Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-11 / 37. szám

6. oldal. 37. szám. RÁKOS VIDÉKE dánosi Kolompár banda fog muzsikálni, ha addig össze nem verekszenek, no de azért van biró, hogy ü rendet csinyáljon. Majdnem elfelejtettük mögsugni, hogy e cécó a Nagy-féle vendéglőbe lösz. Továbbá tájékozást nyújt a következő hirdetmény is: Hirdötmény. Adatik tudtára mindönkinek az községben, hogy ezön az mulatságon mög fog jelenni az község érdömös nótáriusa, a biró a birónéval, a kisbiró is ott lösz egész pereputtyostul, a falu bakterja a kis vörös orrocskájával és a falu ka­nalas tótja. Azonkívül ha szép idő lösz ott lösz a pógár- mester úr a pógármesternével is. Ezért hát jóra intünk atyafiak, jól viseljétek magatokat, nehogy szégyent vall- junk veletek. Elgyühet ide minden böcsületes, józan atyafi, aki addig összespórol 8óc hatost (1 K 60 fill.), mert hát egy atyafi magányosan csak annyiért eresztő- gyik be. Ha valakinek felesége mög anyósa van, az 1 pengő 50 krajcárért (3 korona) eresztőgyik be, vagyis 2 vászonycseléd mög egy embör képez egy famíliát. Atyafiak! Tudomástokra adatik még az is, hogy mulatás mögkezdése előtt egy nagy fővonulást fogunk csinyányi. Tudniillik az ögész falu fő uccáit össze fogjuk járnyi és tüntetnyi fogunk amellett, hogy mindön épembörfija, öregek s fijatalok ezen a még eddig nem létezett mu­latságon részt vegyen. Atyafiak! Titokban mögsugjuk néktek még ászt is, hogy itt mögmutathatjátok, hogy mit tudtok. Lösz ölég lopnyi való, csak arra vigyázzatok hogy azután mög ne csípjenek. Hirek Gödöllőről. Nik Ede kir. tanácsos, a gödöllői korona-uradalom igazgatója, negyven évi eredményes szolgálat után nyugalomba vonult. Előzőleg Mezőhegye­sen volt gazdasági inspektor. Utóda Friedrich Géza mezöhegyesi igazgató lett. — A ref. templom igen rozoga állapotban van Gödöllőn: a hívek ezért nyilvá­nos gyűjtést rendeznek, hogy jó karba helyezhessék. — A magyar államvasuti állomás közelében egy isme­retlen női holttestet találtak Gödöllőn. Mellette feküdt a kis batyuja. — A gödöllői villamos telepnek a napok­ban jelentkezett a háromszázadik magánfogyasztója. A telep személyzete lakomával ünnepelte az örvendetes eseményt. — A gödöllői piacztéren hídmérleget állítottak fel, melyet egyelőre házilag kezelnek. Nemsokára Rákos- szentmihályon is időszerű lesz a piaczi mérleg kérdése s ezért érdekes, hogy Gödöllőn milyen használati dijakat állapított meg a képviselőtestület: 1 kocsi mérése üre­sen visszaméréssel együtt 40 fill. 1 éven felüli szarvas- marha után darabonként 30 fillér. 1 éven aluli szarvas- marha vagy sertés után 20 fillér; 1 drb. kecske, birka vagy malacz után 10 fillér. Külön lemérendő áru után métermázsánként 4 fill, dij jár. Ifjúsági mulatság. A Czinkota—Ehmann-telepi Ifjú­sági Asztaltársaság 1910 évi szeptember hó 11-én (va­sárnap) a Nagy-féle vendéglő összes helyiségében részint a szegény gyermekek felruházására, világpostával, száraz halászattal és polgári házassággal egybekötött nagy szüreti mulatságot rendez. Jegyek ára: személyjegy előre­váltva 60, pénztárnál 80 fillér, családjegy előreváltva 1.20, pénztárnál 1.60 korona. Felülfizetések köszönettel nyugtáztatnak. Apró hirek a vármegyéből. Rákoscsabán műked­velői előadást rendeztek, melyen a „CzigánySzigligeti remek népszínműve került színre. Az előadást közkívá­natra meg kellett ismételni. — Hatvanban nagyszerű tűzoltó ünnepély volt, számos környékbeli tűzoltó tes­tület részvételével. — Isaszegen a nyaralók sikerült gyermekestélyt rendeztek. Ugyanott a napokban leégett egy ház. A tüzet a helybeli tűzoltóság fékezte meg. — Egy vasúti munkás a gödöllői méhészet-telep megálló­jánál egy trezina elé tette a lábát. A rossz tréfa meg- boszulta magái, mert a boldogtalannak valósággal szét­morzsolódott a lábafeje. — Mogyoródon megszűnt a sertésvész, a zárlatot a hatóság feloldotta. — Boldog községben tűz volt, mely sok kárt tett épületekben és takarmányban egyaránt. Három piczi gyermek játéka idézte fel a veszedelmet. Rákoscsabái levél. Rákoscsaba, 1910. szeptember 6. Általánosságban mi is csak úgy vagyunk, mint Magyar- ország vidékeinek nagy része. Mikor kellett volna eső, nem volt, majd megfulladtunk, a nagy szárazság, por és homokban, most pedig úgyszólván egész határunk viz alatt van. Temérdek kárt tett ez a rendkívüli felhő- szakadással vegyes folytonos eső. A már learatott és be nem hordott széna mind viz alatt. Múlt hó utolsóján keletkezett óriási égi háború alkalmával községünkben az Anna-utczában Balázs kertész házában éjjeli 11 —12 óra között a villám is beütött, s az ebből keletkezett tüzet csakis a közvetlen utána jövő sebes zápor oltotta el, külömben nagyobb szerencsétlenség is történt volna. Örültünk és reménykedtünk a jó termésnek s ime oly drágaság uralkodik, hogy majdnem kétségbe esünk; különösen mi, rákoscsabaiak vagyunk oly szerencsétlenek, nem elég, hogy az élelmiszerek méregdrágák, de piaczunk oly silány és égbekiáltóan rossz és tisztátalan, hogy Isten csodájának tartjuk azt, hogy e járvá­nyos időben Oroszország sorsára nem jutunk. Az élelmi­szerek élvezhetetlenek, tej, vaj, tejfel, s minden piacziáru olyan minőségű, minőt nem csak a fővárosban, de más községekben sem mernének áruba bocsátani. Az itteni kenyér és sütemény pláne rossz és élvezhetlen, annyira, hogy az ember rosszul lesz, ha csak látja. És mind ennek mi az oka ? az, hogy a hatóság elmulasztja az ellenőrzést. Ami népünk olyan, hogy ami jó áruja van, azt beviszi a fővárosba és készebb ott olcsóbb árban eladni, csak bemehessen, ami piaczunkon csak az kerül eladásra, amit a fővárosba vinni nem mernek. Elöljáró­ságunk pedig mindezen nem segíthet; a jó akarata nem elegendő. De fájdalom! mással is csakigy vagyunk. Már több mint egy éve biztatnak, hogy meg lesz a villamos világítás, ennek fejében a rendes lámpákat már le is szerelték, minek következtében tényleg este a nagy sötétségben valóban életveszedelem között járunk. Külö­nösen most, hogy az egész község, úgyszólván minden utczája tele van rakva vízvezetéki csővel és sok helyen az erre szükséges árkok is fel vannak ásva. Ugy- látszik mindaddig nem lesz ez irányban rend, mig valaki nyakát nem fogja törni, akkor talán észre térnek az intéző körök. De azért haladunk! Múltkori levelemben emlitém, hogy községünk nagyobb kölcsönt vett fel, melyből díszes községházát, iskolát és kisdedóvódát épített. Mint halljuk, a községháza építésére kiirt árlej­tés már lejárt és több pályázó között az egyemeletes

Next

/
Thumbnails
Contents