Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-23 / 21. szám

21 szám. rákos vidéké 7. pusztakerekegyházi r.*kath. iskolaszékek terjesztettek be a közigazgatási bizottsághoz államsegély iránt való folyamodást; ezeket fölterjesztik a közoktatás- ügyi miniszterhez. C o tt e 1 y Ernő pénzügyigazgató előterjesztette az adófizetésről szóló kimutatást, E szerint egyenes adóban befolyt április hó­napban 199.160 korona 47 fillér; tavaly áprilisban 215.700 kor. 36 fill,; igy tehát az idei április havi befizetés a tavalyinál 16,539 kor. 89 fillérrel keve­sebb, Az idén január 1 -tol április hónap végéig befizettek 2,142 955 koronát, írtig tavaly ugyanebben az időszakban 2,251 648 kor. 53 fillért; e szerint az idén 108.693 kor. 53 fillérrel kevesebb folyt be. A személyes jogú patikárosi jog megüresedett Úszód községben. Az uj jogosítványt — szavazás utján — ma kellett a bizottságnak oda Ítélnie. Öten pályáz­tak : Szilárdfy Károly, H. Spányik Sándor, Thorma Károly, Prágay Elemér és Zsigmond Sándor. A tit­kos szavazásnál megismétlődött az az eset, amely legutóbb a fővárosnál fordult elő, tudniillik két pá­lyázóra : S z i 1 á r d f y Károlyra és P r á g a y Elemérre egyenlően ha t-h at szavazat esett. Az elnöklő főispán azonban nem bízta sorshúzásra a döntést, hanem Prágay Elemérre adta a döntő szavazatát s igy Prágay kapja az aszódi patika­jogot. Fölebbezések elintézése után az ülés véget ért. Újdonságok. Egész sereg kiváló újdonsággal kedveskedik a Beketo w-czirkusz legújabb műsora. Megint egy újabb csudáját mutatják be az idomitásnak, ezúttal elefánt, ponny és kútra elővezetésével. Rendkivüli sikert jelent a Svengaly és Trilby czimii megfoghatatlan mutatvány is. Miss Bliss, a fogatléta, pompás leányzó s kedves látványosság a keleti ballet, melyet szép leányok, pazar jelmezekben, művészettel lejtenek. Hetivásár (piacz) Czinkotán. A kereskedelmi mi­niszter 37708 í 1909. május 10-én kelt rendeletével Czinkota községnek minden szerda és szombati napra heti vásárt (piacz) engedélyezett sertés és juh fel­hajtással egybekötve, helypénzszedési joggal. Régi óhajtása teljesült Czinkota községnek és telepeinek ezzel, mert eddigi szükségleteiket a fogyasztók piacz hiányában Budapesten voltak kénytelenek beszerezni. Az engedély beérkezése után, junius 2-án, szerdán lesz a heti piacz megnyitva. Az engedély kieszköz­lésénél a községi elöljáróságot özv Beniczky Gá- borné, szül, gróf Batthyány Ilona úrnő támogatta. Az engedély megadásáért már 1899. évben kezdődött az eljárás, akkor azonban még országos vásárt is kért Czinkota község, melynek megadása ebben sok nehézséget okozott Budapest székesfőváros, továbbá 40 kilométer távolságban meghallgatandó szomszé­dos községek, mert majd egyik, majd másik érdekelt község hetivásár napjaival esett egybe Czinkota község hetivásárja. Budapest székesfőváros pedig nagy pénzáldozatokkal létesített vásárpénztáraira való tekintettel volt ellene a czinkotai országos vásárnak, Lawn-tennisz a budai királyi várkertben. A lawn-ten­nisznek, ennek a modern sportjátéknak örvendetes haladásáról tehetünk jelentést, A magyar királyi fő- herczegi család tagjai már évek óta nagy előszere­tettel tennisszeznek és igen érezték egy megfelelő pályának hiányát budapesti tartózkodásuk alatt. Au­guszta főherczegasszony, ki lelkes hive a tennissport- nak és Tapolcsányban nap-nap után hosszasan és igen erősen játszik, már régebben tervezte egy lawn tennisz pálya felállítását a budai várkertben. Ó Fel­sége a király, a várkert tulajdonosa, csak most buda­pesti tartózkodása alkalmával adott erre engedélyt. A mnnkálatokat Ó Felsége elutazása után, f. hó 13-án kezdte meg a pályaépítéssel megbízott Kertész Tó­dor sportáru czég. Iskolásgyermekek majálisa. E hónap 19-én a czin­kotai tantestület majálist rendez a czinkotai 3 feleke­zeti iskola gyermekei számára. D. e. 10 órakor a községház előtti téren gyülekeztek a három iskola növendékei zene szó mellett, nemzeti zászlókkal vo­nulnak ki özv. Beniczky Gáborné, szül, Batthyány Ilona tulajdonát képező erdőbe — annak szives en­gedőmével - és este tértek vissza. Délután a szü­lők is kimentek, úgyszintén a Czinkotán levő Ma­gyar Gazdasszonyok árvaházának növendékei is tanítónőik vezetése mellett, Az ünnepélyen maga a nemes szivü Batthaány Ilona grófnő és a község intelligencziája is részt vett a gyermekek szülein kivül. A közegészségügy érdekében 15 arany jutalom. «A Háziorvos» pályadijai. «A Háziorvos» czimü népszerű közegészségügyi folyóirat, mely rohamosan hódította meg a művelt magyar közönséget, újabban ismét fé­nyes tanujelét adta annak, hogy csakugyan hivatott képviselőte a — valljuk be őszintén — meglehetősen elhanyagolt magyar hygienia ügyének — amennyi­ben nemcsak érdekes és változatos tartalmánál fogva, hanem anyagi áldozatok árán is, érdeklődést akar kelteni a közegészségügy iránt a művelt magyar kö­zönség soraiban. Legutóbbi (májusi) számában ugyanis a következő három — egyenként öt darab tíz koro­nás arannyal jutalmazandó — kérdés megfejtésére hirdet pályázatot u. m, 1. Minő befolyást gyakorol az alkohol az egészségre ; különös tekintettel a ser­dülő gyermekkorra és minő módon lehetne azokat az alkohol élvezetétől távoltartani ? 2. Minő befolyást gyakorol a dohányzás az egészségre ; kölönös tekin­tettel a serdülő gyermekkorra és minő módon le­hetne utóbbiakat a dohányzásról elszoktatni? 3. Ho­gyan keltheti fel a családanya serdülő gyermekeiben a közegészségügy iránt való érdeklődést ? A pályá­zat feltételei «A Háziorvos» májusi számában jelentek meg, e helyen mind érdekes momentumot csak azt akarjuk kiemelni, hogy a harmadik számú kérdésre kizárólagosan csakis nők pályázhatnák. A lap májusi száma gazdag tartalmából felemlítjük : A tatabányai hasíyphus-járványról. Irta dr. Fürst Zsigmond. — A szokásos bíintevők. (Psychiaterek a büntetőjogban.) Irta Székely Vladimir, m. kir. államrendőrségi fogal­mazó. — Milyen legyen a szervi szívbajban szenve­dők életmódja ? Irta dr. Eichhorst J., egyetemi tanár. — A csonttöréssel, ficzamodással járó balesetek első ellátása. Irta dr. Lobi Vilmos, a Budapesti Mentő­egyesület főorvosa. — A túlságos izzadás, annak kö­vetkezményei és gyógykezelése. Irta dr. Widder Ala­dár, — A legfontosabb óvórendszabályok fertőző be- tegségek eseteiben czimü czikkeit. A Tárcza rovatban Nemes-Keve czimen folytatásokban megjelenő szép- irodalmi (hygiénikus) elbeszélés, mely egy magyar falusi néptanító misszióját ecseteli, nemkülönben a a többi hasznos Apróság és a Magyar fürdők és ás­ványvizek leírásának sorozata egyformán érdekessé és változatossá teszik a kitűnő lapot. Egy hézagpótló díszmunkáról. Testet edző, lelket üdifő klimatikus gyógyhelyeinket és csodás hatású ásványvízforrása­inkat még mindig nem eléggé ismeri, tehát nem is méltathatja kellőképen a magyar közönség. Ezen a bajon segit a »Magyar Fürdőkalauz«, melyet Erdős József szerkeszt immár harmadik éve éppen olyan szeretettel, mint szakértelemmel. E rendkívül hasznos könyv, melynek nyomdai kiállítása is művészies, most jelent meg harmadik kiadásban. 332 oldal terjedelemben, gyö­nyörű képekkel illusztrálva. Az ügyesen összeállított, könnyen áttekinthető, hézagpótló munka, magyar és német nyelven is­merteti a magyar fürdőket, gyógyhelyaket, nyaralótelepeket, szanatóriumokat, viz- és magángyógyintézeteket, nemkülömben a hazai ásvány- és gyógyvizeket. Á gondos leírás nemcsak a fürdőtelepeket ismerteti, hanem a gyógyvizek elemezését, a gyógyjavallatokat, a lakás, élelmezési és árviszonyokat, a für­dők társadalmi, művészeti, szórakozási és sportéletének, köz­lekedési viszonyainak ismertetését is, szóval mindazt közli, amire a fíirdőző közönségnek nélkülözhetetlen szüksége van. A diszművet ajánljuk figyelmébe a fíirdőző közönségnek, mert ez a munka tüzetesen ismerteti a hazai fürdő- és forrás viszo­nyokat. A stílszerűen bekötött munka az ország valamennyi vasúti és hajófülkéjében, orvosoknál, szállodákban és kaszinók­ban nyer díjmentes elhelyezést. A díszmunka megrendelhető a »Magyar Fürdőkalauz« kiadóhivatalában, Budapest, VI.. Eötvös-utcza 36. I. em. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents