Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
RÁKOS VIDÉKÉ 13. szám 2. oldal. a földi élvezet, gazdagság, hatalom és pompa előtte ismeretlenek. Az ő boldogsága a templom, hol nehéz munkája után megpihen, erőt merit, vigasztalódik és ahonnan a menyei atyába helyezett édes bizalommal tér meg övéivel együtt a további küzdelmekhez. Az ember hite, mint Kossuth mondta, az ő menyországa. Ne raboljátok el azt, mit soha vissza nem adhattok neki. * * * Nagy és magasztos ünnep a husvét. Hajdan a fejedelmek a foglyokat börtöneikből szabadon bocsátották ezen az ünnepen. Törvényszünetet rendeltek. A hivek pünkösd utáni szombatig imádságaikat az istentisztelet alatt állva végezték. Mindez a husvét magasztos voltát hirdeti. Az egyház évről-évre megüli a feltámadás ünnepét. F nélkül a kereszténység meg sem alakul. „Ha Krisztus fel nem támadott volna, kiált föl az apostol, akkor hiábavaló a mi hitünk és a mi tanításunk!“ A hitnek mekkora dicsősége, a reménynek mekkora vigasztalása foglaltatik ebben a szóban: Föltámadott! Midőn Napoleon 1805-ben Milanóban Olaszország királyává koronáztatta magát s visszatért Francziaországba, Cenis hegyfokán megállóit. Büszkén nézte, lábainál a félvilágot, de csakhamar mély megilletődéssel igy szólt Bessiere tábornokhoz: — Óh, ne ámítsuk magunkat! Mi vagyok én egyéb törékeny üvegdarabnál, melyet az egek ura pillanatra felemelt, hogy a maga czéljaira felhasználjon és egy másik pillanatban megint elvet! De Krisztus él és uralkodik örökké! Krisztus a feltámadás és az élet! F. Sz. L. Községi ügyek. Rákosszentmihály község képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott szombaton délután. A közgyűlés egybehivását fontos ügyek tették szükségessé, s a tárgy- sorozat csakugyan szép számban gyűjtötte egybe a képviselőtestület tagjait. Hauser Gyula biró elnökölt, s Krenedits Sándor főjegyző volt az előadó. A lóvasut uj pályája. A pusztaszentmihályi közúti vasút részvénytársaság a lóvasut uj pályájához szükséges közterület átengedését kérte a községtől A képviselőtestület teljes mértékben méltányolja azt az áldozatkészséget, melyiyel a lóvasut- társaság községünk közlekedésének fejlesztése érdekében példás önzetlenségét bizonyítja, s' örömmel engedi át a kért területeket. Félreértések elkerülése czéljából fel kell világosítanunk közönségünket, hogy a társaság kérelme ezúttal csupán az eredeti tervekben felölelt vonalakra terjedt ki, mert az utóbb elhatározott kiágazásokra vonatkozó végleges műszaki és egyéb megállapodások még nem jöhettek létre. Nehogy azonban közlekedésünk kérdésének megoldása e miatt bármi halasztást szenvedjen, a lebonyolítás megkezdése érdekében kellett megtenni egyelőre ebben a formában a kezdeményezést, hogy a közigazgatási bejárás megtartását a kereskedelmi miniszternél sürgősen kérni lehessen. Az érdekelt telepek kívánságának megfelelő, s régebben már a lóvasut igazgatóság kebelében is elfogadott módosítások és meghosszabbítások kérdését a közigazgatási bejárás alkalmával fogják végérvényesen letárgyalni, s a terveket és a területhasználati szerződést akkor fogják a kívánt értelemben módosítani. e —====c—= ^ T Á R C Z A. L ____—=====— Ah ol Kossuth Lajos pihen. Irta: Strobl Alajos, szobrásztanár. A magyar nemzet legnagyobb fiának: Kossuth Lajosnak drága hamvait magába fogadó impozáns mauzóleumon a képzőművészet legremekebb alkotásait láthatjuk. Már messziről szembe ötlik a mauzóleumot betetőző hatalmas, allegorikus szobor csoportozat, amely a szabad- ságharczot örökíti meg. A rablánczra vert oroszlán a leigázott nemzetet jelképezi; mellette áll lobogó fáklyával a kezében az Erő, a Szabadság és a Világosság szimbolikus géniusza, aki megszabadítja bilincseitől az oroszlánt. Ott van a gyászba borult Hungária is, aki egy Turul madárral stilizált trónon ül, fején halotti korona, mása annak a koronának, amelyet III. Béla király sírjában leltek fel. Mellette fekszik Szent István kardja és paizsa. Az ország szimbólumát, Hungáriát, két párducz őrzi. Ezt az allegorikus szoborcsoportozatot magyar motívumokból művésziesen stilizált nyolcz kandeláber környékezi, melyekben a görögtüz kísérteties lángja fog lobogni. Közvetlenül a mauzóleum bejáratánál az oldalfalakat jobbról és balról két dombormű díszíti, a reliefek a szabadságharcz egy-egy jelenetét ábrázolják és olyan stílben készültek, mint a párisi Rude-féle, Napoleon életéből vett dombormüvek. A jobboldali relief a negyven- nyolczas időkbeli egyik leghirnevesebb lovastábornokunkat ábrázolja, másfélszeres életnagyságban; jobbján a Halál, aki kezében két csonttal kárörvendően muzsikál; a baloldalon pedig öt honvéd áll szurnyt szegezve : az egyik honvéd görcsösen tartja a kezében a „Patrona Hungáriáé" jelmondatos, Szűz Máriás harczi zászlót. A jobboldali dombormű a jobbágyság és a sajtó fölszabadítását ábrázolja. Ez az alegorikus kép két részre oszlik: Egy női géniusz tüzes karddal a kezében szétvágja a jobbágyság rablánczait; ezzel szimbolizálja, hogy a népek milliói kivívták jogaikat. A szabadsajtó kiküzdését ábrázoló kép is nagyszerűen van megoldva. Ott látjuk a Landerer-féle sajtógépet, amint kinyomják rajta a czenzor láttamozása nélkül azt a világfelforgató tizenkét pontot. Az egyik reliefről szinte hallani véli az ember a honvédek harsány „Előre" kiáltását; míg a másikról a sajtógép dübörgése hatja át lelkünket. A mauzóleum külső falai és a szobormüvek mind haraszti terméskőből készültek. A mauzóleum belseje még káprázatosabb látványt nyújt. Legelőször is a szárkofág ötlik szemünkbe. A szárkofág ó-keresztény, úgynevezett ravennai stílben készült, Gerster műépítész, Herpka iparművész és Kauser szobrász közös munkájával. Magában a kivitelben azonban igen sok bizanczi motívumot is fel lehet fedezni.
