Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-12 / 24. szám
RÁKOS YIDÉKE 3. oldal 24. szám töltse, — annak nem lesz kézcsókra váró puha fehér keze, a puha kéznek unatkozó gazdája. Az asszony életét betölti a maga hivatása, kevesebb ideje jut a hiúságra, üres léhaságra, s nem vágyik férfiszerepkörre. A maga családján kívül a társadalomnak, emberszeretetnek is juttat a maga szivének melegéből. Boldog lesz ő is, boldog lesz a családja is. Szebb a szépnél s gyönyörűbb a legcsunyábbja is a léha, czifra henyélőnél. így aztán messze hires lesz megint a magyar asszony, — nem mint ma a léhaságáról, hanem az erényeiről. jf. j4.-né Építő szabályrendelet. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye építkezési szabályrendelete, Rákosszentmihály nagyközségre vonatkozólag. XI. Rész. Egyes épületrészek. 56. §. A járási főszolgabiró elrendelheti, hogy a pincze szilárd, vizátjárhatlan burkolattal látassék el, ha a) a talaj egészségtelen, bj talajvíz mutatkozik. A pincze helyiségek szellőztetésére és világítására szolgáló nyílások és ablakok talpa, a gyalogjáró vagy a környező talaj felett legalább 10 czm-re legyen. 57. §. Az emeletre vezető lépcső a földszinttől egész a padlásig tűzbiztosán készítendő. Melléklépcső gyanánt falépcsőt is szabad használni, de csak kemény fából, két fal közé falazva és aláboltozva. 58. §. Középületek, iskolák, vagy előadások, gyűlések, vagy tánczmulatságok tartására szolgáló magánépületek, lépcsői legalább 2 m. ürszéiességgel építendők. Ily épületekhez szabadon függő lépcsőt alkalmazni nem szabad. Lakóházak lépcsői azonban 1.00 m. űr- szélességgel is építhetők. Lépcsőfokok 30 cm.-nél keskenyebbek, 16 címnél magasabbak nem lehetnek: pincze és padlás lépcsők azonban 25 cm. és 20 cm. magasak is lehetnek. 59. §. A kémények tömören, tűzbiztosán úgy építendők, hogy elegendő léghuzammal bírjanak és köny- nyen tisztíthatok legyenek. Minden fafélétől, vagy gyúlékony anyagtól legalább 15 czm. távolságra kell állniok. A legkisebb méretű, vagyis 16 czm. átmérőjű orosz kéménybe 3 közönséges tüzelésnél, többet csoportosítani nem szabad. Ha a kémények nem a közép főfalban, hanem az utczai főfalban huzatnak fel, a kivitelre a részletterv mutatandó be. Füstcsöveket sem az utczára, sem az udvarban a főfalon az eresz alatt kivezetni nem szabad, azok szabályszerűen épített kéményekbe torkolandók be akként, hogy belső részük a kéményt ne szűkítse. A füstcsövekben elzáró vagy szabályozó szelepeket alkalmazni tilos. Kéménytisztitó nyílásokat a padlásürben alkalmazni nem szabad. A kémények a tetőn kivül tisztitandók és evégből a tetőn szilárdan készítve és korláttal ellátva, úgynevezett kéményseprőjárda alkalmazandó. Régi házak nagyobb mérvű átalakításakor a padláson esetleg létező kéménytisztitó ajtók, illetve nyílások megszüntetendők és a tetőn szabályszerű kéményseprőjárda készítendő. 60. §. Sütőkemenczék tűzálló anyagból akként építendők, hogy azok külső teteje a menyezetnél legalább 1 méterrel alacsonyabban feküdjenek, oldalaik pedig minden faalkatrészektől legalább 0.60 m. legyenek. Ha a sütőkemencze a szomszéd épülettel határos helyiségben helyeztetik el, az esetben a saját határfalától legalább 0.16 méter ür hagyásával külön s legalább 0.16 méter vastag zárfalat kell építeni. 61. §. Minden házban a lakók számának arányában kellő számú árnyékszék építendő, úgy, hogy két kisebb lakásra, vagy egy nagyobb lakásra legalább egy árnyékszék jusson. Az árnyékszékek lehetőleg magában az épületben, vagy pedig az udvar hátsó részén helyeztessenek el. Az árnyékszék lehetőleg magában az épületben, vagy peeig az udvar hátsó részén helyeztessenek el. A szomszéd felé a határfalnál építendő arnyek- széknél, ennek emésztőgödre a szomszédtól legalább 3 méter távolságra legyen, ilyen esetben az emésztőgödör fala czementhabarcscsal készítendő Az árnyékszékek levezető csövei vízhatlan anyagból készítendők. Arnyékszékeket és pöczegödröt az utczai vonalra állítani sehol sem szabad. Kutaknak árnyékszékek közelében lenni nem szabad és ivóvíz szolgáltatására rendelt kutaknak árnyékszéktől és pöczegödröktől legalább 9 méter távolra kell lenniök. Az árnyékszékekhez egy külön vizhatlanul falazott pöczegödör készítendő és az ürülék ebbe vezetendő, aminek rendes kihordásáról gondoskodni kell. 62. §. Az istállóknál az ürülék és mocsokviz-csatorna segélyével egy vízhatlan, mésszel falazott és boltozott pöczegödörbe vezetendő s innen elszállítandó. Istállót rendszerint — ganaj-szemét — és inészgödröt pedig egyáltalán nem szabad az utczasorba állítani. (Folytatása következik.) Zenger melleit Tűzpiros felhők az alkonyi égen, Alattuk pálmás, lágy, buja part. Karcsú sirályok fehér szárnya leb ben, S a tenger mormol egy ős szerelmi dalt. E dal a szivemnek örökös álma, Itt sir, keserg bennem szünetlenen, E dalt, e szomorú szerelmi álmot Egy élten át vágyva., sírva lesem. Quidam. HÍREK. A koronázás évfordulója. A koronázás évfordulóját junius nyolczadikán szép ünneppel ülték meg a rákos- szentmihályi iskolákban is. Közös nagy terem hiányában minden osztályban külön külön méltatta a tani ó a nap jelentőségét, majd elénekelték a Himnuszt, azutan pedig a templomba vonultak a tanulók s ott ünnepies szent misét hallgattak. A járásköri tanítóság ülése. A gödöllői kör állami iskolai tanítói f. hó 11-én tartották járási értekezletüket, — ezúttal Rákoskeresztúr községében, ahol is az értekezlet után az összesereglett tanítói kart a község látta vendégül. Az ülésen igen fontos iskolaügyi kérdéseket tárgyaltak Előléptetések. Korbay István m. kir. postafőtisztet Rákosszentmihály törzsökös lakosát, postafelügyelővé, Kovács Kálmán helybeli polgártársunkat pedig posta- és táviró főtisztté léptették elő. A községi kaszinó ülése. A rákosszentmihályi községi kaszinó választmánya Pálfi Janos elnöklete alatt ülést tartott, melyen Öt uj tagot vettek fel a községi kaszinó kötelékébe, azután pedig folyó ügyeket intéztek
