Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-07 / 6. szám

6. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. létére a mátyásföldi egyesület vezetésében kiváló szerepet tölt be, de a Ferencz József kaszárnya kö­zelében alapított pompás gyártelepe is a Rákos vi­déke kötelékébe vonja. Szép ünnepében kétszeres örömmel vett részt tehát őszinte üdvözlésével közön­ségünk. Iskolaegyesület. A rákosszentmihályi is­kolaegyesület, mely eddig is eredményes mun­kálkodással szerzett községünkben érdemeket, a közel jövőben ujult erővel és még sokkal nagyobb ará­nyokban kíván hozzálátni közhasznú tevékenységé­hez. Az iskolaegyesület, Pál fi János elnöklete alatt népes közgyűlést tartott az Engelbrecht ven­déglő helyiségében, A közgyűlés az egyesület nagy­arányú szervezkedését határozta el és negyvennyolcz tagú választmányt helyezett az ügyek élére. É vá­lasztmány arról nevezetes, hogy magában foglalja az úgynevezett régi szentmihályiak vezértagjait, vala­mint az újabban megtelepült lakosságból a derék ügy iránt érdeklődőket is, mely összeállítás az ered­ményes működésnek már eleve is hathatós biztosí­téka. Szombaton este tartotta a választmány, ugyan­csak Pál fi János elnöklete alatt, alakuló ülését, melyen megbeszélték az egyesület nagyarányú munka- programmját, a melynek az a főczélja. hogy az iskolaegyesület támogatására megnyerje Rákosszent­mihály egész lakosságát. Nagyszabású mulatság vezeti be ezt. A mulatság rendezésére a választmány Korig er Ágostot és Flittner Lipótot kérte fel, a kiknek vállalkozása köztudomásúlag egyértelmű a sikerrel, Február huszonharmadikán, hushagyókedden lesz a mulatság, a Bürg érméit er (Hüllenkremer) vendéglőhelyiségeiben nagyszabású, különleges, mű­sorral, melyben az egyes számokon kivül két pom­pás vígjáték is szerepel. Méltán elvárható tehát, hogy a nemes czélt is méltányolva közönségünk, érdeme sze­rint felkarolja az iskolaegyesület vállalkozását s igy az anyagi eredmény busásan fedezni fogja az egyesület szükségletét. Járási értekezlet. A gödöllői járás jegyzői kara tiszti értekezletet tartott szombaton délelőtt Gö­döllőn, a járás székhelyén. Az értekezleten maga D e c s y József főszolgabíró elnökölt s több neveze­tes határozatot mondott ki. így a rákosszent- mihályi községi orvosi állás szervezését az érte­kezlet egyhangulagpártoltaés szükségesnek mondotta ki, — Valamennyi érdekelt község hozzá­járult ehhez; a czinkotai uj körzet megalakítását nem kívánják, — Csömör pedig nem ellenzi Rákos­szentmihály kiválását. A főszolgabíró teljes jó­akaratáról biztosította községünket s kijelentette, hogy a maga részéről a kívánt megoldás elöl nem zárkó­zik el. Az értekezlet elhatározta, hogy közős, járási végrehajtói állást szervez, akivel közvetlenül a fő­szolgabíró rendelkezik. A végrehajtó sorban fog ki­szállni a községekbe, hogy a hátrálékokat (bírságo­kat stb.) behajtsa. Kéri az értekezlet a vármegyét, hogy szervezzen járási gyepmesteri állást is. A közös gyepmester sorra járja majd a községeket s a gaz­dátlan ebeket összefogdossa. Az értekezlet ezután több, bennünket kevésbé érdeklő ügyet beszélt még meg. Uj tanitásterv az elemi iskolákban. Apponyi Albert gróf vallás és közoktatásügyi miniszter az 1907. évi XXVII. törvényczikk álapján most uj tanitástervet adott ki az elemi népiskolák számára. Az uj tanitás­terv a magyar nyelvnek olyan mértékű tanítását biz­tosítja a népiskolákban, hogy a nem magyar anya­nyelvű gyermek a negyedik osztály végeztével gon­dolatait magyarul, előszóval és Írásban érthetően ki tudja fejezni. A tanitástervvel együtt a hivatalos lap közli azokat a rendeleteket, melyeket a miniszter a tanfelügyelőkhöz, az egyházmegyei főhatóságok­hoz és a törvényhatóságok közigazgatási bizottsá­gaihoz intézett. A rendelet főbb intézkedései a kö­vetkezők: A tanitásterv meg nem tartása vagy a magyar nyelv tanításának eredménytelen volta, az uj rendelkezés szerint, ha az a tanító hibájára vezet­hető vissza, fegyelmi vétséget jelent s ha a tanító hibájában olyan nem állami hatóságnak, melynek rendelkezési joga több iskolára kiterjed vagy a lel­készeknek részessége állapíttatnék meg. az 1907, évi XXVII törvényczikk megfelelő büntető intézkedései ezekkel szemben is érvényesülnek. A tanitásterv az egytanitós, hat osztályú népiskola típusának szem­pontjából minimális, azaz olyan, a melynek követel­ményei úgy a heti óraszám, mint az elvégzendő anyag tekintetében a legkedvezőtlenebb helyzetű népiskolákban is betartandók. A tanfelügyelőknek iskolalátogatásaik alkalmával a leggondosabban meg kell vizsgálniok, hogy vájjon : a nem magyar tanitás- nyelvü iskola tanítója a magyar nyelvet oktatóképes- séggel birja-e; a kiadott tanitástervet szorosan be­tartja-e ; a mennyiben annak használatánál nem a közölt útmutatáshoz alkalmazkodnék, tanítási mód­szere megfelelő-e; végül ezek szem előtt tartása mellett megállapítandó, vájjon a magyar nyelv tanítá­sában tapasztalt eredmény a tanitásterv «jegyzet» rovataiban egyes osztályok részére előirt czélnak megfelel-e? Végül kimondja a miniszteri utasítás, hogy ha a magyar nyelv tanításának eredménytelen­sége olyan tanító részéről mutatkoznék, aki saját módszere szerint jár el a tanításnál, annak haszná­latából fegyelmi vizsgálat terhe alatt eltiltandó s a miniszter által kiadott útmutatás betartására kötelez­hető. Az uj tanitásterv teljes végrehajtásának szá­monkérése az illetékes hatóságok részéről csak az 1910—1911-ik iskolaév folyamán fog megtörténni. A Petőfi Társaság ajándéka. A Petőfi Társaság ki­adásában ritka értékes és becses mű jelent meg: Pe­tőfi összes költeményei. A pompás vaskos kötet, mely­nek ára 20 koronára van jelezve, egyáltalán nem ke­rül könyvárusi forgalomba. A könyv kizárólag aján­dékozási czélra készült. A Társaság ajándékképen küldi meg mindazon segitőinek, akik a Petőfi Ház czéljaira kibocsátott 1 koronás Petőfi-sorsjegyekből legalább 40 darabot megvesznek vagy eladnak, A könyvhöz Endrődi Sándor irt előszót, melyből közöljük a következőket: «Petőfi összes költemé­nyeinek ez a kiadása a láng-lelkű költő születésének 86-ik és eltűnésének 60-ik évfordulója alkalmából a Petőfi Társaság czége alatt jelenik meg. Tehát emlék­kiadás, mely arra van hivatva, hogy a Petőfi-kultuszt tovább terjessze s a magyar érzelem és gondolat- világ legtisztább és legerősebb megnyilatkozásait még szélesebb körben tegye közkincscsé. Egyébként sem érdektelen ez a kiadás, abban az évben Iát napvilá­got, melyben a Petőfi Társaság a magyar nemzet áldozatkészségéből megépült Petőfi házat, halhatatlan költőnk földi ereklyéinek múzeumát ünnepélyesen fölavatja és megnyitja. Végül ez a könyv az 1847-iki egykötetes nagyoktáv kiadás mintájára készült, melyet még maga Petőfi rendezett sajtó alá s igy nemesen, egyszerű formájával, betűivel, beosztásával híven akarja szolgálni a Petőfi eredeti gondolatát s inten- czióját, Petőfi összes újabb költeményei ily formá­ban először jelennek meg együttesen s lehetőleg chro- nológiai sorrendben, Benne van e kötetben mindaz, mit a nagy költő egy még általa tervezett teljes gyűjtemény számára felveendőnek tartott, A Petőfi Ház sorsjegyei megrendelhetők a sorsjegyirodában, Budapest, IX., Boráros-tér 2., azonkívül minden bank­ban és tőzsdében kaphatók. Húzás márczius 6-án lesz. Öngyilkosság. Z eun er Gyula építőmester, a Schubert és H i c k i s c h utódai czég belső tagja szerdán, sziv-utczai irodájában agyonlőtte ma­gát. A boldogtalan öngyilkos ismert és kedvelt em­ber volt környékünkön is; a nyarat évek óta r á k o s- falvi villájában töltötte és szívesen látott vendége

Next

/
Thumbnails
Contents