vár reá plébánosi síallumában. Barátai és hívei melegen bucsuzkodnak tőle és fájlalják távozását. Palágyi Kálmán kitüntetése. A király Palágyi Kál­mán szfőv. rendőr főfelügyelőt, Mátyásföld ismert lako­sát, a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ä kitüntetett főfelügyelőt barátai és tisztelői a szép al­kalomból melegen ünnepelték. Márczius tizenötödike a községi kaszinóban. A rá­kosszentmihályi községi kaszinó szerdán, márcz. 15-én este hazafias ünnepet ül a kaszinó helyiségében, hol ez alkalommai társasvacsora lesz, étlap szerint való szabad választással. A kaszinó ünnepélyén vendégeket szívesen látnak. ■ ■■ ■ ■ ......... r D T Á R C Z A.--­A szegény riporter szomorú halála. Irta: Korda Sándor. Kertész János besüppedt a bársonydiványba s mig végignézett a sok uron és asszonyságon, akik körülötte, mellette ültek a kávéházban, a hátán jóleső borzongás futott végig, mikor elgondolta, hogy mennyire meg fogja ő zavarni ezeknek a melegben fürdöző emberek­nek a mulatságát amikor őt, vagy tiz perczen belül belelő a füstös és kábult koponyájába. Az ő semmi élete egyszerre magasztossá lesz azzal, hogy itt, ebben a teli, meleg és lágyöblü kávéházban föbelövi magát. Álmodni fognak lóla e szép és fehértestü asszonyok. Rémmé, kisértetté avanzsál. Idegesen csöngetett a vizes poháron és megrendelt egy kapuczinert világosan, pohárban. Mig a pinczér odajárt, elgondolkozott, hogy miért is rendelt ő tulaj­donképen magának kapuczinert világosan, pohárban, mikor öt perez s aztán vége. Egy revolverdurranás, zaj, sikongatás, vége. Aztán, hogy újra körülhordozta a tekintetét a sok kávézó emberen, egyszerre megijedt. Szent isten — gondolta — csak nem fogom én, a senki, az utolsó ember ennek a sok, jókedvő urnák és Tűzoltó mulatság. Igen nagy közönség gyűlt egybe a tákosszentmihályi önkéntes tűzoltóság múlt szombati mulatságán a Biró Jánosné vendéglőjének tágas helyi­ségeiben, melyek a mulatság czéljára ismét kiválóan alkal­masnak bizonyultak a sok kifogás alá eső színpad kivé­telével, melyet jó lenne a közóhajnak megfelelően mielőbb átépittetni. Szinte csuda, hogy műkedvelőink sikert tudtak aratni a szűk, rosszul látható és minden hangot felfogó szinpadocskán. Az estélyt gazdag programmu műkedvelő előadás nyitotta meg, mely majdnem éjfélig szórakoz­tatta a közönséget. A programm számainak nagy részét behatóan ismertettük már a községi kaszinóbeli elő­adások alkalmával sigy beszámolónk ezúttal kevés felada­tot ró reánk. Az pedig már közismert tény, hogy műkedve­lőink produkeziója mindenkor magas színvonalon álló és a műsor összeállítását különös ízléssel és körültekin­téssel végzik. Ez erényeik teljes egészükben tündö­költek ezen az estén is úgy, hogy a mulatság közönsége nagy megelégedéssel élvezte az előadást. A műsort Polner Ernő szalonzenekara nyitotta meg, előadván Polner Ernőnek ez alkalomra irt Tűzoltó indulóját. Roppant lelkesedéssel fogadták az ügyes darabot és kiváló előadását egyaránt. Úgy hiszszük tűzoltóságunk életében még hosszú szerepe lesz ennek a lelkes indu­lónak. Faragó Sándor Inczédy Lászlónak a ,Nővér* c. szép költeményét szavalta el nagy lendülettel és lelkesedéssel. Hosszasan tapsolták. Nagy nyeresége a műkedvelő gárdá­nak Havy Lajosné, Máriássy Lili és férje Havy Lajos, kik igen értékes sikert arattak és nagy buzgalommal, odaadással és mindenekfelett kiváló tehetséggel léptek a műkedvelők csapatába. Az est során mindketten több szerepben buzgólkodtak sikert-sikerre halmozván. A műsor harmadik pontjául ügyes néger duettet adtak elő, mely szintén Polner Ernő szerzeménye. A csinos, kedves dalt Havyné énekelte csengő hangon, érett művészettel, Havy pedig víg és temperamentumos tánezot járt rá, melyet meg is kellett ismételnie. A „Betörő* czimü mulatságos egyfelvonásos vígjáték, a már ismert kitűnő előadásban került szinre. Krenedits Sándorné, Krenedits Sándor pompás alakítása, Réber Irma kedves ügyes komornája továbbá a végtelenül mulatságos Champillac és Havas Gyula jóizü portása ezúttal is elsőrangú összjátékban, elmés és jellegzetes előadásban mutatták be a szive­asszonyságnak a mulatságát megzavarni? Ez csúnya volna. Bizony meg kell vallanunk, furcsa, hogy ez jutott épen most Kertész János eszébe, de történnek furcsa dolgok. És a szegény kávéházi állat, aki az egész elpaccolt és buta életében ilyesmivel törődött, mélyen meghajolt a saját érve előtt. Megvárom, mig kevesebben lesznek — gondolta magában. Általában rettenetesen unta magát és bután, egy­formán meredt bele a füstölgő barna lébe. Nagyon bután ült ott a márvány asztalnál és már talán a tized­szer gondolta el magában belelövök a füstös, kábult agyvelőmbe, holott ezt egészen fölösleges volt elgon­dolni ennyiszer és merőben fölösleges volt azt is hozzátenni mindig, hogy füstös, vagy kábult. Egy ember, meg egy leány állottak meg most János asztala előtt és félszegen kérdezték, hogy szabad-e ? Hogyne, hogyne intett János. Izzadtak voltak és piros arezuak. És azon is elgondolkozott, hogy ő soha életében nem szólított meg utczán leányt, soha szerelmi kalandja nem volt azonkívül, ami nem is kaland volt, csak szerelem. Nagy szerelem, jajgató és dalos szerelem volt. Az apja gazdájának a leányát szerette, aki báró kisasszony volt és erős, melles, piros leány, mig ő vékony, kehes fiú volt bizony és csúnya. Ezzel le is számolt már és elvégezte magában, hogy ebből az

Next

/
Thumbnails
Contents