Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-05 / 23. szám
23. szám RÁKOS VIDÉKE 5. oldal a mondott napon kezdik meg s még a nyár vége előtt be is fejezik. Az iskolai zászlóaljak. A napokban Rákosszent- mihályon járt Mary Gyula 38. gyalogezredbeli tartalékos hadnagy, mint a Pestmegyei iskolai zászlóaljak felügyelője és megszemlélte a középponti iskolában a Radomszky Mihály tanitó vezetése alatti iskolai századot. A fiuk katonás gyakorlata és különösen precis célbalövési játéka fölött teljes megelégedését fejezte ki. E körülményről a vármegye alispánjának, mint az iskolai zászlóaljak kezdeményezőjének jelentést tesz. Füárverés. A Rákosszentmihály közterületeinek fütermését a héten árverezték el a községházán. Mint tavaly, ez évben is Kubinyecz Samu Lajos lett a vevő, ki 300 és egynéhány koronát adott a fütermésért, — melyet a jövő héten már kaszáltatni kezd. Uszóverseny Mátyásföldön. A .Mátyásföldi Ifjúság“ 1910 junius 26 án, vasárnap nagyszabású országos úszó- versenyt rendez a legkiválóbb magyar úszók részvételével. A verseny részletes ismertetésére még visszatérünk, de annyit már is meg kell jegyeznünk, hogy a közönség a szép sport évről-évre érdekesebb versenyei iránt melegen érdeklődik s a mátyásföldi ifjúság ezúttal ismét öregbíteni akarja elismert hirnevét. Repülő versenyek. Igazán nem megvetendő érdekes kérdés, hogy mi fog történni velünk, rákosvidékiekkel vasárnaptól kezdve. A mi közlekedésünk legfőbb erén, a kerepest-utón népvándorlás indul meg vasárnap, úgy, hogy a legtöbbször zavartalan közlekedésünkről alig lehet elképzelni, hogy helyt állhasson a hihetetlen nagyságú tömegek elszállításában. A repülőversenyek iránt egyébként akkora az érdeklődés, hogy igazán hajmeresztő feladat lesz ott a szörnyű nagy forgalmat lebonyolítani. A jegyek a pénztáraknál drágábbak mint a városban előre váltva és igy a roppant tolongás se zavarhatja meg a gondos néző nyugalmát. Színészet Rákosszentmihályon. A héten befejezte rákosszentmihályi vendégszereplését a Molnár Gyula Béla vállat von. Az asszony belekarol. — Az istenre kérlek, menjünk innen! Béla felsóhajtva csomagolni kezd. E perczben jön vissza a vendéglős. — Mi elmegyünk már — mondja Béla és összeszedi a takarókat és kabátokat. — De kérem, nagysátoknak előbb tanúvallomást kell tenniök a kapitányságon.! Béla meghökken, Ellus elsápad. Jegyzőkönyvet vesznek föl, talán meg is esketik őket, hiszen ez borzalmas helyzet. Szerencsére lárma keletkezik odakünn és a vendéglős elsiet. — Béla, az istenért siessünk most megszökhetünk! — De . . . ezek az emberek jogosan elvárhatják, hogy a kapitányságon ismételjük, amit itt vallottunk! — De kérlek . . . hadnagy létedre? — Már azért is kötelesség volna bevallani az igazat!! — Béla könyörgöm, még csak ezt az egyetlen egy szívességet tedd meg nekem, szökjünk innen! Hát igazán nem szeretsz már?! . . . Könnyek folynak végig a gömbölyű arczocskán és Béla — természetesen — nem tud ellentállani. Magához öleli a kis zsarnokot . Összekapkod mindent, a Piczit visszadugja a kosárkába és egy őrizetlen pillanatban kisurrannak. És két órával később szorosan egymáshoz simulva ülnek egy első osztályú kupéban. És a Pici?! . . . Ellus könyörgő kérelmére egy hordár a szülők lakásába szállította vissza a gonosztevőt! . . . színtársulata, melynek dicséretére legyen mondva, sikerült már némileg megtörni közönségünk közömbösségét és néhány estén csakugyan sikerült szépszámú hallgatóságra szert tennie. Kezdetnek ez is valami, és ezt is kizárólag a szintársulat érdemének kel! betudnunk, mert valóban érdemes volt megtekinteni, a mit itt korlátolt eszközökkel is produkálni képes volt. Derék dolgot müveitek s talán máskor még gyümölcsözőbb is lesz elszánt vállalkozásuk. PrinGe Charles a Beketow-czirkuszban. Prince Charles, a ZM-f/ow-czirkusz előkelő vendége, ki ezúttal első ízben tiszteli meg Budapestet vendégszereplésével, bárha csak egy kiváló képességű majom, mégis méltán rászolgált, hogy közönségünk érdeklődésének középpontja legyen. Úgynevezett emberi majom a derék négylábú, ennek is a java fajtájából való. Tökéletes gavallér, remek bicziklista, egyensulymüvész és miegymás, szóval olyan mester, hogy ennyi tudománynyal mint artista is bőven megkereshetné a kenyerét. A publikumnak már is kedveltjévé vált s a czirkusz naponta zsúfolásig megtelik a tiszteletére. A közönség szórakoztatásáról különben a czirkusz pompás programmja egyebekben is bőven gondoskodik s a különlegességek sorában kiváltságos kedveltjévé vált a publikumnak a Jamagata japán császári csoport is, melynek tagjai boszorkányos Ügyességű mutatványokkal aratnak viharos tapsokat. Zsófia kertváros. Kerepes határában nemsokára állani fog a főváros környékének legújabb telepe, a Zsófia kertváros, mely — mint olvasóink tudják — arról nevezetes, hogy a modern úri közönség minden igényének kielégítéséről már eleve gondoskodik. Az a megszokott rendje ugyanis a nyaraló telepek és kertvárosok alakulásának, hogy a közmüvek létesítéséről eleve nem soktak gondoskodni. Mikor már elszaporodott a lakosság és évek hosszú során át bőven megszenvedte a kezdetleges állapotok keserveit és nélkülözéseit, akkor tudja sok esztendő küzdelmével kivívni a Az asszonyka feje fáradtan pihen az ura vállán . . . Bélának ez nagyon jól esik, de gondolatban azt a levelet fogalmazza meg, amelyet holnap reggel egy nagyobb pénzösszeg kíséretében elküldeni szándékozik a pályaudvar vendéglősének. Akaratlanul elszólja magát: — Csak nem bocsátanak ki utánunk köröző levelet ? ! — Mit mondasz kérlek? — ijed föl Ellus. — Köröző levelet?! — Mert megszöktünk anélkül, hogy kifizettük volna a teát stb. Az asszonyka összerázkódik és a férje felső kabátjának ránczai közé dugja a fejét. Béla érzi mint remeg folyton az elbújt fejecske. — Csak nem zokogsz Ellus? —kérdi gyöngéden magához ölelve az asszonyt. Az Ellus bűnbánóan panaszos, szakgatott zokogással mondja: — Nagyon jellemeden alak vagyok én . . . Béla, de megígérem . . . hogy ezentúl te intézed el az ügyeinket . . . Tettetett szánalommal vigasztalja őt Béla. Bensőleg azonban ujjongó öröm fogja el és szentül megfogadja, hogy ha a Piczi netán kimúlna, — márványsirkövet állíttat neki. Dóra. í
