Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-21 / 47. szám
47 szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. és hozzám a névsor megküldésével sürgősen jelentést tenni, hogy a tanfolyamok december 1-én leendő megnyitása iránt az intézkedéseket én is még kellő időben megtehessem. Hazafias üdvözlettel Budapest, 1909. november hó 12-én. Petri Mór, kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő, A* Ehmann-telepi vUlevezetés. Az Ehman n-telep gyorsan gyarapodó lakosságának régi jogos kívánsága teljesült néhány héttel ezelőtt, amikor a telep vizmentesitése érdekében hosszú idő óta folytatott hatósági eljárás dűlőre jutott. A legutóbbi helyszíni tárgyaláson minden érdekelt egyetértő megegyezésre jutott s ennek eredményéül Fazekas Ágoston, vármegyénk alispánja, meghozta határozatát, amelynek áldásos eredménye az lesz, hogy az E h m a n n-telep megszabadul az eddigelé szüntelenül fenyegető vizveszedelemtől. A nagyérdekü határozat egész terjedelmében a kővetkező : Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. Szám : 31494. 1909, kig, Tárgy: a czinkota—ehmanritelepi vízfolyás tisztogatása. A gödöllői járás főszolgabirájának, a budapesti m kir. kultúrmérnöki hivatalnak, Rákosszentmihály község elöljáróságának. Csa- bány Antal, Pesti István, Fitz Istvánné, Mühlbacher József rákosszentmihályi és Ehmann Viktor czinkota— mátyásföldi lakosnak, végül Czinkota község előljáióságának s általa a vizfolyásmenti Ehmann-teleui partbirtokosoknak. Határozat, A czinkota ehmanntelepi vízfolyás tisztogatása tárgyában a vizjogi törvény 40. és 168. §§-ai alapján a következő véghatározatot hozom, melyből az 1—9. §§. alatt foglaltak jelen véghatározatom jogerőre emelkedése után kiadandó engedélyokirat szószerinti szövegét tartalmazzák : 1. §. Rákosszentmihály és Czinkota községet és Ehmann Viktor mátyásföldi lakost a következő5 határozatok szoros megtartásával kötelezem, hogy Rákosszentmihály és Czinkota község határában az u. n. rákosszentmihály— czinkotai vízfolyás medrében a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező s a budapesti m. kir. kultúrmérnöki hivatal által 280 1909. sz. a. kidolgozott, hatóságilag átvizsgált tervek alapján kitüntetett medertisztogatási és helyreállítási vizi- munkálatokat létesítse és azokat állandóan fentartsa. 2. §. Az engedélyezett munkálatok : Medertisztogatások. Selejtezési határidő 10 év. 3. §. A 2. §-ban foglalt munkálatoknál Rákosszentmihály község köteles a rákosszentmihály— czinkotai vízfolyás medrének a Rákosszentmihály község határában fekvő szakaszát a határ úttól, mint alsó végponttól felfelé egészen a Rákosszentmihály— czinkota—budapesti hármas határnál annak medrében fekvő boltozott vizátereszig, mint felső végpontig terjedőleg; ezen ponttól, mint alsó végponttól kez- dődőleg Czinkota község határában felfelé egészen a budapest—czinkotai h. é. vasútvonal töltésében fenálló vizátereszig terjedőleg pedig Ehmann Viktor mátyásföldi lakos köteles a helyszín rajzon megjelölt irányban és a hosszszelvényrajzon kitüntetett fenékmélységben 0'5 m. fenékszélességti és 1 : 1-hezi ctl- dailejtőjii szelvény szerint kitisztogatni. 4. §. Az előbbi pontban körülírtak szerinti medertisztogatások által átmetszendő kocsi és gyalog közlekedésre szolgáló közutakon való közlekedés és forgalom akadálytalan és teljes biztonságának megfelelő legkevesebb 0‘6 m. nyílású vizátereszek létesítendők és pedig Rákosszentmihály község határákompániától, ha rászorítják a tanulásra, ha serkentik az ambiczióját és jól^ bánnak vele, úgy mint egykor szegény édesanyja. És azután, ha majd arra való lesz a fiú, hogy házasodjék, akkor nem fogja elhagyni azt a leányt, akinek szerelme, szeretete az ifjúság legszebb éveit aranyozta be. Seregi Pistának második otthona lett a Gáthy ház, s a nagy intelligencziáju Agnes még a tanulásban is segített neki. Az idők folyamán azután nagyon megszerették egymást. A kis városban pedig az összes asszonyok és leányok megállapodtak abban, hogy hát elvégeztetett, az Ágnesből Seregi Istvánné lesz. Élénken figyelték, hogy a Pista gyerek, hogy tanul, hogy vizsgázik, hiszen kérik a kezét egyszer-másszor. Az öreg Seregi ravaszul hallgatott. Látta ő azt, hogy a gyerek jó kézben van, esztendők alatt ráértünk vesződni. Az esztendők pedig szép lassan eltelnek. Nem történt semmi nevezetes. Férjhez ment a legidősebb Gáthy leány, férjhez ment a legfiatalabb is. — Bizony jó volna már az Ágnesnek is fejkötő alá kerülni. Mondogatták olyankor Gáthyéknak Az öregek hallgattak. Ágnes pedig mosolygott, bár lelke mélyén gyűlölte ezt a pletykázó, indikáló, mindig a mások dolgával foglalkozó hadat. Az esztendők, mondom elmúltak, a Seregi Pistából megyei aljegyző lett és akkor, — minek csürjem-csavarjam ezt a históriát, addig fondorkodott ravaszul az öieg Seregi'az iktató könyvek közt, amiglen a fia el nem jegyezte magát egy seomszéd megyebeli gazdag kereskedő nem épen szép, de nagy hozományu leányával. Gáthy Agnes az első pillanatban azt hitte, megszakad a szive. De büszkesége győzött mindenen. Ritka energia lakozott ebben a leányban. Mindent el tudott tűrni, csak azt az egyet nem, hogy a városkában szánakoznak rajta, gúnyos pillantásokkal méregetik, kárörvendő vigyorgással néznek a szemébe és bántják a szüleit is. Elhatározta, hogy menekül erről a helyről. A kis hozományát elkérte szüleitől, kikérte a beleegyezésüket is, azután felment a fővárosba tanulni a sziniakadémiára. — Hát színésznő lesz Gáthy Ágnesből? No majd meglátjuk, mire viszi, megvigasztalódik-e ? Mondogatták a kisvárosban és édeskés mosolylyal, rosszul ^rejtegetett gunynyal bucsuzkodfak a büszke, szomorú leánytól, aki az élet egy uj ösmeieitn útjára tévedt, hogy valahol még egy kis boldogságot keressen még magának. Gáthy Agnesban pedig, aki lemondott már a szerelmi boldogságról, a büszkeség lángja lobogott: megmutatni, hogy ér magában is valamit rs nug alázni a rajta szánakozókat. Csak rövid, harmadfél esztendő telt el, Gát'iy Ágnest már ünnepelték. A büszke leány lil((lt a dicsőségben, a hódolatban s magában azt m°n( ° gáttá, hogy szinte jobb is, hogy nem nunt tu n ?
