Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-06 / 10. szám
6. oldal. RÁKOS VIDÉKE 10. szám. számlája csökkenésének. Az értékpapírszámla eredménye részben az árfolyamok emelkedése, részben az egész esztendő nagy értékpapirforgalma következtében 150.000 korona jövedelemmel emelkedett. A költségszámla némi emelkedése annak tulajdonítható, hogy a váltóüzlet kiadásai, — melyek eddig a fióküzletek számláján szerepeltek — a központ költségszámláján könyveltettek. A szindikátusi üzletek közül részesedett a bank a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium kölcsönében és résztvett az Általános Bizalmi Bank r.-t. alapításában; lebonyolittatott a 4 és fél százalékos állami pénztárjegyek szindikátusa, valamint az 1908. évi 4 százalékos Magyar koronajáradék szind. 64 millió korona fix része. Elszámolatlanok a nagyobb üzletek közül a következők: a Magyar Folyam és Tengerhajózási r.-t., a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára, a Magyar Agrár- és Járadékbank r.-t., a fiumei Forgalmi Bank r.-t., a fiumei Nyilvános Raktár r.-t., az Első Magyar Papíripar r.-t., a Czefja, Nissl u. Co., Egyesült Telefon és Telegráfgyár r.-t., a Magnesit-Ipar és Bányászati r.-t., Budapest székesfőváros 10 milliós folyószámla kölcsöne, az Austrian Banking Syndicate Ltd. és a Marokkói Állami Bank részvényeire vonatkozó konzorciális üzletek. A jelzálogosztály az elmúlt évben is tevékeny működést fejtett ki, összesen 12,300.000 korona kölcsön folyósittatott s igy a kölcsönállomány az időközi visszafizetések levonása után 10 millióval 51 millióra emelkedett; a lebonyolított kölcsönök alapián kibocsátott zálogleveleket a bank igen jól helyezte el s a jelzálogosztály üzleteredménye 150,000 koronával fokozódott. A jelzálogosztály ezen szép eredménye, valamint a kibocsátott czimletek kelendősége arra indította a bankot, hogy a községi kölcsönüzletet is felvegye üzletkörébe s ily irányú működését már a legözelebb megkezdi. Az áruosztály bizományi üzletének forgalma a gyönge gabonatermés következtében nem érte el az előző év forgalmát; a kellő raktáráru hiánya folytán az előlegüzlet jövedelme is csekélyebb volt s csak az év utolsó negyedében sikerült nagyobb külföldi árubehozatalok folytán úgy a bizományi, mint az előlegüzletben megfelelő nyereséget elérni. A budapesti közraktárak üzletmenete az év nagy részében igen gyenge volt, a raktárállomány azonban az év vége felé lényegesen emelkedett s igy az év végén már a forgalom is nagyobb volt; az eredmeny a főváros szubvencziójának tekintetbevételével meghaladja a tavalyi év eredményét. A Forgalmi Bank r.-t.-ot, melynek részvényei nagyrészt a bank tulajdonát képezik, — a Vinea r.-t.-nál fennállott nagy érdekeltsége folytán súlyos veszteségek érték; ezen veszteségek felemésztették ezen társaság tartalékait s ezenfelül még az alaptőkéjének lebélyegzés utján leendő leszállítása is szükségesnek látszik. Tekintettel ezen körülményre, ezen részvények megfelelő árfolyamon vétettek fel a jelen mérlegbe. A fiumei Nyilvános Raktár r.-t. alaptőkefelemelése megtörtént s a vállalat az idén is jó eredménynyel működött; hasonlóképen szép eredményt értek el a barcsi tárházak. A bank pénztári forgalma az elmúlt évben meghaladta az 5 milliárd koronát, a leszámított belföldi váltók összege 335 millió koronát, a belföldi váltók forgalma 855 milliót tett ki s a bank összforgalma elérte a 12 és fél milliardot. Első leánykiházasitó Egylet m. sz. Gyermek és életbiztositó-intézet Budapesten, VI., Teréz-körut 40—42. Alapit- tatott 1863-ban. — Folyó év január havában 2,125.700 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,848.600 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. — Biztosított összegek fejében 118,584 korona 06 fillér fizettetett ki. 1910. január 1-től február 28-ig bezárólag 3.953.500 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 3.454,900 korona értékű uj kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a folyó évben 257.327 korona 65 fillér és az intézet fennállása óta 15.499.210 korona 33 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. Részvénytársulati közgyűlés a vizen. A Drezdában székelő Sächsisch-Böhmische Dampfschiffarts-Gesel- schaft idei közgyűlését az Elba-folyó hullámai felett fogja megtartani. A vállalat drezdai épületét ugyanis lebontották és ez okból a közgyűlés a társaság tulajdonát képező II. Vilmos császár nevű gőzösre lett egybehiva, mely Drezda mellett fog horgonyozni és a közgyűlés bezárása után egy kis kéjutazásban is részesíti a részvényeseket. Hasonló esetre még nem volt példa a részvény- társaságok életében. Az áru lehívása. Köztudomású, hogy a kereskedelmi forgalomban olyan vételi szerződések is szoktak létrejönni, mely szerint bizonyos mennyiségű árut az eladó a kikötött határidőn belül a vevő által megszabandó részletekben és az általa megjelölendő időközökben tartozik a vevőhöz eljuttatni. Ezt nevezik az áru lehívásának. A vétel ezen módjára nézve a kereskedelmi törvény kifejezett rendelkezéseket nem tartalmaz, minélfogva felmerül az a kérdés, hogy ha az eladó a teljesítésre kitűzött határidőn belül az árut le nem hívta, beáll-e az eladó azon joga, mely szerint az áru át nem vétele okából szenvedett kárának megtérítését követel- heti-e? E kérdésre a K. T. 345. §-a felel meg, mely szerint „a szerződő felek közül az, aki a teljesítés helyett kártérítést követelni vagy a szerződéstől elállani kíván, erről a másik felet azonnal értesíteni és ennek a teljesitésére kellő időt engedni tartozik.“ Ha tehát az eladó a határidő elteltével ily értesítést vevőhöz nem intézett, az ügylet továbbra is érvényben áll és a vevőnek joga van az árut a határidő eltelte után is lehívni. így fogta fel ezt az esetet a Kúria, mely Ítéletében a következőket mondotta ki preczedensképen: Az alperesnek az a kifogása, hogy a felperes az árut kellő időben meg nem rendelte (le nem hívta) az első bíróság ítéletében felhozottakon kívül még azért sem volt figyelembevehető, mert a felperes mindaddig követelhet tetjesitést, mig az alperes őt az ügylettől való jogosult elállásáról a K. T. 454. §-a értelmében nem értesítette, hogy azonban ezt a kereset beadása előtt megtette volna, az alperes nem is állítja. A Kúriának ez az ítélete a mindennapi kereskedelmi életre nézve rendkívül fontos, amennyiben hosszú időre teljesen tisztázza az áru lehívási mikéntjének sok vitára alkalmat adott kérdését. A lisztüzlet stagnálása. Már rég nem tapasztaltunk olyan tartós lanyhaságot a liszpiaczon mint jelenleg. Mintha teljesen megszűnt volna a fogyasztás. A malmok a múlt évi kielégítő eredménye után az idén mindjárt az év elején gyatra fogyasztással találkoznak. Eltekintve az érzékeny tarifaemeléstől, mely igen bénitólag hat Ausztriába irányuló lisztüzletünkre, szóval, egyetlen fehér liszt felvevő piaczunkat is elvonni készül tőlünk, a gyenge fogyasztás is — daczára az üzemredukczió- nak — súlyos gondot okoz a malmoknak. A vevők nem képesek a fogyasztás lassúsága miatt átvételi kötelezettségüknek megfelelni, és mivel a malmok ragaszkodnak az átvételhez, kénytelenek előjegyzett lisztjükön a napi árnál jóval olcsóbban túladni. A másodkéz igy nagy szerepet játszik most a buzalisztüzletben, nemcsak a prompt, hanem a februármájusi szállításra szóló lisztüzleteket is dirigálja. Az átlagos jegyzéseknél csakhamar egy koronával olcsóbb árakon kínálják és adják a lisztet, úgy, hogy a malmok eladásai a minimumra szállottak le. A hajózás meg-
