Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

IX. évfolyam. Rákos«?7Pnt™sHói., inno _i___n Tr tRSflDflLni'éa KÖZGflZbflSAGI HETILAP RflKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY. SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IRartársulat, az ANNA-TELEP egyesület, a poloár. dalkör és a RÁKOSSZENTMIHÁLYI kerékpáros kör HIVATALOS lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; Rákosszentmihály, Rákosi-út 47, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .... 8 kor Fél évre . . . . 4 ,, Negyed évre . . . 2 EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasabos petitsor ára 20 tillér. Zsófia kertváros. A városi emberek régen meggyőződtek arról az igazságról, hogy a nagyvárosok belsejében csak olyan embernek érdemes lakni, — akinek kényte’ensége ez ; máskülömben pedig mindenképen egészségesebb és kellemesebb az élet a kertes telepeken, az úgyneve­zett kertvárosokban. Fényes bizonysága ennek a nagyvárosok környékén levő nyaralótelepek és hely­ségek csudálatos fejlődése, ennek is egyik klasszikus példája a Budapestet kiegészítő Rákos vidéke mesés fellendülése. Ezt a fejlődést megint hatalmas iépéssel viszi előre a legújabban alakult igazán nagyszabású vállal­kozás: a Zsófia kertváros létesítése. Kere­pes határában parczelláznak élelmes, modern és felvilágosodott emberek rengeteg terjedelmű rétet s megalapítják rajta a Zsófia kertvárost, mely a hasonló telepítéseket tökéletesség dolgában messze túl akarja szárnyalni s hogy mint üzlet kifizesse ma­gát : túl is kell szárnyalnia. Bizalmat keltő neveket olvasunk a vállalkozás vezetőségének névsorában és ezek a férfiak fel akar­nak használni minden tapasztalatot s minden gyakor­latilag bevált praktikus módot arra, hogy telepüket a legfokozottabb igényeknek megfelelővé tegyék és rö­videsen benépesítsék. Alig jelent meg tájékoztató prospektusuk, számításuk helyessége már is kezd ki- világlani abból a hatásból, amit a főváros közönsé­gére tettt. Több csoport alakult különböző tiszt­viselőkből s más középosztálybeli emberekből, hogy száz—kétszázas csapatban települjenek le a Zsófia kertváros egy-egy részén s a tavaszra már több száz ház építését kezdjék meg. Ez a hatás a mi évek hosszú sora óta szilárd álláspontunknak fényes bizonyitéka, — a Rákos vidéke iránti nem csökkenő szeretetünknek, ragasz­kodásunknak és jövőjébe vetett bizodalmunknak tün­döklő igazolása. Ismét egy ablaka annak a perspek­tívának, amelyet jövője tár elénk. Igaz, hogy a már meglevő s fejlődő telepek és helységek megfelelő benépesítésében még rengeteg sok munka vár reánk s a már letelepedett birtokosok féltékeny szemmel, hanem üdvözöljük a derék vállal­kozást testvéri szeretettel és teljes rokonérzéssel. Mert az egyesek érdekénél is előbbre való az egész R á- kos vidéke érdeke. Ez az érdek pedig a töme­ges települést, a fejlődésnek mennél nagyobb mérté­két és a szabad versenyt kivánja. Aki többet s job­bat tud nyújtani, az a mi közönségünkért és az egész Rákos vidéke fejlődéséért dolgozik s méltó reá, hogy boldoguljon. De — a dolog mélyére hatolva — nem is árthat semmi uj alakulás a régi telepeknek sem, — mert nagyobb körzetben népesülvén be vidékünk, kultúrája emelkedik, vonzó ereje nő és csak természetes, hogy ennek következtében fokozott erővel népesül majd be a közben fekvő terület is. Üdvözöljük tehát a modern szellemű, nagysza­bású uj vállalkozást, a Zsófia kertváros esz­méjét és bizonyára jó szolgálatot teszünk a közön­ségnek, ha létesülésének körülményeit az alábbiakban részletesen ismertetjük, amint azt az alapitók megálla­pították : Ezen legújabb város toronyi F e 11 n e r Sándor műépítész, középitési tanácsos és H e i n János táj­kertésznek tervei után épül, minden tekintetben mo­dern és szép, nálunk még nem ismert kertvárosi jel­leggel fog birni. Az uj kertváros, melynek területe 750.000 négyszögöl, a kerepesi országúton a most villamossá átalakuló vasút mentén, 15 km. Budapest­től, 5 kilométernyire Mátyásföldtől, pompás, magas fensikon fekszik. Magassága 240—270 méter a tenger szine felett. (Mátyásföld 148 m., a kis Svábhegy 258 m.) A köz­lekedés a legmesszebbmenő igényeknek fog megfelelni, a mennyiben hosszú, Pulimann-rendszerü, fényesen kiállított és kivilágított, télen füthető villamos kocsik megállás nélkül, az engedélyezett 50 kilométernyi se­bességgel, 25 perez alatt járják be az utat. Az utazás ilyenképpen nemcsak igen kellemes, de jóval rövidebb is lesz, mint p. o. Újpestre vagy Rákospalotára. Az uj város talaja kavicscsal dúsan kevert ho­mok és igy lakhatásra és építkezésre kiválóan alkal­mas. Különösen gyermekekre az ily talajon való tar­tózkodás valóságos áldás és azok, akik itt laknak, minden időkre megszabadultak a nyaralási gondoktól. myagi érdeke bizonyos sorrend megtartását tenne űvánatossá. Még sem nézzük az uj telep alakulását A talajnak vize kitűnő, kristálytiszta és bőven van. Amint azt a lakosok száma megenegedi, az in- tézőség központi vízvezetéknek az építését tervezi. Az utakat, sétányokat, az intézöség építi, fásitja. Mai számunk 16 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents