Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
RÁKOS VIDÉKÉ 8 szám. 2 oldal. Építő szabályrendelet. Pest Pilis Solt Kis Kun vármegye építkezési szabályrendelete. Rákosszentmihály nagyközségre vonatkozólag. Ha az építkező ennek a felhívásnak meg nem felel, a járási főszolgabíró az előbbi állapot helyreállítását elrendeli s e határozatának jogerőre emelkedése után, ha az építkező a megkezdett építkezést önként le nem bontotta, annak a fél költségén való hatósági lebontásáról gondoskodik. Mindezek az intézkedések a dolog természetéhez képest nem érintik a közigazgatási hatóságnak az 1879 XL t. c. 117. §-ban is biztosított ama jogát, hogy roskadozó épületnek lebontását elrendelhesse. VII. Rész. Állványozás és egyéb segédeszközök. 36. § Az állványok lebontására és az anyag lerakására igénybevehető közterület határát az építészeti bizottság állapítja meg. Ezen túlterjeszkedni nem szabad. Az elöljáróság feladata a tilalomnak érvényt szerezni. Különös gond fordítandó arra, hogy az életbiztonság ne veszélyeztessék, a nyilvános közlekedés pedig elkerülhetetlen szükségen túl ne gátoltassék A mészoltó gödröket a szomszédoktól legalább 3 méter távolságra kell helyezni. Vili. Rész. A szomszédok érdekei. 37. § Minden építkezés csak a saját határvonalig terjedhet s rendszerint a szomszéd telkének és épületnek igénybevétele nélkül viendő keresztül. Két szomszédos telek közös határvonalára építeni csak úgy szabad, ha építtető épületét a szomszéd felől téglából készült tűzfallal zárja el, — abban az esetben pedig, ha egy már határvonalra épített meglevő egész tetejű ház mellé a szomszéd házat építeni akar, tartozik tűzfallal építeni, azon kikötéssel, hogy ő tartozik a szón széd ház csurgója alá vízlevezető csatornát építeni. Ha a munka másként kivihető nem volna, a szomszéd tűrni tartozik, hogy telkén a szükséges állványok felállittathassanak és a munkások a munka tartalma alatt átjárhassanak, az építő anyagot oda átvihessék és le is rakhassák. e-------------—= ^ D T A R C Z A. 1 _____________ J> Az ablakfüggöny. Irta: Szomaházy István. Mig az asszony kissé elbóbiskolt ebéd után, a férj — a nyárspolgárrá puhult dón Juan — gyöngéden melléje telepedett a hintaszékbe és a legújabb híreket olvasgatta a megszokott újságjából. Ilonka reggel óta az ágyban maradt s bár igazán nem volt valami komoly baja, Tamási letette az újságot és mivel attól félt, hogy a melegség fölébreszti a feleségét: halkan az ablakhoz lépett, hogy a függönyöket lebocsássa. Szerencsésen le is bocsátotta az egyiket, de mielőtt még a másik ablakkal is végzett volna, Ilonka fölébredt szendergéséből. — Mit csinál? — kérdezte az urától ijedten. Tamási a betegápoló gyöngéd türelmével fordult meg: — Amint látja, édes, lebocsátom a függönyöket... A nap oly melegen tűz ide, hogy még jobban megfájdulna a feje tőle . . . Tamási igen udvariasan mondta ezt és mégis Ki a szomszéd tulajdonát ekként igénybe veszi, vagy azt a munkaközben másként megiongálja, tartozik a rongálásokat megtéríteni. 38. § Ki a házát a szomszédjánál magasabbra építi, köteles a szomszédnak a közös határvonalon és ettől 1 méternyi távolságban belül levő kéményeit a saját tűzfalánál 80 czentiméterrel magasabbra a saját tűzfalába bekötve felemelni. Ha valaki a szomszédjáénál alacsonyabb házat épit, a szomszéd tűrni tartozik, hogy az alacsonyabb ház kéményeit az építkező saját költségén a jelen §-ban megjelölt módon és magasságban emelhesse fel. 39. § Akinek a szomszéd telkén át vizlevezetési szolgalmi joga van, az a jogot csakis tiszta kút, vagy esővíz elvezetésével veheti igénybe. Ürülék, mocsokviz, tisztátalan és bűzös folyadék elvezetéséről, ki-ki saját telkén tartozik gondoskodni és azt sem a szomszéd telkére, sem pedig az utczára vezetni nem szabad. IX. Rész. Az építkezés módja 40. § A község belterületén az I. és II.-ik kerületben az épületnek az utcza felöli résztől rendszerint 3 méternyire kell építve lenni. Az utcza vonalban csak azon esetben lehet építeni, ha arra az építészeti bizottság azon okból, mert ott már a többi ház is azon mód szerint van építve, külön engedélyt ad. Villaszerű építkezési mód esetén az épület középrésze és az utcza vonal között esetleg szabadon maradó telekrész, udvar, vagy kert czéljaira használható és az utczai vonalon csinos vas vagy farács kerítéssel látandó el. 41. § A lakóhelyiségeknek legalább 4 méter mélységgel és 2 méter szélességgel kell birniok. Az egy szoba és konyhából álló lakásoknál a beépített területnek legalább 35 □ méternek kell lennie. A lakhelyiségek ürmagassága legkevesebb 3 20 méter legyen. 42. § Az épület homlokzatát — tűzfalát — és általában az utczáról látható részét, amennyiben az természetes, vagy műkővel stb. nincsen burkolva, vakolattal kell ellátni. \ váratlan feleletet kapott. Ilonka haragosan ült föl ágyában, keze remegett a felindulástól és idegesen, majdnem gorombán kiáltott az ablaknál álló Tamásira: — Rögtön huzza föl a függönyt... — De cziczám . . . — Ha nem huzza föl, azonnal leugrom a harmadik emeletről . . . A jó férj aggódva tekintett a beteg asszonykára, aztán engedelmesen fölhúzta megint a fehér függönyt. És e közben egy pillanatra az a régi, bemohosult korszak jutott az eszébe, mikor ő még magányos garzonként bolyongott a zuhogó őszi esőben . . . * * * Miért jutott ez a korszak az eszébe? Egy nevetséges és mégis melankolikus emlék miatt, amelyet a fehér függöny most egyszerre felidézett benne . . . Tamási, mig a felesége parancsának ilyen készségesen eleget tett, egy pillanatig huszonkétesztendős korának rég elfeledt ideáljára: a szép, huszonkilencz éves Kay- sernére gondolt. . . Tamási, aki akkor együgyü kis jogász volt, egy Andrássy úti kávéházban a füléig belebolondult abba a szelíd tekintetű, csinosan kiöltözött, barna asszonyba, aki a húgával együtt törzsvendég volt az egyik sarokfülkében. A viszony a székesfővárosi szerelmek rendes sablonjával kezdődött: Tamási bókokat irt a képeslapok
