Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-09 / 41. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 41. szám. így lett, hogy az aljegyzők 200 kor. drágasági pótlékot kapnak néhány év óta; lakáspénzük 160 korona. Ebből bizony istállót sem lehet bérelni; felemelték 400 koronára. A községi szolga 500 korona évi fizetést húz. Megfejelték 200 korona pótdijjal. Pénztárnokot kötéllel se tudtak fogni, az évi 200 korona tiszteletdijat felemelték tehát 400 koronára. A községi rendőrök évi fizetése 720 korona; lakásbére 60 kor. ! Megszerezték még 60 korona pótdijjal, — mert nincs az a napszámos, aki többet ne keresne. Néhány éven át megkapták ezt a roppant javítást a boldogtalan aljegyzők, rendőrök és szolgák. Ámde Rákosszentmihály on ellenzék alakult, melynek prototípusa a képviselőtestületbe virilis jogon, duplán számított adó alapján bekerült Király Miksa. Most ő végzi ott az ellenzék munkáját. Az ellenzék pedig azért ellenzék, hogy ellenezzen. A költségvetést is ellenezte. Úgy látszik, nagyon jó munka lehet az a költségvetés, mert nem tud mit kifogásolni rajta. Csak egy frázisa van: hogy sok a személyzeti kiadás. Meggondolatlan, igaztalan, valótlan és szívtelen üres frázis, — de kortesjelszó. A frázis kedvéért most beleköt a költségvetésbe: felebbezést adott be azok ellen a pótdijak ellen, a miket itt felsoroltunk. Törölje a vármegye: vegye el szegény családapáktól, lelkiismeretes munkásoktól a betevő falatot, mert — ellenzékiskedni kell. Egy Budapest határán levő intelligens nagyközség éheztesse drága életviszonyok között a munkásait, ölje ki belőlük a munkaszeretet s a munkakedv utolsó szikráját, —- uzsoráskodjék a bőrükön, szegény családapák verejtékes bőrén, mert Rákosszentmihály adófizetőire igy kevesebb r ——"■ ^ 0 T A R C Z A. 0 ^ ___J A jóbarát. Voltak, akik titokban afelől sugdolóztak, hogy Singling tanácsos alapjában csalárd képmutató s hízelgő, bájos modorával leplezi ezt el; de ezek csak nagyon kevesen voltak és szavuk nem talált visszhangra. mert a hová eljutott, az emberek gúnyosan fintorították el a szájukat és azt mormogták: Irigy fecsegők. Maga Singling tanácsos őszintén meg volt győződve arról, hogy nemcsak rendkívül tisztességes ur, de jó és érző szivü ember is, aki ugyanolyan gonddal és lelkiismeretességgel tartja távol magától még az alkalmat is a pletykára, mint ahogy a legparányibb porszemet sem tűrhette mindig kínosan tiszta ruháján. Neki is volt ifjúsága, mint másoknak, tanulóévei alatt lehetőség szerint kiszipolyozta rokonait, mint mások és neki is voltak szenvedélyei, mint másoknak. De sohasem tette a rosszat magáért, hanem csak azért, hogy igaz élvezetet vagy előnyt merítsen belőle. ízléses, sőt olykor drága koszorúkkal tisztelte meg öreg nagybácsijainak és nagynénjeinek emlékét, akik még be nem váltott kötelezvényeire pénzt hiteleztek volt neki a tanuesnék évente egy huszonhetedrész fillérrel! Nem őrület ez! Elmehetnek korteskedni az alvégekre a munkájukkal 1 A szocziális érzékkel biró szegény emberek közé, kik bár szintén ismerik a mai élet nehéz küzdelmeit, de a kik szívesen gyűlölik a jó kabátot! Mondják el nekik, hogy 720 koronával fizetett szolgáktól elirigyeltek 60 koronákat, a szent igazság és „tisztogatás“ nevében! Azt mondottuk, hogy az ellenzék rombolni akar s ahol lehet: rombolni fog. íme, az első lépés és az első igazolásunk! Rombolná a közszellemet, a községháza munkaképességét, lelkiismeretét és egy sereg ember exisztencziáját. Rombolná, ha a vármegyének nem lenne szive is meg esze is ! De igy — csak a maga kicsinyességét és szívtelenségét rajzolta le és a foga fehérét mutatta ki, mint az a munkaadó, a ki az utplsó csepp nedvet is kiszipolyozza munkásából. Érdemes még a figyelemre, hogy ezt' a gyászos és elrettentő szerepet hivatalnok ember vállalta magára. Nyugalmazott vasúti hivatalnok, aki pedig más példákat láthatott a saját pályafutása során és tapasztalatot szerezhetett a munkásviszonyokról is állomásfőnök korából. De hát a gyűlölet vakká tesz és csak szerencse, hogy ettől a bűnös vakságtól másoknak kinyílik a szeme. A derék községháziak nyugodtak lehetnek: Rákosszentmihály közönsége tudni fogja lelki- ismeretes kötelességét s nem hagyja el őket. A ki pedig a betevő falatjukra tört, — hazamehet nagyvigan s a tükör előtt megveregetheti a saját vállát. Bizonyára eszébe jut a hajdan Fáik Miksára alkalmazott hires élczlapi jelszó. „Makszi fiam, ne feledd, hogy a Spergeld csak üt krajczár!u lásra és egy esetben, mikor kétségbe nem vonhatóan bebizonyosodott, hogy egy nővel szemben kötelességei vannak, ellenkezés nélkül egyenlítette ki a gyermeknevelő intézet számláját. Valaha pedig különlegesebb ügye is akadt. De erre már alig akart emlékezni. Megpróbálta elfelejteni és avval áltatni magát, hogy nem is úgy volt a dolog, amint volt. Bőséges vacsorák után, álmatlan éjszakákon, lázas elmélkedések közepette azonban látomásként tért vissza az idő, amikor a becsülete megmentésére néhány ezer koronát kölcsönzött egy jóbarátjától, aki egy nagyobb pénztárt kezelt. Csak „néhány napra*. De e rövid idő alatt a szomszédban lakó Singling jegyző egy reggel holtan találta barátját ágyában. Singling tényleg nagyon megijedt, de aztán nekiállt, hogy meghányja-vesse a helyzetet, mielőtt lármát csap. A halott egészen egyedül állott a világban, felesége, vagy menyasszonya nem volt, akit az embereknek meghalt társukról alkotott véleménye sújthatott volna. Ez a vélemény mindenkép súlyos volna, mert Singling aláírását senki sem fogadná el a hiányzó tétel rendes fedezetéül és Singling igen jól tudta, hogy lehetetlenség volna az összeget hamarjában pótolni. Mit jelent egyáltalán egy halottnak, akit sem feleség, sem gyermek nem él túl, hogy feddhetetlen férfiúként vagy becstelenül kerül a sirba? Mit is jelent?
