Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-31 / 44. szám
mmm Rákos Vidéke 44. szám. sának e fölismerésre s az Egyesületben ható és egyesitő elv megszilárdítására való törekvés szüksége arra az elhatározásra indította az Erdélyi Muzeum-Egyesü- letet, hogy az Erdélyi Nemzeti Muzeum gondolata születésének százados — és megvalósulásának félszázados fordulóján szeretettel és bizalommal kérje az egész magyar társadalom támogatását: érdeklődő figyelmét, résztvevő gondoskodását, áldozatra is örömmel kész segítségét. Kéri szeretettel, hogy egyesítsen, bizalommal, hogy nemesítsen miként ötven évvel ezelőtt a£ áink és nagyapáink s kéri abban a reményben, hogy miként az ö fáradozásukat eredmény kisérte, a mienket is diadal fogja koronázni. Kérünk minden hazafit és honleányt, egyeseket és testületeket, hogy az Erdélyi Muzeum-Egyesüiet nagy czéljait, annak 50 éves jubileuma alkalmából elősegíteni szívesek legyenek, akár oly módon, hogy tagjai sorába lépnek, akár úgy, hogy jubileumi alapunk megteremtéséhez valamely — tetszés szerint való — összeggel hozzájárulnak. Tőkénk gyarapítására, gyűjteményeink gazdagítására, törekvéseinkben való támogatásra jó akaratot és adományt egyaránt hálásan fogadunk és nyilvánosan is megköszönünk. Az Erdélyi Muzeum-Egyesüiet pártoló tagjai évenkint négy, rendes tagjai nyoicz, alapitói egyszer s mindenkorra kétszáz és igazgató tagjai ezer koronát fizethetnek, vagy az utóbbiak any- nyi értékű s a gyűjteményekben elhelyezhető múzeumi tárgyát adhatnak. Tagsági és alapítványi dijakat vagy pénztároeii adományokat az Erdélyi-Bank és Takarakpénztár Részvénytársaság Kolozsvár, múzeumi tárgyakat a gyűjtemények igazgatói fogadnak el, kik minden adományról a választmány utján nyilvánosan elszámolnak. Az Eidélvi Muzeum-Egyesüiet é;én állanak : Elnök : gr. Esterházy Kálmán. Alelnökök : br. Wesselényi Miklós, v. b. t. t. koronaőr. Főtitkár: dr. Schilling Lajos, egy. ny. r. tanár. Dr. Lechner Károly, m. kir. udv. tanácsos, egy. ny. r. tanár. Egyházi hírek. A Delánszky Alajos plébános nyugdíjazásával megüresedettecsédi plébánia javadalmát Huszka Endre hámori lelkész nyerte el. Dr. Bordók István csányi administratori ugyanottani leíkészszé neveztették ki. Kérelem Rákosszentmihály hazafias közönségéhez. Eierkezett a szeretteink s nagyjaink iránt érzett kegyelet kifejezésének napja. Sok milliót költ a nemzet évente a sirok kivilágítására és díszítésére — idegen kezek javára. Magyar testvéreink ! Legyünk kegyeletünkben is magyarok. Halottak napján ne sértsük meg szeretteink emlékét idegen lim-lommal. Honi gyertyát, honi koszorút, honi virágot vásároljunk. Van egyesületünknek helyben védötáblás kereskedője is, — aki készséggel fogja adni a magyar árut s beszerzi azt, ha nem volna raktáron. Útbaigazítást szívesen ad a Tulipán-szövetség Magyar Védő egyesület. Tanítóink jubileuma. A ráköss zentmi- h á 1 yi állami elemi népiskola három érdemes tanítójának huszonötéves helybeli működése jubileumát, — mint már jelentettük — november 6 ikán, szombaton tartják meg Az ünnepélyt az iskolagondnokság rendezi a község támogatásával s meghívja a felsőbb hatóságok képviselőit is. Az ünnepély az uj középponti iskolában folyik le és terv szerint diszlakoma követi. Kétségtelen, hogy Rákos szentmihály hálás közönsége megfelelő módon kiveszi részét a három érdemes jubiláns : W a y a n d Károly igazgató, W a y a n d Károlyné és Radomszky Mihály ünneplésében. Ev. istentisztelet. November hetedikén, vasárnap, ág. h. ev. istentisztelet lesz Rákosszentmi- hályon, a mire újból is felhívjuk az érdekelt hívek figyelmét. Esküvő. Kruppa Mariskát, Kruppa Antal kedves leányát, Berghoffer Ferencz annate lepi polgártársunk unokahugát és nevelt leányát november 4-én délután 3 órakor vezeti oltárhoz Babos Ernő B e ö községbeli lakos, a rákos- szentmihályi templomban. Rihász Sándor. A napi sajtót e héten bejárta a R ih ász Sándor magyar repülőgépének hire s általános feltűnést keltett mindenfelé, amit nagyban fokozott az az elismerés, a melylyel legnagyobb lapjaink méltányolták a Rihász Sándor munkálkodását. Szives olvasóink régen ismerik már a Rihász Sándor nevét A „R á k o s Vidéke“ több mint két évvel ezelőtt, — amikor még a repülőgép a nagyköez a különcz ember: ez legyen előtte gyanús? Igaz, hogy hónapok óta csak ritkán jön és csak akkor, ha Ö, a házigazda, nincs odahaza . . . III. Így telt el az idő és jóval hét óra előtt Szántó Andor, puskával a vállán, már ott állt a szérüs kertnél, ahoi Gergely, a kertész várakozott. Ida már délután befogatott, hogy a szomszéd faluba kocsikázzék látogatóba. Magával vitte Klárikát is . . . Es mégis rosszban járhat ? Mindezt újra átgondolta Andor s ráförmedt a kertészre : le ' ha hazudtál, ha elhamarkodva ítéltél, ha félrevezettél . . . Süiyedjek el ! A saját fülemmel hallottam Összebeszéltek . . . — És Kelecsényi Elek volt? — Olyanfélének látszott az az ur‘. Meleg, tikkasztó augusztusi est volt Andor n indult a szőlőhegyre vezető ösvényen, utána Gere baktatott. A gyalogút meredek, de rövidebb, mint amelyen a szekerek, nagyot kerülve, fölmenne! présházhoz. Amint közel értek az épülethez : hintót és hatas lovat pillantottak meg. A nagy diófa alatt zel a tornaczhoz a pádon Kelecsényi Elek ült, ölébe tartotta a kis Klárikát, mig Ida mellettük állt és nézte őket. Andorban felforrt az indulatvésze és pusztított : — Tedd le a gyermekemet — kiáltott a csoport felé. Tedd le, mert lelőlek ! — Égi irgalmasság ! — sikoltott Ida és két kezét kitárva, saját testével védeni sietett a pádon ülőket. — Mindent tudok ! Hűtlen barát, becstelen asz- szony ! Itt a leszámolás órája ! Kelecsényi Elek felszökött helyéről. A kis Klárát még most sem eresztette el. — Becstelen ? Ö ? Ida összetett kezekkel rimánkodott: — Ne szóljon ! Ne ! Ne! De már akkor kirántotta vetélytársa karjaiból Andor a kis lánykát, aki sírva fakadt az ijedelemtől. — Az életeddel tartozol nekem ! Az is hitvány ár lesz a becsületemért! Kelecsényi Elek nyugodtan szólt : — Rendelkezésedre állok . . . És távozott a paripán, melyre sietve felszökött. Andor, a következő perczben gavallérosan beemelte Idát a hintóba Aztán ölbe vette a kis Klárikát és ö is beült a kocsiba. — Majd otthon ! Mée ma elhagyja a házamat — sziszegte aztán felesége felé. Amint hazaérkeztek, Andor szó nélkül a saját hálószobájába vitte a kis lánykáját. Többé nem sza-
