Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-04 / 49. szám
49. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. 1864-ben a Kölcsey-szobor leleplezésénél az ő ódáját szavalták. A nagyszalontai Kossuth-szobor leleplezésére irt ódáját ő maga szavalta el. Ismeretes a pályadijat nyert Csokonai emlékezete czimü költeménye. Önálló költeménykötete is jelent meg. A magyar nemzetnek gyászát Kossuth Lajos halálán, Emlékfüzér Kossuth sírjára czimü versgyűjteményében örökitette meg. A függetlenségi párt megbízása folytán adta ki Kossuth apánk és kora czimü kötetét. A bárándi kerületnek 1887-től a legutóbbi választásig függetlenségi párti képviselő volt. A Ház jegyzői tisztségét több Ízben viselte. Vármegyei közgyűlés. Pestmegye törvényhatósági bizottsága most tartotta meg évnegyedes rendes közgyűlését Ráday Gedeon gróf elnöklésével. A közgyűlés megnyitása után Gulner Gyula volt főispán arczképét leplezték le. Babó Mihály mondott ünnepi beszédet vázolva azokat a nagy érdemeket, amelyeket Gulner Gyula a megye körül szerzett. Azután a középponti, az állandó- és igazoló választmány tagjainak, valamint a közigazgatási bizottság uj tagjainak megválasztása következett. A középponti választmányra megtartott szavazás eredményeként leszavazott 285 megyebizottsági tag, akik között 158 ellenzéki és 125 munkapárti volt. Megválasztottak 40 választmányi tagot. Az igazoló választmányba öt tagot választottak. Förster Aurél 258, páloczi Horváth István 257, Teleki József gróf 246, Babó Mihály dr. 138 és Haader György 137 szavazatot kapott. Az állandó választmányba kilencven fagott választott a közgyűlés. Leszavazott 274 bizottsági tag, kik közül 146 an ellenzéki, 128-an munkapárti listát adtak be. A közigazgatási bizottság öt uj tagjára leszavaztak 281-en, megválasztották: Prónay Dezső bárót 271, Förster Aurélt 271, Hajós József dr.-t 270, László Zsigmond dr.-t 270 és Szemere Hubát 143 szavazattal. Szápáry István gróf munkapárti jelölt összesen 130 szavazattal maradt kisebbségben. A rendes tárgyalás során az első tárgy a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesületének átirata volt, az élőállatoknak Szerbiából való behozatala és az argentinjai husbehozatala tárgyában. Serfőző Géza ismertette, az átiratot és az állandó választ- ! mány részéről azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés ! elé, hogy forduljon a vármegye fölirattal a kormányhoz és kérje a Szerbiából való élőállatbehozatal megakadályozását és a tengerentúli husbehozatal lehetetlenné tételét. A javaslathoz Förster Aurél szólott hozzá pártó- lóan. A közgyűlés a föliratot egyhangúan elfogadta s a fölirat megszövegezésére bizottságott küldött ki. Az uj lóversenytér. A magyar zsoké-klub és a székesfőváros tanácsa között régóta húzódó tárgyalások megszólaltatták Szemere Miklóst is, aki „A czél“ egyik újabb számában a következőket írja az uj lóversenytérről, melyet Rákosfalva közelében a ligettelki dűlőre terveznek: A budapesti versenyteret kiteszik és a helyére majd építenek. Gratulálok hozzá, mert előbb a főváros szemétdombja volt, az egész terület feltöltött laza föld. Sokba kerül itt jó fundamentumot csinálni, mélyre kell menni nagyon, de sebaj, van pénze bőven a leendő háziuraknak, legyen is. A főváros — úgy vagyok értesülve — most alkudozik a magyar lovar- egyesüiettel, területet akar bérbeadni lóverseny-czélokra, kemény föltételek mellett, évi közel 200.000 korona bérösszegért, ami aztán később progresszive emelkednék. Gratulálok ehhez is. Valódi világvárosi fölfogásra vall. Más nagy városok, mint Páris, dijakat adnak. Bécs az idegenforgalom emelésére most akar egy nagy dijat kreálni. Kiszámították, hogy a derby eltolása 14 nappal tiz millió forgalmat hozna a városnak. Természetesen Bécs városa ügyeinek intézésében szava van a kereskedelemnek és az iparosoknak is. Budapest ügyeit pedig intézik — mint — nálunk mindent — a jogászok. Ilyen viszonyok között a lóversenyek, a főváros nyilvános kárára, hihetően meg fognak szűnni a főváros területén. Az idegenforgalom emelésére és a jó sportra nemzetközi versenyek lennének természetesen a legkivánalosabbak és nagyvároshoz a ieg- méltóbbak is. Kizáróan belföldi lovak versenyezzenek a vidéken és deczentralizáljuk a versenyeket, végre vala- hára szolgáljuk a vidéket is. Régen mesélem, de útját állja a lovaregyesület szűkkeblű fölfogása... Villamos világítás. A rákosszentmihályi villamos- világitás ügyében hozott képviselőtestületi határozat jogerős lett ezen a héten s azt az elöljáróság nyomban 1 felterjesztette jóváhagyás czéljából a vármegyére, honnan I — mini már említettük — a kereskedelmi minisztériumba lé. Bűzlik, el van sózva .. . fene tudja, hogy hagyma helyett mit . . . vérlázitó! Anzioza Joanovna! — fordul az ápolónő felé, aki egy asztalnál ül velük. — Megvonok magamtól mindent és átadom a rengeteg konyha pénzt . . . mindent odaadok ... és igy ékezetn! Csak nem válhatok meg az állásomtól, hogy magam álljak ki a konyhába főzni ?! — A leves kérem jó . . . jegyzi meg szerényen a nevelőnő. — Igazán? ízlik? — kérdi Jilin és dühösen néz rá. No tudja, mindenkinek megvan a saját ízlése. Be kell vallanom Vasziljevna Barbara, hogy az ízlésünk minden tekintetben és teljesen eltér egymástól. Önnek p. o. ennek a fiúnak a magaviseleté tetszik. (Jilin tragikus gesztussal rámutatott Fedja fiára.) Maga el van tőle ragadtatva és én . . . fel vagyok háborodva, úgy ám! A hétéves, sápadt, beteges arczu Fedja, abbahagyja az evést és lesüti a szemeit. Az arcza még jobban elsápad. — Igenis, ön el van tőle ragadtatva, én meg fel vagyok háborodva . . . Hogy kettőnk közül kinek van igaza, nem kutatom. De azt merem állítani, hogy apai minőségem folytán gondolom mégis jobban ismerem a fiamat. Nézze csak kérem, hogy ül most is! Jól nevelt gyermeknek nem szabad igy ülni? Rendesen ülj 1 Fedja felemeli a fejét, felegyenesedik és úgy gondolja, hogy most rendesebben ül. Közben könnyes lesz a szeme. — Egyél! Rendesen tartsd a kanalat! Várj csak komisz kölyök, ha én veszlek elő! Ne merj sírni! Egyenesen nézz reám! Fedja igyekszik egyenesen nézni az apjára, de az arcza remeg és szemei újra megtelnek könyekkel. — Nini . . . sírni kívánsz itt? Bűnös vagy és még te mersz sírni? El az asztaltól! A sarokba veled, barom! — De . . . engedd legalább, hogy megebédeljen! — szól közbe az asszony. — Nem ! Nem kap ebédet! Ilyen rossz, neveletlen fiúnak nem való ebéd! Remegve, eltorzult arczczal kúszik le székéről Fedja és a sarokba áll. — Várj csak, majd megtanitlak! folytatta az apja. Ha senki sem foglalkozik a neveléseddel, majd megteszem én. Nálam, barátocskám, nem neveletlenkedhetsz az ebédnél és sírni sem szabad! Szamár 1 Dolgozni kell! Értetted ? Dolgozni! Az atyád is dolgozik, neked is kell! Aki nem dolgozik, nem kap ebédet! Emberek legyünk! Emberek! — Az Istenért, ne folytasd! — kérlelé franczia nyelven a felesége. Légy tekintettel az idegenekre... Az öreg asszony által holnap megtudja az egész város... — Mit törődöm én az idegenekkel — felel rá oroszul Jilin. — Anzioza Ivanovna belátja, hogy nekem van iga-