Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
28 szám. RÁKOS VIDÉKÉ Községi Kaszinó« alig győzte magába fogadni az ő már is rendes törzspublikumát, mely naponta ott tölti falai között szabad idejét és találja fel szép és nemes szórakozását. HÍREK. A Rákosszentmihályi Községi Kaszinó ülései. A Rákossz entmihályi Községi Kaszinó a napokban több választmányi ülést tartott és megtartotta alakuló közgyűlését, melyen megtörtént az uj alapszabályok szerint való szervezkedés. Valamennyi alkalommal Pálfi János elnök személyesen vezette a tanácskozást. A közgyűlésen meleg szavakkal üdvözölte a nagy számban megjelent tagokat s a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Havas Gyulát, hitelesítésére pedig dr. Keresztes Istvánt és Bauer Ottót. Majd az elnöki bejelentések következtek az alapszabályok jóváhagyásáról és a kaszinó megnyitásáról s aztán egyhangú lelkesedéssel, köz- felkiáltással megválasztották a kaszinó uj vezetőségét, mely e szerint jgy alakult meg: Elnök: Pálfi János; alelnökök : Schvarczl József, Hauser Gyula ; igazgató : Krenedits Sándor; titkár: Balázsovich Zoltán ; jegyző : Havas Gyula ; számvizsgálók : Melcsók Béni, Rónay Tivadar; gazdák : Kiss Ferencz, Flittner Lipót; pénztáros: Dlustus Frigyes; ellenőr: Bauer Ottó. Választmány : Egerzeiger József, Elblinger János, Keller Gyula, Klimkó István, Klimkó László, Kubinyecz Sámuel. Morlüder Vilmos, Pete Dani, Pohl Alajos, Strassenreiter lgnácz, Schwerlzig Antal, Tiringer Vin- cze, Wayand Károly, dr. Wiederspann Károly, Zelky Endre, Ziermann János. Póttagok: Hauser János, Prokopp Endre, Szombathy Kálmán, Wintermantel József. Dlusztus Frigyes pénztáros beszámolt a Rákosszentmihályi Kör vagyonáról, melyet a kaszinónak átadott s a közgyűlés átvett, Dlusztus Frigyesnek pedig buzgó működéséért köszönetét szavazott. Ugyancsak köszönetét szavazott Bauer Ottónak, a kaszinó ellenőrének, ki a megnyitásra egy hektoliter bort ajándékozott a kaszinónak. A bőkezű adomány nagy lelkesedést keltett a tagokban. Végül Pálfi elnöK a maga és tiszttársai nevében köszönetét mondott a közgyűlés megtisztelő bizalmáért s a gyűlést berekesztette. A választmányi üléseken sokfele belső ügyen kívül legfontosabb tárgy az egyre tömegesen jelentkező uj tagok felvétele volt Az egyik ulesen felvették rendes tagokul a következőket: Garai Aladár, Kraicsinovits Milenkó, Kremsner József, Kurucz Kornél, Morlüder Ernő, Petrás Jenő Radomszky Mihály, Schvarczl Ferencz, Török Béla’ Kültagnak: Ekker Antal, Ekker Imre, Feind Ferencz Josziís Miklós, Kaiser Mihály, Madarász József, Pacsu György, Pacsu László, Pacsu Leó, Riedl Ferencz Somogyi Mihály. A másik ülésen: Rendes taook • Bitskey Gyula, Borhy János, Borkay János, Bürgermeister Ferencz, Cseh Sándor, Freisz Károly, Gress- ler Jenő, Hausvater Sebestyén, Hoffer Antal, Jalits lgnácz, Komjáthy Sándor, Maácz János. Mazzantini Lajos, Neudörfer József, Payer Willibald, Kapeiler György, Pekló Antal, Presinszky András, Szántó Pál. Szlannár Antal, Szvitács János, Triszka Ernő. Vörös József, Poppe! Miklós, dr. Friedländer Manó. Kültagok: dr. Göbel József, Janitsáry Iván, Módi Lajos, Nitsche József, Tánczos Árpád, Tánczos Ferencz. — Ugyanekkor elhatározta a választmány, hogy ezentúl a kaszinó hetenként kétszer, szerdán és szombaton rendez vacsorázó összejöveteleket, még pedig a kaszinó helyiségében, Rendelet a villamos világítás berendezése tárgyában. Soha időszerűbben nem érkezett még miniszteri rendelet, mint amelyet mostanában kaptak a magyar városok és községek. Időszerűen a mi szempontunkból, amennyiben tudvalevőleg Rákosszentmihály most foglalkozik a villamos világítás berendezésének tervével. A rendelet, melyet egész terjedelmében megismertetünk olvasóinkkal, igazolja és megerősíti képviselőtestületünknek azt az álláspontját, hogy független szakértő véleményét kéri ki, mielőtt az egyik vagy másik ajánlattevővel közelebbi tárgyalásba bocsájtkoznék s ezt a megvalósítás czélza- tával, minden részletre kiterjedő, széles alapon tenné folyamatba. A községi villamos-telepek létesítése tárgyában Alig tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a nagy brit költő ezeket a sújtó szavakat egy nagyobb szabású perpatvar után irta. Mert valljuk meg, sokszor mi is igazságtalanok vagyunk a női könyek iránt. Hát nem szép-e például az asszonyi köny, mikor teljes amnesztiát ad' és a szivárványhoz hasonlóan elárasztva a szeretet napjától — a házi harcz vizözöne után a békét hirdeti? És van-e valami szebb, szentebb, felségesebb, mint a szerelmes szűz szemében a titkos könyü, melyben egész lelke visszatükröződik, miként a reggeli nap a rózsabimbó harmatában ? Egy szellemes svéd iró azt mondja a könyről, hogy ez a szív nyelve, melynek van grammatikája és etimológiája. Van múltja, régmúltja, mert vannak könyek, melyeket a múlt és régmúlt idők emlékei sajtolnak ki szemeinkből. Van jövője, mert a remény is könyeket csal ki. De még abban is hasonlít a köny a nyelvhez, hogy az asszony mind a kettővel jól tud bánni. A nyelv ellen azonban csak védelmezheti magát a teremtés ura, de már a köny ellen nincs orvosság. A köny a nyelvnek magasabb fokú kérése. Ami a nyelvnek gyakran a legnagyobb erőfeszítés mellett sem sikerül, azt a köny könnyen elérheti. A köny ultima rátió. Ha a nyelv az elokvenczia minden tudományával nem képes egy báli toilette, egy szép csipke, drága ékszer megszerzésére elegendően hatni: akkor a köny lép föl, mint nagyhatalmassag és a kedves férj — a költségek viselésében elmarasztaltad l<> Mert hiába, azt tartja a példaszó: Ha az asszonyok sírnak, meg is nyírnak ! Egyébiránt a példabeszéd is nagyon mostohán bánik el a női könyekkel. Azt mondja többek között: »asszonynak könye — gonoszságának fiiszeie.« »Sirás — asszonyi fogás.« Sőt Balzac szerint már csak azért is óvakodnunk kell a nőknek ellentmondani, mert különben *ó- nyekre fakadnak, már pedig ha egyszer az asszony könyeinek vízmüve megindul, még egy Heikulest is bele fojtana. . . De csak most kapom rajta magamat, hogy csakis a női kényekről szólok, pedig a könyek ugyancsak nagy szerepet játszanak mindnyájunk életi ten. Amily sokfélék az emberek érzései, épp oly sokféle a köny forrása is. Könnyen vagy nehezen, sokat vagy keveset sírni — individuális dolog. anna emberek, akik a legcsekélyebb dolog felett megindulnak és alig fogta el a szivüket a garazda fajdalom kicsordul szemeikből a köny. Igen szellemesen j g) zik meg ezekről az Írók, alig hogy megtogamzo t keblükben az érzelem, máris bírja a kony kei esz Vl/l De soknál a fájdalomnak mélyen kell a szívbe behatni, mielőtt szemeikből csak egy köny is goidulne. És ezek szenvednek legtöbbet.
